Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-14 / 133. szám

2 jftimwiK 1922. junius 14. Pénzszűke és u/abb infláció Más normális időkben a. pénzszűke azt jelenlelte, hogy drága lett a pénz és olcsóbb leli az áru. Kz egészen természetes folyamat, inert hiszen, minél kevesebb a forgalomban levő pénz. annál kevesebb Jul abból a forgalomba hozott li ru löm egekre s igy minden ejgyes áruegységre is kevesebb pénzmennyiség esvén. unnak a bizonyos áru egységnek kesebb lesz a pénzben, kifejezett egyenértéke. Most ugyancsak pénzszűke van. de ennek ellenére kétségbeejtő lendülettel szökik fel mindennek az ára. ahelyett, hogy a pénzszűke mi all most is olcsóbbodás állana elő. Semmisem mutatja jobban a viszonyok beteges állapotát, mini ez a józan s z ái n i tást ól el l ér ő t ű net.' A pünzszüke ujabb inflációt követelvén. felhígul a papírpénz-áradatnak amúgy is tulhigitolt tartalma és a papírpénz ériéke ujabb sülyedést mutatván az áruk pénzben kifejezett ára szédületes emelkedést mutat. Hogy mi idézi elő a pénzszűkét?? olvaii probléma, amely megérdemli a vele" való foglalkozást. Mert ha annak nyitjára jövünk, a betegség diagnózisát felállítva, a gvógvitó eszközöket is hamarább feltaláljuk.' Nem akarunk az itt kifejtendő gondolatra patentet kérni, de azl hisszük, hogy a pénz elvesztette kizárólag eredeti rendeltetését és jellegéi. A pénz ugyanis eredetileg nem más, mint általános értékmérő és vásárlási eszköz. Annak eredetileg ez volt a kizárólagos rendeltetése és jellege. Most azonban azt tapasztaljuk, hogy a pénz már nemcsak ezt a rendeltetését tölti be, hanem attól eUérőleg maga is árucikké velett. fis azt hisszük, hogy itt van a bajnak 1 egk árt ékony a b b gyök ere. Ma a pénz árucikké lett és a mindennapos valutaspekuláció játékszerévé süly edt Ma úgyszólván mindenki valutával spekulál és valutával kereskedik. Tömegesen vannak nálunk, akik idegen pénzekel százezrével vesznek és őriznek íailádafiában. Azzal spekulálnak hogy az a bizonyos osztrák korona (ez példa, amelyet potom pénzen vásárolnak össze, mégis csak pénz lesz valamikor s akkor jó üzletel csináltak. Nem gondolják feí. hogy azt a bizonyos pénzt, a mit a ládafiában őriznek, elvonták eredeti rendeltetésétől, elvonták a forgalomból. ezáltal fokozták a pénzszűkét Ausztriában s az ottani kormányt ujabb inflációra kényszeritették, aminek további folyománya' magának a ládafiiában őrzött koronának a további felhígítása. árfolyamcsákkenése. Köztapasztalat, hogy a mi koronánknak külföldön is. idebent is sokkal nagyobb a vásárló ereje, mint amit a tőzsdei játék mulat. Ä mi pénzünknél tehát a keresekdelmi világ nagyobb fetílezeett sejt, mint amennyit a tőzsdén jegyeznek. Ebből az következik, hogy a mi pénzünknek nagyobb a csábító ereje hasonló spekulációkra s bizonyos vagyok benne, hoigy ajgjpékulánsok a mi pénzünkéi hasonló módon, sőt talán méjö nagyobb kedvvel vásárolják és halmozzák külföldön. mint nálunk az osztrvák bankókat. EEnnek zaután nem lehel más folyománya. mint hogy a mi pénzünknek is nagy mennyiségei vannak elvonva a forgalomból ennek a beteges spekulációnak a következtében s nézetünk szerint ez is nagy mértékben. sőt talán legnagyobb mértékben járul hozzá a kínosan tapasztalt pénzszűkének érthetetlen tüneteihez. Hogy mit lehetne ez ellen a kóros tünet ellen, a spekulációnak hatályos leküzdésére és a pénznek eredeti rendelteléséhez való visszaterelése érdekében tenni, az más kérdés. Szóló RUHANESZ LA.JOS mübutor árucsarnokasajátkészitményüKÁRPITOS és műbutorai legolcsóbban szerezhetők be. Nyíregyháza, g. kath. parochia, Bethlen-utca 5. sz Telefon 319. Huszonötezer ember demonstrációja Kassán a csehszloi/ákizmus ellen. A keresztényszocialista töldmivesszövetség zászlóavatása,, Megmozdult a Felvidék, magyar,, néniéi, lót testvérek tömegesen szervezkednek a prágai hóborttal szemben. Pattannak a csehszlovákizmus pántjai. Pünkösd ünnepén Kassán a kelelszlo\enszkói földmüvesnép zászlóavatási ünnepén sok minden tótéul ott a csehek szemeláttára, ami a közeli szebb jövőt igéri. A Nyír vidék egyik olvasója a Felvidékről hazatérvén, a következőkben irja meg a nagyszerű kassai demon tráció lefolyását. Pünkösd hétfőjén Kassa arányaiban és nagyszerűségében felejthetetlen ünnepség demonstrativ erejével és kitörülhetetlen igazságával hirdette országi-világnak, hogy ő Keletszlovenszkó fővárosa, melynek óriás szivében együtt lud és akar dobogni a szlovák, a magyar és a német lakosság egymásra utalt és egymást testvéri szeretetben megtalált élete. A keresztényszocialista földmives szövetség zászlószentelési ünnepének óriási jelentőségét a pártpolitikai szempontok teljes kiküszöbölése melleit épen abban látjuk, hogy a szlovenszkói nemzetek testvériségét egy 25 ezer főnyi földmives tömeg három nyelvű, de egyazon szívverésü lelkesedésével demonstrálta. Mert a Rákóczi-kőrtili téren összegyűlt 25 ezer főnyi parasztsák falanxai között ott láttuk Keletszlovenszkó csaknem valamennyi szlovák. magvar és német falvának festői viseletéi. a pünkösdi levegőégben jgjaiambként egymás mellel! röpködtek a szlovák, magyar és német népda lok édes hangjai s a szónokok a három ősi nyelven hirdették a közös sors, á közös munka és testvéri szerelőt igéi! Mintha Bocskay hajdui, Rákóczi kurueai üllek volna azon az 1500 fölvirá gozolt paripán, melynek patkói a e entralizmus és Csehszlovákiáin »s halotti marsát dobolták az ősi város utvonalain Mintha Bocskav hajdui és Rákóczi kurucai dalolták volna a testvér három nyelven: a közös sors. a közös boldogulás zsolozsmáit! A falvak érkezése Pünkösd hétfőjén kora hajnaltól öntötték a különvonatok Abauj. Szepes, Sáros és Zemplén nemzeti viseletekbe öJtözött népét, míg a szomszéd falvakból a szekerek végtelen sorai robogtak Kassa felé, amelynek utvonalait szinte elárasztották »Jiaflusiak tízezrei. Heggel kilenc órakor az összes felekezelek templomai istentiszteletet tartottak, majd a falvak népe zárt csoportokban megindult a Rákóczi-körül felé. A Rákóezi-körulon A Rákóczi-körúti régi sporttelep terén délelőtt 10 órakor mintegy 25000 ember szorong. A tér közepén épített, fenyőgalyakkal díszített hatalmas emelvényen foglalnak helyet a ker. szoc. párt kassai és vidéki vezérvkarának tagijai, a celebráló római katholikus, görög kath. és református papság a kassai és vidéki notabilitások. Az emelvényt a kassai ma gyár ruhás leányok kétszáz főnyi szépséges koszorúja veszi körül Azután a korompai dalkör s az alsósza1 ánki bányász-zenekar következik, majd pedig Kassaujfalu, Lengyelfalu, Abaszéplak. Szilvásapáti, Bárca, Envieke, Buzita, Buzinka. Nagyida, Kisida, Csécs, Szeszla, Csány, Zsadány, Polyi, Baksa, Torna, Szepsi, Makranc, Reste, Korompa, Sóvár, Alsó-Szalánc, Szomolnok, Felső, ülesvár, Al agyar bőd, Rozgony, Budáméi* stb.. stb. népének zárt falanxai. Megérkezik a lovas-bandérium Pontban liz órakor kürtsző rian fel a Szepsi-kőruL felöl s pár píUianat múlva Petrus János abaszéplaki gazda vezérlete alatt feltűnik az 1500 főből álló lovasbandérium, melynek ugy lovait, mint fegyelmezettségét bármely hadserejg lovassági (a.megirijgjyel lietné. Az ősz vezér fokosának egyetlen intésére pontosan végrehajtott mozdulatokat végeznek a négyes sorokban felvonuló lovasok, kik három oszlopban veszik körül a térségei. A zászlóavatás. Ujabb kűrijei után a korompai Dalkör ajkán fölhangzik a Sziklay Ferenc állal komponál! gyönyörű gazdahimnusz, majd kezdletél veszi a zászlóavatási szertartás, melyet Tost Barna, prépost-kanonok, kassai plébános, Szobota József gör. kath. esperes és Idrányi Barna ref. esperes végeznek. A szertartás után Idrányi intéz meleg szavakat a tízezrekhez. Az ünnepi beszédek Szivem egész meleglével üdvözöllek benneteket, kik a közös cél iránt lelkesedve, az Isten áldásos esőjétől felüdült mezőkről eljötettek ebbe az ősi városba — mondotta Idrányi melynek hírnevét idcsőséges imitt hirdeti, amelynek lakói ugyan nem a szántóföldek rögös útját járják, mint ti, de akik veletek együtt akarnak működni a közös boldogság kiküzdése érnidJekében. Mindnyájunk hivaftáisa. niiagy összetartás és a szent együttműködés. A földműves működése egyfelől, s a városi polgár, iparos, kereskedő és munkás működése, másfelől olvadjon egybe, a közös cél érdekében, mely az általános jólét felé vezet. A zöld mezőt jelképezi ez a zöld zászló. Ez teszi ékessé és ragyogóvá, inert ilyen a mező és ez a reménység szine. Búzakalász van a zászlóra hímezve, a búzakalász, mely az egész emzberiség megelégedésének az alapja. Látjátok a zászló festményén az Isteni Magvelőnek az alakját?? Ti is mindnyájan magvetők vagytok, de amíg eljuttok a kalászig, sok munkát kell fizetnetek érle Isten adja a kalásznak az áldást, ezért istenfélő a földmives nép és ezért esik jói szivének a fohász. Ez a zöld zászló hirdeti ezt nekünk s ez a zászló az Isten szeretetére tanít bennünket. Kövessétek ezt a zászlót, földmives testvéreim. Idrányi esperes szavait szűnni nem akaró lelkes éljenzés követte. Utána Buja-