Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-10 / 130. szám
lyft. Junius 10. A szerdai éitekezlst döntése. Nyíregyháza, jiuiius 9. Saját tudósit ónktól. Mejgjirtuk, liogy dr. Lechner műegyetemi tanár és Medgyaszay műépítész ittjártak Nyire(g|yházán aljból a célból, hogy a városi tanács felszólítására megvizsgálják a Városi Színház és a Korona-szálló épületét s megfelelő tervet készítsenek a kél épület újjáalakítására. * A Városi Színház már hosszú évek óta nem felel riiejgj hivatásának, sőt legújabban. amidőn a debreceni kerületi rendőrfőkapilánysájg végérvényesen kimondotta rá a' tűzveszélyességet még moziszkeccseket is csak a vasfüggönyön kívül lehet a színházban tartam. SzinieJőádásról többé ennek az épületnek jelenlegi állapotában szó sem lehet. Már pedig lehetetlen állapot, hogy 4'gy ilyen fejlődő, népes városnak ne le gyen rendes színtársulata, meg ha csak néhány hónapig is játszik egyhuzamban. A legutóbb íttmüködő szinídirektorok épen abba buktak bele. hogy hetekig kellett szailadgátniok Ponciustól Pilátusig, mig ki tudják járni néhány hónapra, hogy a tűzveszélyesség ominózus elvét felfüggeszlessék. Mikor azután elmentek, ismét tűzveszélyes lett a színház s a következő színtársulat kezdhette elölről a dolgot. A hetekig tartó stagnálás alatt a direktornak fizetnie kellett a társulatot. mely nem kereshetett semmit. Sok szinidireklor gondol sirva a nyíregyházi színházra, amelybe belelemctte fgí , sz vagyonát. Emellett a színházunk szűk. berendezése ósdi. Ojyan kevés ülőhely van benne, hojgly még állandó zsúfolt ház cselén sem rentábilis üzlet szintársulatot játszatni benne. Mindezeklén kívül az egész épület külseje belseje javításra szorult, ülőhelyei, páliolvai siralmas állapotban vannak. kopottak. rozzantak, a színpad és mellékhelviségei pedig egy igazi mücsai színkör nívóján állanak, ahoi egy igazi művésznek elszorul a szive és vér szökken az arcába, hogy íme idáig sülyedtünk, ilyen színpadról kell terjeszteni a majgjyar nemzeti kulturál. Ezek a körülmények indították arra a Városi tanácsot, hogy a szinliáz ügyét komolyan fontolóra vejgye s ezérl hivta meg az ország legnagyobb színházszakértőjét Medgyaszayt, hogy végre tisztán lássuk, mit lehet csinálni a színház épületével vagy épületéből. Két terv merült föl: vagy eladják a színház épületét, amelyért 10 millió koronát kínáltak, s a nyert pénzen ujat. építenek vagy a meglévőt újjáalakítják. Az első tervet nyomban el kellett vetni, mert ejgy uj színház felépítése legalább 30 millió koronába kerülne. Megmaradt tehát az újjáalakítás terve. Medgyaszay az első szempillantásra m (g|;ähil!a az épület kibővítésének praklikus módját A jeleni« gi színházépület két oldalán ^ ugyanis a páholyok melleit levő folYósó " hosszúságában, mély beszögeHés van. — Ezeket a beszöjgelléseket kiépítenék s az j)g|y nyert terület helyettesítené a jelenlegi folyosói, amelynek helyére a mostani páhólyökat tolnák ki, a páholyok helyére pedig* ülőhelyek kerülnének. Esetleg arról is szó lehet, hojgjy mint a budapesti Magyar Színházban, nem lesznek földszinti páholyok, hanem azok galéria formájában 1 vélnék közül az első emeletet. A 'galériát alulról nem támasztanák oszlopok s így. azok alatl is lehetnek ülőhelyek, ami a földszinti nézőteret impozáns terjedelművé, a színház belső architektúráját modernné. nyu(gjodl, előkelő tónusuvá tenné. S ha hozzávesszük, hc^y a terv szerint a jelenlegi színpad helyét is nézőtérré alakítanák át a mejgfelelo szélességben, • akkor olyan hatalmas méretű színháza lenne Nyíregyházának, mely egy évszázadra is hajlékot adhatna a színművészetnek. A színpad Sfgyanis a ma formájában sem megfelelő, a nézőtér kibővítése esetén pedifg abszolút használhatatlan lenne, annál is inkább, mivel nem lehCj fűteni, s emiatt a színház télen használhatatlan. >— Már pedijg nekünk olyan színház kell, a melyikei télen is lehet használni. A jelenlcjji színpad mögé építenék az uj modern szin padot megfelelő mellékhelyiségekkel (öltözők, ruhatár, irodahelyiségek, házmesteri lakás sLb.^ Az emeleti páholyoknak és nézőtérnek nyitott terasza lenne a már emiitett kiépített beszögellések tetején. Az egjész színházat központi fűtésre rendeznék he s így télen is kellemes hőmérsékletben élvezhetnénk az előadásokat. A moderii színházakat ugy építik, hogy azok mozielőadások cél jaira is alkalmasak legyenek. Ezt a célt sem tévesztette el a tervezel. Külön tűzbiztos kamarát építenek a vetítőgép számára. A színháznak ugyanis biztosítja a rentabilitását, ha mozielőadásokat is tartanak benne, mert ez belterjesebb kihasználása az épületbe fektelett tőkének. Ilyen lenne az újjáalakított Városi Színház s Nyíregyháza város kuliuráért epedő közönsége szorongva várja azt a pillanatot, amikor a művészet uj templo- | mának kapui megnyílnak. A Korona szálló épületének uj/áalakitása szintén a halaszíhatat lan feladatok közé tartozik. Dr. L echnér mű egyetemi tanár műépítész alaposan megvizsgálta a Korona tervrajzát s tüzetes helyszíni szemlét tartott. Az értekezleten elő is adta véleményét, mely szerint a jelenlegi nagyterem és étterem más helyre kerülne. A mostani étterem kicsi s nincs szerves összefüggésben a nagyteremmel. Ha a nagyteremben banket van, az ételeket az éttermen és egy hideg lépcsőházon hordják fel s mire felérnek, az étel természetesen hideg és élvezhetetlen. Az étterem mellé kisebb termeket építenek társas vacsorák, családi ünnepélyek részére. Szó van a sörház áthelyezéséről is. A jelenlegi terv szerint az étterem a mostani főbejárat helyére kerülne, inig az épületcentrum a nagyterem mostani helyére, de csak az esetben, ha a nagyterem az étterem fölé kerülne. Az épület berendezését, a mostani mellékhelyiségeket a modern hygienia követelményei szerint építik meg és csoportosítják át, mert a mai forma nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Több oldalról megnyilvánuló óhajnak teszünk eleget, amikor a végleges terv elkészítésé előtt arra hívjuk föl az illetékes körök figyelmét, hogy a Korona jelenlegi nagyterme nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek járulékai egy modernül Tberenck'zdt hang versenyteremnek. Ha valaki hangversenyt, vagy bált, vagy nyilvános előadást akar rendezni, a pódiumot, a zongorát, a székeket, a kellékeket külön-külön helyekről, sőt a székekel három-négy helyről kell 1 kölcsönkérnie. A teremnek nincs rendesen elzárható ajtaja. Kilincsnélküli u. n. nyitott üvegajtói vannak, amelyeket hangverseny alkalmával nem lehet lezárni, a sok jövés-menés folyton zavarja az előadó művészek játékát. A teremnek nincs jó akusztikája, a páholyok nevetséges magasságba vannak épitye, egyszóval a nagyterem egyáltalában nem felei meg, hivatásának. — Ösdi. légiiuzalos, kényelmetlen, egészségtelen. Ha a táncosok az étterembe akarnak menni, felhevültén kénytelenek a hideg lépcsőházon átmenni, ami kész betegség. A nagyterem megépítésénél különös gpndot kell tehát fordítani arra, hogy az modernül berendezett hangversenyterem legyen, merL ez kulturális szempontból elengedhetetlen feltétel. A Korona épületéi egy emelettel megnagyobbítják s központi fűtéssel látják et az egész épülettömböt. Az összes terveket sürgősen elkészítik s nincs kizárva, hogy még az idén hozzáfognak az átalakítási munkálatokhoz. Ünnepi diszl öltött a város, zászlók lobognak a házakon, templomok tornyain... ill van a főpásztor, Szmrecsányi Lajos egri érsek. Csütörtök reggel van, a róm. katholikus templom körül nagy embertömeg tolong... Ünneplő ruháju kisfiúk, komoly bérmaapák. Az érdeklődők széles tömege. sodródik a templom felé... Fél 8 órakor megkondul a harang és baldachin alatt a papság és a hivők kíséretében vonul be az érsek főpásztor a templomba. Ecce Sacerdos magnus, hangzik fel újra a zenéskar üdvéneke. Mise van, a főpásztor maga végzi teljes ornátusban, segédleltei. A kóruson gyönyörű zenéskar játszik ünnepi misére. Mise után Énekes János kanonok lép fel a szószékre. Felemelő beszédet mond a bérmálásrói s ezzel fejezi be: »Isten és a Haza nevében előre!]« Utána a térdeplők seregél sorra bérmálja a jóságos főpap, majd áldását adja... s ezzel a mai napon végje a bérmá1 ásnak. Holnap a leányokat bérmálja a főpásztor. r | ' Tisztelgések A déli órákban benépesül a parochia udvara és folyosója. I)iszruhás ]>apok és katonák, lelkes hölgyek, a jótékony egyletek melegszívű asszonyai és leányai, feketeruhás urak várakoznak míg sor kerül a tisztelgések rendjén arra a hatóságra va(gy intézményre, amelyei képviselnek. Szmrecsáuyi Lajos érseknek városunkban való időzése mintegy seregszemléje a fenkölten g|ondolkodó nagyoknak, hogy vájjon miként teljesül be az éleiben az evanjgjéliumi szerelet tanítása, a csoportokra tagolódó társadalom harmonikus egybeolvadása a hívek testvéri érzésében. Az érsekfőpásztor előtt megjelennek az összes felekezetek küldöttei és az üdvözlésekre adott, mindig] eszményi maAz egri érsek Nyíregyházán. A bérmálás. — Tisztelgések a főpásztor előír. A Városi Színház és a Korona szálló újjáalakítása.
