Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-11 / 131. szám
/ftimwz& It»«. junius 1 U körülmény is károsan befolyásolja a dohánytermelés munnyiségét, amennyiben azL lényegesen csökkenti. — A dohány beváltási ára ma már a búza árát két-háromszorosan meghaladja. Elmek ellenére a termelők elégedetlenek. Tekintet nélkül arra. hogy a dohánytermékek beváltási árát nem olyan régen emellek. a termelők egv része újra szervezkedik az irányban, hogy az általános drágulásra való tekintettej kérjék a beváltási árak további emelését. . Karinthy Frigyes. Karinthy Frigyes ma, kétség-télén, hogy a legújabb irodalom .egyik legkiválóbb humoristája és lélekbúvárja. Az a sok értékes novella, humoreszk, rajz, sanzon, ami Karinthy Frigyes tolla alóí került ki, mind-mind egy dus lelki életnek, hatalmas irói erőnek közvetlen és közvetett megnyilvánulásai. Karinthy Frigyes már fiatal korában jelentős névvel és nagy népszerűséggel dicsekedhetett ... Kétszeresen áll ez a megállapítás reá, most, mikor már nemcsak itthon, de Európa nyugati, müveit államaiban is szeretik, becsülik, —Is a nem mindig hü fordításban is élvezik. Karinthy Frigyesről nehéz volna még irói arcképet rajzolni, mert hisz állandó fejlődésben van. Eddigi irásai az ő ragyogó kedvének sugárzásai, komoly sorai pedig a bölcselő férfi lélek intim vallomásai. Mint színész is kiváló, különben erről majd meggyőződhetik szombat este a Korona udvari kerthelyiségében a nyíregyházi közönség, mikor is Kőváry Gyulával, a kitűnő »Cinci«-vel fog egy pár humoros jelenetet előadni ! Kőváry Gyula egyike ma a főváros egyik legdédelgetettebb kedvencének ... hisszük méltó társa lesz itt is Karinthynak a nagy Írónak és a jó színésznek. Jegyek Ferencinél már előre válthatók még kaphatók korlátolt számmal. ifj. R. S. Elítélték a vámosatyai gyilkost. Nyíregyháza, junius 10. Saját tudósítónktól. Megírtuk annak idején, hogy Nagy Gácsér Imre 21 éves vámosatyai gazdasági cseléd a múlt év diecember 11-(én a Kerekes Sándor házánál tartott lakodalom alkalmával zsebkésével jigyonszúrta .Deák Imrét. Az eset előzménye az, hogy Nagv Gácsér Imre és Deák Imre összevesztek azon, hogy mit húzzon a eigánv. A nyíregyházi kir. törvényszék büntető tanácsa Kosinszky Károly elnöklete alatt most ítélkezett ebben az ügyben és a bizonyítási eljárás lefolytatása után Nagy Gácsér Imrét erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondotta kí bűnösnek és ezért őt 2 évi börtönre itélte, amelyből előzetes letartóztatásával 5 hónapot kitöltöttnek vett. Az Ítéletben a vádlott és védője dr. Bálint István megnyugodtak, az ügyész ellenben fellebbezést jelentett be. Beszéljen a papával hétfőn és kedden az Apollóban. Ezt megelőzőleg Beszéljen a papával odahaza, hogy váltsa meg e kitűnő szkeccshez a jegyeket. A kereskedők és iparosok közt nagy az izgalom a piac áthelyezésének hírére. Nyíregyháza, junius 10. A Nyirvidék tuudósitójától. A kora reggeli órákban csendes, kihalt az utca, csak egy-egy a piacra igyekvő nénike kemény járása veri fel a néma csendet. — Lassanként kezd megélénkülni az élet, hatalmas terhekkel megpakolt elárusítók érkeznek s szinte észrevétlenül benépesül a Kossuth-tér és környéke — a piac. A későn ébredő vásárlók is megérkeznek, szatyorral, kosárral a kezükben. Kétszer, háromszor végigjárják a piacot s az előzetes tesepszemle megtartása után megkezdődik a bevásárlás. Hetivásárkor a Zöldség-tér hatalmas kikövezett térségén ütik fel a sátrukat az egyes iparosok, a csizmadiák, a ruhások, fehérnemüsök és a különböző kufárok. Mellettük helyezkednek el közvetlenül a szekerek. Ez az egységes hatalmas nagy piac, amellett, hogy a vásárló közönség szempontjából óriási előnyt jelent, szines tarka sokadalmával Szabolcs egészséges termelő munkájának, lüktető kereskedelmének leghűbb tükrét mutatja. Kevés város van, ahol a piac elhelyezése olyan szerencsés lenne, mint Nyíregyházának. Épp azért érthetetlen, az a hetekkel ezelőtt elterjedt hír, — amivel már az egyik helyilap is foglalkozott, — hogy az illetékes hatóságok a piac áthelyezését tervezik, oly formán, hogy a Kossuth-téri, tej, csirke és élelmiszer-piacot a Zöldség-térre, a Zöldségtéri piacot viszont a város külső perifériáján levő Buza-térre helyeznék át. Ez a hir igaz, hogy még semmiféle megerősítést nem nyert, de a kereskedők, iparosok és az érdekeltek de különösképpen a fogyasztó-vásárló közönség folytonos kérésének teszünk eleget, mikor ezzel a közérdekű problémával foglalkozunk. Alít mondanak az érdekettek ? Megszólaltattunk egy néhányat azok közül, akik a piac ilyeténképen áthelyezésének előnyeiről és hátrányairól leghivatottabbak nyilatkozni. Érdekes ugy a kereskedőknek, mint az iparosoknak egyöntetű állásfoglalása — a város belső kereskedelmi életét teljesen megbénító — piac áthelyezés ellen. Az egyik legnagyobb és legrégibb cég tulajdonosa a következőt mondotta : — Szinte érthetetlennek tartom még a gondolatát is a piac áthelyezésének. Mi szükség volna erre, mikor a nyíregyházi piac jelenlegi elhelyezése mindenféle szempontból kifogástalan. A piac a város szivében van, mindenütt aszfalto zott és kikövezett. Még élénk emlékezetünkben van, amikor a piac a templom mellett volt, ahol nem volt kikövezve. A legkisebb eső, de különösen az őszi esőzések alkalmával valóságos sártengerbe kellett gázolni. Most képzeljük el a piacot a Buza-téren, ha Xnem esik az eső, a hatalmas por tönkre tenne minden^ portékát, ha esnie a sártól nem lehetne mozogni. A vásárló közönségre szintén óriási hátránnyal járna, mert nem lehet el sem képzelni azt, hogy a Zöldség-téri piacról, a szükséglet egy részének beszerzése céljából egy olyan távollevő piacra kelljen átmennie, mint a Buza-tér van. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy még eljön az ideje annak, mikor hatalmas terménypiacok lesznek, ugy, hogy a Buza-tér az eredeti rendeltetésére lesz hivatva. A kereskedők szempontjából egyenesen végzetes lenne a piac áthelyezése. Hisz a főtér és környéke száz meg száz üzletének forgalmát éppen a piac adja. Leszögezem, mig ha a város netalán tán ilyen kísérlettel mégis* próbálkozna, az esetben saját kárán tanulna. Egy üzlettulajdonos A városháza alatt lévő üzlettulajdonosok közül az egyik a következőket mondotta : — Nem tudom ezt a hírt valónak tartani. Nem tarthatom valónak, mert a józan ész diktálja, hogy ezt a város vezetőségének nem szabad megtennie. De mi ok is lehetne a piac áthelyezésére? Esztétikai okokból ez nem történhetnék, mert mire a szépre vágyó kö' zönség kijön az utcára, már régen nincs piac. Különben is mennyivel szebb a nyüzsgő életet látni, mint a piac utáni, valóságos kihalt utcákat.. Magam ugyan nem tartozom ezek közé, de nagyon sok olyan üzlet van itt, amelyek pusztán a piac itt létére vannak alapítva és amelyek ez esetben hamarosan tönkremennének. Már pedig nem tudok olyan város vezetőséget elképzelni, a mi városunk vezetőségéről pedig minden kétséget kizáróan, nem lehet feltételezni, hogy saját polgárának existentiáját tönkre akarja tenni. Olyan rossz gazdának sem tudom tartani a várost, hogy saját magát akarja károsítani, mert ha ez megtörténne, akkor a városháza és a Koronában levő üzletek bérértéke legalább 30 százalékkal csökkenne. Mondom, nem tudom ezt elhinni, mert miipden, minden ellene szól. Egy iparos. Az iparostársadalom egyik közszeretetben álló vezető egyénisége a következőket mondotta : — A város eme tervére csak röviden válaszolhatok. Ez a terv nem keresztülvihető, mert az iparosok érdekeit annyira sérti, hogy a leghatározottabban állást foglalunk ellene. A Buza-tér piac céljára alkalmatlan. A hatalmas por a piacra kivitt árukat teljesen tönkre tenné. Eső esetén olyan sár van ott, hogy a sátorban áruló iparosok képtelenek lennének sátrukat felállítani. A lakosságra nézve szintén csak hátránnyal járna a piac áthelyezése, ezért el kell ejtenie a városnak ezt a tervet. így állunk tehát a piac áthelyezésének kérdésével. Akinek van valami okos terve, ennek a problémának a megoldására, az álljon elő vele. Va sárnap egész nap Nőegyleti vásár a Népkertben. i^o&ot J^ereucx u^áú \dén>( u'j&onsájjoV xuecjétVe^eV \ ^ét^'x siaWa és \Xvuxrs. Va\a^oV. u6\ 69 g^srmeV Var'isn^áY tv5\ és yjermeY usxódresseV S\evmeV \rvco maVróx nag^ $á\asz\éV\}atv ,ő\ Vamtv^áV tcvvtv&eti siÁxvVjen $e\vévTv«mftV, gaWér és Véte\őV és tió\ (^\u\va ,tfászTvaV mvaáem iWa\sxvcv\)etv ^^aVVenAóV, xsebVervdoV ^'óvÖTvá.'óV., sé\aV5o\oV és \>őrárttV. r'á?\dáruV.és sxaVóVeWéVeY at\$o\ un swtaósáj.
