Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-29 / 145. szám

1922. junius 29. JSÍYÍRYIDÉK, 3 A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület elnöke 60 éves. 40 év a tanítói pályán. ... Az idő hogy eljár / »Cserebogár t sárga cserebogár«. Petőfi. Ki hinné, hogy a t'ürge Kubacska István ki a tanév alatt örökké »stet«, ha valaki hosz­szasabban akar vele beszélni, mert ő egysze­mélyben minden, mindenkit kiszolgál, csak önkényeimét nem keresi — : 40 éve tanit, 60 életév terhét hordozza a jól teljesített munka bearanyozott kedélyével. 40 év a tanitói pályán sok ... az idő hogy eljár !... Szép a 60 életév is ! De nézzük autobiographiáját, melyet a tanítók ön élet rajzai közt irva ekképen talá­lunk : Született Nyíregyházán 1862. decem­ber 20-án. Végzett 6 elemi, 5 gimnáziumi osztályt Nyíregyházán s a tanítóképezde 3 évfolyamát Iglón. Akkor még azt tartották, hogy a tanítóságra születni kell. Aki 3 év alatt nem finomítja ki tanitói érzékét, az menjen más pályára ! — Iskoláit mindenütt jelesen végezte. Tanitói működését 1882. évben Nyíregy­házán, mint segédtanító kezdte : 1883-tól 1886. évig a szepesmegyei Dólyán nevelős­ködött csépánfalvi Teőke Viktornál, 1892. évig Debrecenben, mint kántortanító s 1892. augusztus 22-tól a nyiregyházi ág. h. ev. egyháznál mint rendes tanitó, 2 év óta pe­dig mint fáradhatatlan tevékeny igazgató mű­ködött. 1894. óta tanit az iparostanonc iskolá­ban, elvégezvén 1895-ben az iparostanonc­iskolai rajztanítók általános jellegű rajztan­folyamát Budapesten. 1896- óta az alsófoku kereskedőtanonc­iskolanál tanitó. Résztvett a kereskedőtanonc-iskolai tan­folyamon 1908-ban Debrecenben. Az elemi népiskolai, az iparos-, kereske­dő-tanonciskolai tanításon kívül privát órák adásával is igyekezett jövedelmét szaporítani, a sors ütéseit felfogni, szépen nevelt gyerme­keinek jövőt biztosítani, mely törekvésében hűséges neje megértő társa volt. Nézzünk sokoldalú tevékenykedéseiből az ifjabb generációnak serkentőül csak pá­rat is ! Debrecenben a Munkás Dalegyletnek megalakításánál tevékeny részt vett. A hála megnyilatkozott, midőn tiszteletbeli tagul vá­választották. A karmesteri pálcát itt Nyíregy­házán sem dobta el s 1892 óta működő tagja h. karmestere, ügyvezető alelnöke volt. Pár évvel ezelőtt családjára korára való tekintet­tel félrevonult. A hála itt is megnyilvánult, midőn a dalárda szerenádot adott s dr. Vie­tórisz István felköszöntötte az ő számukra már elnémult dalost. A nyiregyházi állatvédő egyesület meg­alakításában s fennmaradásában tevékeny részt vett s 1907. óta annak ügybuzgó titkára. A fiatalkorúak felügyelő hatóságának 1909. óta szintén titkára. Szerepelt, mint műkedvelő, tanította az analfabétákat, a Szabolcsvármegyei Tanító­egyesület nyiregyházi járáskört pedig ügyes vezetése, a vándorgyűlések szervezése által oly nívóra emelte, hogy példakép állott az ország tanítósága előtt. Az Eötvös-alapnak annyi tagot gyűjtött, mit eddig elérni senki­nek sem sikerült. Az egyesületi életnél nemcsak a vezetés­ben, de a munkákban is szép példával járt elő, ugy az általános, mint a felekezeti, orszá­gos tanitó egyesületekben. A tanítás ügye mellett nem feledkezett meg, mint polgár gyermeke a polgárokról sem s örömmel vett részt, ha munkára, ve­zetésre hivta ragaszkodó bizalmuk. Szegény 'és gazdag előtte egyforma ember volt, nem tett különbséget sem az életben, sem az isko­lában. Felismerte a szerényt, kerülte a gő­göst... Ha a fakult sárga lapokon végigte­kintünk, különféle egyesületi névvel talál­kozunk, melynek választmányi, rendes, tisz­teletbeli tagja. Igy az iparostanonciskolai ta­nítók országos egyesületének, a nyiregyházi patronázsnak, tanitó egyesületeknek, stb. vá­lasztmányi tagja. Itt elnök, ott alelnök, amott bizottsági tag. A sok közül egyik legérdeke­sebbje az, hogy a zsinatnak 1913—16. évi cik­luson tagja volt. Ha az ember végig futtatja tekintetét a sokféle bizalmi állásokon is, az önzetlen munkásságnak, az igazi hazafiságnak, az ál­dozatkészségnek oly megkapó példáját látja, melyre büszke lehet az egyház, a város, a haza .. . A hajós, ha rozoga hajója már nem birja az eddig hordozott terheket: egyenként dob­ja el, bár fáj az elválás. Kubacska István is majd az egyik, majd a másik végre az igaz­gatót állástól vált meg. Minden szülő, kinek gyermekét nevelte, minden egyesület, testü­let, mely vezetőjének vallotta, mindenki, ki tanítójának tartja, megilletődve áll a 40 év­minden idejét, minden percét jól, hasznosan, nemesen kihasznált munkás élet előtt. Munkájával áldozott egyházának, váro­sának, hazájának pedig hős fiát is áldozta. A tölgy is megrendül, ha a fejszét a gyökerébe vágják, megrendül az apai sziv, ha gyermeké­től örökre elválasztják ... Negyven év az iskolában, Hatvan év az élet iskolájában .. . ... Az idő hogy eljár / »Cserebogár, sárga cserebogár«. Szer­dán V Elite" esték Mozgóban 7 és 9 órakor. a Városi Szinház Egy szabolcsi a mikófalvai passiójátékról. Nyíregyháza, junius 28. A Nyirvidék tudósítójától. Rusznák Ferenc tornyospálcai tanitó Mi­kófalván járt s a passiójátékokon nyert im­presszióiról a következő meleg sorokban szá­mol be : A jó öreg Bükk, magasztos méltósággal tekint le a mikófalvai Golgotára ; s mintha csak dokumentálni akarná árvaságát, fájdal­mát, — mit Trianon papírja elkövetett vele, hogy elválasztotta ikertestvéreitől — bibor szinü fátyolt varázsol a magyar »Passió« já­ték« szinterére ... Oly jól illik ez az egyházi gyásszin e históriában annyira gazdag táj­keretre. Hiszen magyar vérrel áztatott röge ez mindmegannyi az ősföldnek és magyar dicsőségről regélő emlékek tapadnak e pa­noráma minden zugához... Egervár omladozó orma még most is be­szél : morált, munkát, kitartást parancsol ezer éves Magyarország csüggedő népének. Szarvaskő komor fala, méltó szimbóluma a magyar »Nióbe«-nek ... E fájdalmas kép meghosszabbított vonala találkozik északon a mikófalvi — magyar — Golgota csókjával, amelynek lábánál fekszik a kis községecske. Igaz ,hogy csak lélekszámban kicsi, energiá­ban annál nagyobb, szeretetben pedig gaz­dag. Dobó hőskatonáinak méltó utódvérei. Az a ragaszkodó szeretet, amellyel a »Passió­játék«-ra érkező vendégeket lebilincselik a jámbor falusi palóc-lelkek, igazi, őszinte elismerést érdemel. Dicséretesen tiszta szobái­kat versengve ajánlják föl az érkezőknek. Mintha nem is a mai önző világ neveltjei vol­nának, oly kedves hallgatni jóságos naiv csevegésöket ... Nemes tűzzel, szangvinikus lélekkel kezdte meg e kis község saját erejéből e ma­gyar kultusz fölépítését. A siker méltatását azonban elhallgatjuk, mert csak ismétlések­be bocsájkoznánk a fővárosi és vidéki sajtó dicshimnuszaival. Mindazonáltal meg kell szó laltatni : Jézus, Júdás, Pilátus,. Magdolna dráma-alakításait, valamint ki kell emelni a csoportjelenetek nagyszerűségét, utolérhe­tetlen naturalitását_ Elmondhatjuk, hogy amit e jámbor palóc község alakit a »Passió« terén, jóval fölüláU a várt hétköznapias er­kölcs-nemzeti munkán. Hálát, buzdítást, tá­mogatást érdemelnek minden magyar lélek­től. De mélyen meg kell hajtanunk az elisme­rés zászlaját Dr. Ehrenberg Peller Imre köz­ségi jegyző, —. mint a szöveg szerzője — előtt, aki fáradságot nem ismerve fokozott ambícióval dolgozik a biztosított siker kiter­jesztésé^ helyes irányú tova fejlődésén. A kísérő-zene kedvesen méla zenéjét: Szlatinay Sándor szerezte, a technikai rendezés mes teri beállítását Fejős Pál végezte. A díszle­tek Pán József tökéletes tervei szerint Udvary festőművész munkájának klasszikus eredmé­nyei. A műszaki munkálatok gyökeres végre­hajtása Széchy György mérnök sikere. Míkófalva ! Szabolcsi vendégeid szere­tettel s nemes emlékekkel fognak visszagon­dolni reád !... Zilahy Pál a nyiegyházi közönség kedvenee lép fel szer­dán és csütörtökön az Apollóban. Emelkedőben az uilevélforgalom. Határaink megcsonkítása folytán nap­jainkban nein is kell nagy távolságot utaz­nunk. hogy háláit ne érjünk. A békeszer­ződés ugyan biztosította a szabad közleke­dést Csonkamagyarország cs az. utódálla­mok között, azonban ez a nagyjelentő­ségű szerződési pont is a trianoni szerző­dés végrehajthatatlan pontjai közé került. Az átmenet forgalom csak hosszas után­járásokkal megszerzett vizumos útlevéllel történhetik. Egy ilyen pecséttel teletűzdelt útlevél megszerzése az egy hónapi vára­kozáson kívül temérdek pénzbe kerül, mely körülmény nemcsak megnehezíti, ha­nem egyben kétségessé teszi az utazást is. A szerb, oláh, vagy csehszlovák konzulátu­soknál sokszor napokig elácsorog az utaz­ni óhajtó s csak azoknak kedvez a szeren­cse e helyeken, kik zsebükben az utazási és tartózkodási költségeken kívül nehéz pénzeket hoztak maglikkal. Hogy miért, azt talán mondanunk sem kell! E nehézségek dacára a megszállott ter rületre utazók száma nemhogy csökkent volna, hanem ellenkezőleg olyan emelkedő tendenciát mutat, ami az elmúlt év ilyne­mű forgalmát jóval meghaladja. Az utazá­sok célja a beállolt nyári szezonnak meg|­felelőteg legnagyobbrészt üdülés. Vastag pénzű valutánsok. lánckereskedők igVer­keznek Csehszlovákiába. Erdélybe. A nemrégiben még majsj^ar fürdőhelyek a szokásos külföldi vendégeken kivül, csak csonkamagyarországiakkal vannak meg­tömve. A valutakülönbség okozta diffe­renciák nem számítanak az ilven kéjutazók nál. Minden árat megfizetnek, csak el­mondhassák magukról, hogv az idei nyá-. ron Pöstyénben. Teplicen avagy Tátrá­ban nyaraltak. Szenzációs újdonság ? t \ Az első kalandorszkeccs! Arzén Ltlpin utolsó kalandja Meglepetésszerű trükkök, bravúrok, iz­galmas autohajsza, pusztitó tüzkatasz­trófa. Bemutatja szerdán, csütörtökön az Apolló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom