Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-20 / 137. szám
1922.'junius 20 JSfYÍRYIDÉK 3 jól megtervezett programm szerint perdül leAsi Ismerkedési est A szombat esti programm, az ismerkedés. Az Otthon üde zölddel keriletL udvarán a naggyülésre érkezett vendégeken kivül a Kansz helyi vezetősége és a város tisztviselő társadalmának számos tagja veit részi, élükön dr. Benes Kálmán polgármesterrel. Az első köszöntőt Rimaszombatit)' Gé zfl pénzügyigazgató, a Kansz szabolcsvármegyei törvényhatósági választmányának elnöke mondja. Üdvözli a Nyírségen megjelent vendégeivel. Hz a provincia közel van a Yereckei szoroshoz, amelyen kardos honfoglaló őseink jöttek be. A pogány magyarok nagy haditetleik elöli Hadúrtól kértek támogatást, néki áldozlak. Mi is áldozni jöttünk ide, áldozni az egységnek, megértésnek. a szebb jövő reménységének. Ezt az egységei a magvar közalkalmazottak táborában Kelelv Dénes lelkes ováció teremtette meg, aki az önzetlenség magaslatán célt, irányi mutatod.. Kljének a vezetők, akiket mi követünk ! Az éljen lecsillapultával dr. Kelety Dénes államtitkár, a Kansz elnöke emelkedik szólásra. Megemlékezik a kommün napjairól, amikor a statisztikai hivatal egyik szobájában néhány lelkes emberrel előkészítették, kovácsolták a láncol, a magyar köztisztviselők egységét. A tervező 18 emberből ma 7(5 ezer ember tábor lelt. Ez a fejlődés csak ugy következhetet be, hogv a helyi csoportok élén olyan emberek állottak, mint Rimaszombathy Géza, akire poharát üríti. A jelenlevők ragasz kodó szerélettel ünneplik a vezető nagyokat, majd szebbnél-szebb köszöntők hangzanak el annak jeléül, hogy a közalkalmazottak egy sziv-egy lélek összefogó erejével élnek nemzetépítő hivatásuknak, annak magaslatán, annak tisztánlátásóban. Dr. Nagy Endre a szegedi tsztviselők üdvözletét hozza és hiszi, hogy a 76000 szánni lisztviselőtábor végzi el a harmadik honfoglalás győzelmes munkáját. A keresztény nemzeti ideál lelkes szószólója Pólya Antal, a kecskemétiek szónoka, aki első felszólalásában kijelenti. hogy minden félórában esedékes lesz és elragadó ékesszólással haló beszédjének poinl-jeként kijelenti: éljenek a vezérek. követjük őket, de adjanak muníciót a katonáknak! Nagy hatást kelt Róth Gyula főerdő. tanácsosnak felszólalása, aki a messze Sopronból érkezett a nyíregyházi Kansz gyűlésre. Fájdalmas érzéssel utal városának, Sopronnak példájára, ahol béli- lehetett verni az éket a polgári társadalomba. Mementó ez a példa. Az egységes keresztény Nagymagvarországra emeli poharát. Többen mondanak még lelkes köszöntőt, igy dr. Walter Géza, Péter Károly főgimn. tanár. Gopcsa Gergely. Felhanrgzik a Rákóczi-induló, Kelety Dénes és kísérete elvonul. Az Qllhon udvarán késő esti órákig maradnak együtt a szeretettel vendéglátó nyíregyháziak és az ünnepelt Kansz vendégek. A naggyülés Vasárnap délelőtt 10 órára zsn folásig megtelt a vármegyeháza díszterme a naggyülésre érkezett vendégekkel és a helybeli köztisztviselőkkel. Tíz óra után néhány perccel megjelent dr. Kelety Dénes államtitkár, aki kíséretével az elnöki emelvényen foglalt helyet. A belépő államtitkár elnököt ünneplő él. jennel fogadták, majd egy magyarruhás kisleányka, Gopcsa Judith lépett elő és gyönyörű fehérviolacsokrot nyújtott át Kelety Dénesnek. A kis versike, a gyermek versek kedves naivitásával és igaz érzésével kérdi az elnök bácsit, igaz-e, hogy valaha Terülj asztalkám« várt a kisgyermekekre és a sok jó, ami rajta voll, azóta elveszett, majd igy fejezi be mondókáját : De hogyha igaz volt s nemcsak mese beszéd, Ugy szánják meg kérem a ma kis gyermekét! Gondoljanak nagyot! Tegyenek igazat! Adják vissz^ nekünk Terülj asztalunkat!; Mi volt öregeknek, adják meg azt nekünk! Ne fájjon hiába a mi kicsi szívünk ! Méltóságos úrhoz azért is küldöttek E virágcsokorral a többi gyerekek, Hogy mint a vezére mi jó szüleinknek Vezesse tovább is utján az erénynek, Küzdjön elöl! Bát r an ! Nagy magyar országért S ebben a mi kicsi Terülj asztalkankért! A versmondó bájos kislányt soká;g tapsolják, majd megindul a naggyülés ko_ moly munkája. A gyűlést, mely mindvégiig emelkedett hangulatban folyt le, Rimaszombathy Géza elnök a Kansz lelkes fogadalmával vezette be. A fogadalmat, a mely az integritásért való szünetlen munkásságot tarialmazza. érces: megfogadjuk kiálltással állva hallgatták meg a naggyülés résztvevői. Rimaszombathy Géza elnök ezután magasszárnyalásu üdvözlőbeszédet intéz a vezetőséghez és a megjeleni Kansz lángokhoz. Üdvözli a belügyminiszter nevében megjelent dr. Koncz Endre min. tanácsosi. () n agy m él t ós ága úgymond súlyt helyezeti arra, hogy képviselve legyen s ezért hálás köszönetet mondunk neki. Mindenki egységről, megértésről beszél mondja tovább de kevés sí. kerrel. A jó mag se fogan meg, ha kedvezőtlen a talaj. A részvétlenség hatástalanná leszi a legszebb szavakat. Ott, ahol belátás, önzetlenség van, a szellemi tudás melleit bizonyos erkölcsi érzék a közdolgok iránt, meg lehet teremleni az egységet A közalkalmazottakat a közös sors egységbe kovácsolta, ők a nemzetfenntartó ősök ivadékai, a társadalmi rend pillérei, a jog oltalmazói. Ez az egység nemcsak a közszolgálati alkalmazottak érdekeit szolgál ja, hanem példát mutat a nemzet egyetemének, miként kell összeforrva szolgálni a szebb jövő ügyét. A közalkalmazottaknak kétféle köteles ségük van : szubjektív és objektiv, önmaga iránt és a haza iránt, a konszolidáció meg teremtésével, az ellenlétek áthidalásával. Ezért kell itl az egység, amelyet a jelenlegi vezetőség incjg is tudott teremteni. — Ezért mély hálával vannak eltelve a közalkalmazottiak a tanácsot adó, cseggedés_ bői kivezető vezetők iránt, akiknek élén Kelety Dénes áll. Néki adja át az elnöki széket. Lelkes éljenzés.) A vármegye üdvözlete Mielőtt Kelety Dénes átvette volna az elnöki széket, Mikecz István alispán a következőkben tolmácsolta a naggyülés előtt a vármegye üdvözletét : Méltóságos Elnök t'r! Igen tiszteli közgyűlés! Szabolcsvármegye törvényhatósága nevében tisztelettel és szeretetlel üdvöz_ löm Csonkamagyarország közialkafrnazottait és a Kansz vezetőségét. Én magam is közalkalmazott vagyok, viszont az is feladatom, hogy a vármegyei tisztviselők jogos igényeinek szószólója, kielégítője legyek. Fokozott várakozással tekintek tehát a mai naggyülés elé. Megvagyok győződve róla, hogv* két majgasztos eszme vezeti a mai gyűlést is. Egyik a tisztviselők érdemes szellemi tábora jogos erdekeinek védése, a másik Csonkam«gyarország forró szeretete. Szabolcsvármegye mindig érző szívvel viseltetelt a tisztviselők iránt, igyekezett és tudott is sorsukon segíteni. Talán ez a szeretet vezette a 'Kanszot arra. hogy e vármegye székhelyén tartsa első vándorgyűlését, a melyet szivem mélyéből üdvözlök és a melyre Isten áldását kérem. Éljenzés.) A gyűlés lefolyása A naggyülés az üdvözlő szavak után Kelety Dénes elnök megnyitójával indult meg, amely feszült figyelem mellett világitolta meg a Kansz szerepét és a legégetőbb tisztviselő problémákat, a terme, szetbeni ellátási, amelyet az ország közgazdasági érdekéből is fenn tar tandónak vél. a lélszámapasztásl, amelyhez hasonló Olaszországban is l'otyik. az illetmény tervezetei. A problémák világos Okfejtéssel való tisztázása nagy megnyugvást keltett. Dr. Eraös Béla, a Kansz kiváló debatter szónoka, a csodálatos munkabirásu harcos vezér mondott ezután frappáns beszédet, amelyben a nagygyűlés főtémájaként a nyugdijasok, özvegyek és árvák ügyének az 1912. évi 65. t. cikk szellemében való, minden injuriát orvosló megoldását sürgette a jelenvoltak viharos tetszésnyilvánítása mellett. Rátér több aktuális kérdésre is, mint a ruhaellátásnak az eddig mellőzött kategóriákra való kiterjesztésére, amelyben, mint más egyéb téren is, a Kansz sikerrel vette fel a küzdelmet. Éles logikával szerelte le már eleve a szegedi küldöttek által jelzett interpellációt a köztisztviselők szövetkezete ügyében és a szövetkezetek gazdasági programmjáról értékes felvilágosításokat nvujtott Dr. N eményi imre államtitkár, a vándorgyűlés egyik legkiválóbb illusztris résztvevője szélesen megalapozott indítványt terjesztett elő a nyugdijasok. özvegyek és árvák érdekében. Ö is az 1912. törvény végrehajtását sürrgette ellenállhatatlan érveléssel Állásfoglalását egyhangúan magáévá tette a vándorgyűlés. Egyhangú örömmel fogadta el a vándorgyűlés Mora Vszky Ferenc főgimnáziumi igazgató javaslatát, amelyet dr. Erdős vezértitkárnak a tisztviselő-jóléti intézményeket tárgyaló fejtegetésével kapcsolatban terjesztett eíő, Moravszky javaslata az, hogy a Kansz létesítsen a Sóstón üdülőtelepet a beteg közalkalmazottak részére Dr. Nagy Endrt, Szeged küldötte a fogyasztási szövetkezet anomáliáit panaszolta el, Róth Gyula soproni föerdőtanácsos a természetbeni ellátással kapcsolatban azt kívánja, hogy ne beamter, hanem kereskedői szellem hassa át az idevonatkozó rendeleteket. Zoltán Gáspár főtitkár izzó hazafiúi lelkesedéstől áthatott fejtegetésben a Kansz nemzetvédelmi feladatait világította meg. Előadását lelkes tapssal honorálták. A némzetvédelem problémájához szólt hozzá Andor Endre, aki ezalkalommal is szónoki talentumának legfényesebb tanújelét adta és a közalkalmazottakra kötelező tiz parancsolatot fascináló erővel tejtegette és a próféta haraggal szólt a siberek, a drágitók ellen, statáriumot kérve fejükre. Dr. Pólya Antal, Kecskemét lendületesen szónokló küldötte a nemzetvédelemre csak abban az esetben tartja alkalmasnak a köztisztviselői tábort, ha biztosítják anyagi függetlenségét. Küldői nevében javasolja, hogy indítson a Kansz mozgalmat a buza valutában való fizetésért. Dr. Ragó József az egyenlő elbánás elvének szociologiai alapvetés után való magas színvonalú fejtegetésével keltett nagy figyelmet és elismerést. Az elvnek az egész vonalon való érvényesítése mellett meggyőző érveléssel foglalt állást. A nyugdíjba helyezendők részére a földbirtokreformmal kapcsolatban földterület átengedését javasolja. Fejtegetéseit és javaslatait egyhangú lelkesedéssel tette magáévá a vándorgyűlés. Dr. DöUe Jenő, a szegediek nevében az egyenlő elbánás elvének gyakorlati alkalmazását oly értelemben is sürgeti, hogy a vidékiek semmiben se szenvedjenek hátrányt a főváros mögött. Igy kéri a közüzemi pótlékot és a világítási segélyt a vidéki tisztviselőknek is.
