Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-13 / 132. szám

jtöiHJTIŰÉK 1922. junius 13. Munkaalkalmak teremtése legyen a nemzetgyűlés feladata I{égen kiséri már az a jelszó, hogy az államháztartás egyensúly ári ak h elyrcbil r „lentése nagyrészt függ az állami tisztviselők és alkalmazottak számának csökkentésétől és az ezen a réven elérhető megtakarításoktól. Hegedűs pénzügyminiszter is sokat hangoztatta a felesleges kiadások elkerülésének szükségét, hogy a magyar korona értékben emelkedhessék és vásárló ereje növekedjék. Bármennyire is sokat emleget Lék ezt a takarékoskodást, az nem következett el eddig abban a tempóban, amint gondolták. Ez azonban nem is oly nagy baj, ha egy kissé gondolkodunk. Bizonyára ismeretes, hogv Taylor, ez az ánglius, vagy amerikánus mérnök, pontos megfigyeléseket végzett a munkát teljesítő munkások körében és e megfigyelések kapcsán arra a meggyőződésre jutott, hogy rendkívül sok olyan mozgást kell végeznie a dolgozónak, amelyek egyrészt kifárasztják, munkájában, másrészt annak haladásában gátló'ag hatnak. Ha a megfelelő leg alkalmazott segítő eszközöket rendelkezésre bocsátja, ugy a munkás sokkal könnyebben végzi munkáját, másrészt pedig teljesítményének mennyisége is emelkedik. Vagyis tehát, amig egyfelől, szociális irányban egyszerűbbé teszi a munkát, könyebben végezhetővé, tehát a munkás erejének megkimélésével, ez

7el kapcsolatban egészségének megóvásával produktívabbá, másrészt eléri azt. hogy a nagyobb produkció mellett, gazdasági előnyt is szerez ugy a vállalatnak, mint a produktum olcsóbb volta mellett, a köznek is. Minden munkánál vannak nehézségek, amelyek kiküszöbölhetők a mondott célok elérésére. Ezeknek a nehézségeknek megfigyelése, ki és felismerése, igen sok szellemi munkaerőt köL le és tesz szükségessé. Mégis annak ellenére, hogy több irodai és szellemi munkás volt a különféle üzemekben alkalmazandó, mint amennyi azelőtt alkalmazásban állott, tehát a tulajdonképen i produktiv munkával foglalkozók számával szemben a szellemi foglalkozásúak száma emelkedett, az üzemeredmény nemhogy csökkent volna, hanem lényegesen feljavult. Amit közönségesen az üzemet terhelőnek tekintenek, az irodai költségeket, az irodai munkaerők fizetéseit ki Hint. Ivogy nem is oly nagy teher, mini inkább megfelelő foglalkoztatás mellett előny. Némely üzemnél oly emelkedett az irodai munkaerők a/,uiuu, in'gv iii-cjjuLuiiu, wi iciui IO muiia a mühelyi, az üzemi, tehát a lulajdonképen produktiv munkával foglalkozók számát. Soha se feledjük, hogy egyelőre legalább agrár ország vagyunk. Soha se feledjük, Hogy boldogulásunkul az integritás hozhatja meg legelébb. De §ddig, míg ezt megszerezzük, a kényszer adla keretben kell mindazt megtennünk, ami az egyoldalú termelésmód mellett okvetlen szükséges, hogy egyoldalúsága megszűnjék, azl, hogy ebben a kicsi Csonkaországban teremtsünk mezőgazdasági ipart, teremtsük meg az életerős magyar ipart. Dánia példáján okidva, a mezőgazdasági szövetkezeteket kell megteremteni, a melyek a mezőgazdasági ipari lennének hivatva életre hívni. Ebben a foglalkozáskörben tekintélyes száma nyerne elhelyezési, a ma feleslegesnek látszó, de igen jól használható munkaerőknek. Semmi szükség sem lenne őket szélnek ereszteni. Sőt ellenkezőleg, épen azért, mert tanújelét adták a magyarsághoz való ragaszkodásnak, olyan elhelyezést kell számukra biztosítani, amely mellett nemcsak ők, hanem elsősorban a köz járna jól. Ha itt ezen az ulon gazdasági fellendülés volna, mini ahogyan egész bizonyosan lenne is biztositható, akkor azon törni a fejünket, hogy kikel bocsássunk el állami stb. szolgálatból, kár, inkább azt kell célul kitűznünk, hogy az itt elvégzendő rettenetesen sok foglalkozási alkalom közül melyiket kelt előbb megteremteni, hogy az állam szolgálatában lévők minél intenzivebb munkával vigyék előre ennek a kicsi Csonknak könyebb megerősödését. Két módja van, adiotl viszonyok között, az életstandard' fenntartásának. Az egyik, az igények redukálása, a másik (a jövedelem fokozása. Miért kellene épen nekünk, a megcsonkított nemzetnek az elsőt választanmik, amikor a második, a jobb szinte kézenfekvőleg kínálkozik??! Azok tesznek tehát nagyobb szolgálatot ennek a megcsonkított nemzetnek, a kik a munkaalkalmakat szaporítják és nem azok, akik a takarékoskodásnak, az al kalmazottak elbocsátásával járó módját választják. A nemzetgyűlésnek főfeladata kell, hogy legyen, a munkaalkalmak megteremtése, nem az alkalmazottak szélnek bocsátásai Pisszer János Zsarolásért 20000 korona pénzbüntetésre ítélték a mátészalkai járás volt főszolgabiráját. A nyíregyházi törvényszék büntetőtanácsának tötárgyalása Mátészalkán. Nyíregyháza, junius 12. Saját tudósítónktól . A nyíregyházi törvényszék büntetőtanácsa a mull héten háromnapos fő tárgyalást tartott Mátészalkán, az ottani kir. járásbíróság hivatalos helyiségében. A bűnvádi"» perrendtartás ugyanis megengedi, hogy olyan esetben, amikor a tanuk nagy számának a törvényszék székhelyére való beidézése nagy körülményességgel és költséggel járna, afőlárgyalást ott tartsák meg, ahol a tanuk legnagyobb része lakik, így utazott ki a Binder tanács a Jeszenszki Béla volt mátészalkai főszolgabíró ellen indított bűnügyben Mátészalkára. hogv ott a helyszínen tartsa megja főtárgyalás! a monstruózus bűnügyben.

1' A tanács tagjai a következők voltak: Binder József elnök, dr. Stróbl Alajos és Szirmay Lajos törvényszéki bírák és dr. Si|X)ss Sándor törvényszéki titkár. A vádat Székely Gyula kir. ügyész viselte, míg a védelmet dr. Murányi László nyíregyházi és dr. Kiss Jenő mátészalkai ügyvédek látták el. A nyíregyházi kir. ügyészség Jeszenszky Béla 42 éves, ref. vallású, nős, családos, volt mátészalkai, jelenleg állásától felfüggesztett főszolgabíró ellen 3 rendbeli hivatali sikkasztás, 1 rendbeli hivatalos hatalommal való visszaélés vétsége miatt emeli vádat azalább között tényállás alapján. Jeszenszky Béla 1919-ben jött Somkutrói Mátészalkára. Somkulon lb. főszolgabíró volt Jeszenszky Béla s mikor Mátészalkára megválasztották főszolgabírónak. már nagy vagyont hozott másával, amelvnek eredetéről különböző hírek keringtek. A forradalmi zavarok ós román megszállás kaoszában sok minden történi a mátészalkai főszolgabiróságon, ami szóbeszédre és gyanúsításra adott, alkalmai, inig végre Jeszenszky Bélát letartóztatták és eljárást indították ellene. A vádak Az első vád az volt ellene, hogy 1919. május 29-én az általa kezelt közélelmezési pénztárából elsikkasztott és azt Pap Gyula román kormánybiztosnak átadta. A második vád szerint a hivatalos kezelésére bízott rézgálicbói. 14 métermázsát és 77G kilót sikkasztott el és azt 22435 koronáért eladta 1919. október elején egy Erdélyi Bertalan nevü mátészalkai kereskedőnek. A harmadik vádnál csak mint bűnsegéd i bűnrészes szerepel Jeszenszky Béla, amennyiben állítólag megengedte, hogy Dapsi Tibor nevü szolgabirája áltat, hivatalosan lefoglalt, elkobzott és elárverezett 30 darab birka 5075 koronát kitevő vételárát nevezett szolgabíró elsikassza. A negyedik vád szerint 1919. nyarán, tehát román megszállás alatt Görömbei Bertalan pénzügyőri főbiztossal együtt azzal fenyegették meg Perlstein Dezső vitkai lakost, hogy 250 hektoliter szeszkészletét lefoglalják és román csendőrökkel elvitetik, ha i20000 koronát nem fizet. — Perlslein természetesen fizetett s Jeszenszky Béla a 120000 koronából harmincezret fizetett Görömbeinek. Az ülődik vád szerint Jeszenszky hivatalos működése alatt elrendelte, hogy a petróleumból a kiosztással megbízott kereskedők csak annak adjanak, aki egyúttal 5 doboz gyufát is vesz. dobonzinnkint 1.10—1.20 koronáért, ami abban az időben elég magas összeg; volt. A hatodik s héledik vádpontok szerint Jeszenszky Béla a Nagybányai Közgazdasági és Kereskedelmi r. t. javára a Binek Miklós borának, Lautniann Dezső és mások javára pedig a Mandel András szeszének eladását nverészkediési célból! közvetítette. A borüzletnél állítólag 10 fillért kapott literenként, míg a szeszüzletnéii nyert jutalékát vádirat nem ismeri. A bíróság három napon át tartó főtárgyalás után Jeszenszky Bélát bűnösnek monW«t|a ki egy rendbeli zsarolás vétségében (a 4-ik vádpont) és ezért öt 24MMH) kor<>n<i pénzbüntetésre Ítélte A többi vádak alól a bíróság Jeszenszkyt felmentette. Az ítélet ellen ugy a kir. ügyész, mint vádlott és védői fellebbezési jelentettek be. Dapsi Tibor ellen a bíróság megszüntette az el járat. Görömbei Péter pedig szökésben van s igv fölette nem Ítélkezhettek. Mindenféle YÁRI KALAPOK a legszebb kivitelben gyorsan és pontosan készülnek Kalapüzem Nyíregyháza, Zrínyi llonau. 4. az udvarban. 31442 RUHANESZ LAJOS mübutor árucsarnoka sajátkészitményüKÁRPITOS és műbutorai legolcsóbban szerezhetők be. Nyíregyháza, g. kath. parochia, Bethlen-utca 5. sz. uoo N Ne bocsássák szélnek az alkalmazottakat. — Állami Takarékoskodás.