Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-28 / 144. szám

jSfYÍRVIDÉK 193t* juniui 28., Megint a lejtő felé. A garádics igy vezet lefelé: Liberalizmus. ' SzabadgonlcLolkozás. (lalileisták. Materializmus. Töri én elm i material i zrn us. Szociáldemokrácia. Kommunizmus . Sokan vaunak, akik azl állítják, hogy a garádics igv felfele, vezet. De láttuk ós látjuk ma is eleven példákból, hogy bi­zony lefele visz az. nem felfelé. Még most legalább lefele. Mind csupa tetszetős, hangzatos esz­mék, jelszavak, iires délibábok, kápráza­tos utópiák a vezérlő fonalak e zen az uton. Az emberi lélek és a tömeg-haji amok kai nein törődő, iskola-bölcsességek. Ma­gával az élettel nem számoló, az emberi gyengeségeket, alacsony szenvedélyeket és a készüleüenséget tekintetbe nem vevő fantazmagóriák . Az első lépcső tágas, széles terraszhoz hasonlít, amelyen évtizedeken át a látszó­lagos haladás színképében játszadoznak a rövidlátó népbolonditók gyönyörű huma­nitárius eszmékkel. Amíg egyszer a labda legurul a második-harmadik lépcsőre s ott azután nehéz a fnegállás. Ugrálva-tán­colva gurul a labda lefele az alsó, a leg­alsó g'arádicsokra és... a közelmúltban lát­hatta a szerencsétlen polgári társadalom hogy mi terem ott a számára. Vannak, igenis vannak az emberi ha­ladásnak magasztos eszméi, gondolatai, a melyek csakugyan egy felfele vezető g|a­rádicsra mutatnak. De az emberi fejlő­dés természetes haladásának évezredes története a Papján vallom, hogy ezekhez bosszú, türelmes előkészület szükséges. A lelkeknek, az erkölcsöknek, a tudásnak olyan előkészül ele. ollyan készsége, amiről nálunk ezidőszerint beszélni is felesleges. A legszentebb eszmék és jelszavak vál­nak méreggé, átokká készületlen töinejg lel­kekben. Azok, akik ilyen eszmékkel alkalimal!­lan időkben és alkalmatlan elemek közölt játszadoznak, hasonlók azokhoz, akik hó­val borított meredeken hó-gurulyával. játszanak. A kicsiny bógurulya megindul és hirtelen lavinává erősödik. Már sze­retnék a botor játékosok megállítani, de nincs hozzá erő és a lavina boldog nyu­galomban szendergő völjgyeket, falvakat, temet maga alá. Ne játszunk hangzatos szavakkal és tetszetős eszmékkel a mostani nehéz idők­ben. Még nem vagyunk ott. A nagy kataklizma után szükség van egy kis átmenetre. 12rős kézre. Erős kor­ín ányrudra. Eel tétlen tekintélyre, amely, irányt és tempót tud diiktálni. Minden mozgalom, amely ennek a kor mányrudnak erejét, az irányító tekintély­nek tiszteletét csonkítja, homályosítja és vét a polgári társadalom érdteke, a nem­zet békéje, nyugalma, az ország talpraál­litásának legszentebb gondolata teilen. Akik arra a tetszetős, széles, verőfé­nyes terraszra tekintgetnek s ott a közel­múlt szellemi áramlatainak kisded játé­kát elölről szeretnék kezdeni: nézzenek le a mélységbe, ahol az alsó lépcsőkön még mindég a forradalom szennyes üsz­kei füstölögnek. Az ut oda — erről a szép terraszról vezetett alá. Sasi Szábó László Még nagyon sok a teendő vármegyénkben fs a nép­fe/vi/agostiás teren A kir. tanfelügyelő és Pillér József szabadoktatasi titkár jelentése. Nyíregy háza, junius 27. A Nyirvidék ' tudósítójától. A Nyirvidék tegnapi számában Sza­bolesvármegye kir .tanfelügyelőjének és szabadó ktalási főtitkárának tanulságos je­lentését közöltük, amely élénk fényt veti a vármegyénkben folyó szabadok látási mun­kára. E jelentés a közölt statisztikai ada­tok alapján a következőket állapítja még meg: A szabadoktatásról tegnapi számunk­ban leközölt statisztikai adatok élesen be­világítanak ugy az tgyesek, . valamint sz községek lakóinak lelki \i ágába. ­Ott, ahol az értelmiség összefog és oly sze­rencsés, hogy birfvfa' ütiép bizalmát, a nép akaratáának irányítóija tud lenni s ezen irányítással járó és fárasztó munkát te­hernek nem tekinti: várakozáson felüli eredmények érhetők el; viszont .ott, ahol a széthúzás planétája alatt élnek az em­berek s kicsinykedéssel vesztegetik e| idejüket: szánandó, sivár, meg sem raj­zo Iható s |s Halad ók sorába nem illeszt­hető képet nyújt a helyzet. Ez utóbbi he­lyeken legtöbbször tehernek tekintik még az arra hivatottak is a néppel való szel­lemi foglalkozást, míg az előbbiek nem igv fogják fel hivatásuk jelentőségét, ha­nem emberi, nemzet iránti kötelességet lát­nak abban, ha Istentől nyert erejükkel ösz­szegvüjtött szellemi és erkölcsi kincseik­ből az értelmileg és lelkileg szegényebb felebarátaiknak is juttatnak egy-egy gyöngyszemet, tudatával bírván annak, hogy olvan alamizsnálkodás ez, melyből minél többet ad a tulajdonos másnak, an nál több marad neki. íme az altruiz­musnak egyik, virágokat fakasztó mezeje ahol az értelmiségnek anyagi javakban szűkölködő, talán nélkülözés közt élő tagja is, szolgáltatásokat tehet az emberiségnek. Ha minél többen utat nyitnának lel­kükben ez attruisztikus érzelmeknek s gondolkozásukat minél többen igv igye­keznének disponálni. annál több akti­vista válnék ki a társadalom köréből s tannál intenzivebben indulhatna meg az újjáépítés munkája, amihez első sorban az emberek lelki integritása szükséges; ezt kell tehát visszaadni népünknek a sza­badoktatással. Sok. nagyon sok itt még a teéndő. A néplélek még mindig ködös atmoszférában él. Még mindig vannak Marxista csemeték és vannak az intemacionálizm us zavaros vizén úszkáló tévelygők. Ezeket az illetők jól fefogott érdekéből is, a nemzeti alapra visszatéríteni, a Marxistákból újra állam­polgárokat nevelni a szabadoktatás fel­adta. Ember és nemzetvédelmi munkakör vár tehát a szabadoktatási intézmények­re és meg is felelhetnének magasztos" fel­adatuknak. ha a szabadoktatást nemcsak itt-ott elszórtan engednék be a községekbe, hanem, ha minden emberlakta területet várost, falut, tanyát intenzív erejével be­hálózhatna. Míg ezt lehetővé nem tesz­szük, a szabadoktatás által népünk lelki integritását az egész vonalon vissza nem állítjuk —> ismételjük — nincs, nem le­het konszolidáció; nincs, nem lehet al­kotó munka! Álljon tehát jövőre sorompóba min­den jóérzésű magyar és váltsa ki önmagá­ból, ami benne Isteni, kövesse lelkének ne­mes sugall ását és ne engedje majgjál le­nyűgözni a »korgó(gyomor kiáltó szavától hanem termékeny it sen lelkeket nemes ér­zelmekkel értelmeket hasznos tudásokkal, hogy e kettő: lélek és értelem népünknél termékenyítő erőhöz jusson s e terméke­nyitó erő produktív munkában érvénye­süljön, mert ez érvényesülés lesz a nyo­mornak is megszüntetője. Jelentésünk kapcsán szólanunk kell még röviden népkulturánk egyik sötét pontjiáról, az analfabéták nagy számáról. Sajnos, ele igaz, hogy várnngv'énkhen fel­tűnően nagy az írni-olvasni nem tudók száma. Okát ennek most nem keressük, felelőssé érte senkit se teszünk, de fel­kérjük már most is az illető tényezőket, hogy e sötét follot igyekezzenek eltüntetni vármegyénk arculatáról. Elsősorban a népkuitura buzgó munkásait, mint leg­közvetlenebbül illetékeseket kérjük fel © nagy feladat megvalósítására. Több mint hétszáz tanítóhoz szólunk. Ha egy-egy csak luisz ember érzelmét emeli ki éven­ként a lelki sötétségből, tizenöt-tizenhat ezrvet nyer fad Iura és két-három év múlva nem lesz megyénkben analfabéta Hogy pedig nem kivihetetlen törekvés ten­ne ez. példát ad erre Vincze Piroska ti­szapolgári tanítónő, aki az elmúlt télen végig tanított egy ilyen tanfolyamot s 25 felnőttet írni-olvasni megtanított. E ta­nítónő önzetlen lelkületére disztingvált gondolkodására, hivatásának teljes tuda­tára és szeretetére vall, hogy a kiutalan­dó tiszteletdijat a tanítók közös érdekeit szolgáló jótékonycélra ajánlotta fel. Ez a módja a jótékony alapgyűjtésnek lélektani szempontból sokkal nemesebb és értéke­sebb, mintha kiteríteti hazánk ravatala körül táncvigalmakat példáznánk a nép előtt, me^t arjemzet mai megcsúfol tatása idején, nem minidlen eszközt szentesíthet a cél. Mérlegünkben utolsó helyen mutat­juk be Nyíregyháza belterületén történt szabadelőádások képét. Itt, ez évben már a szabadoktatás szervezeti szabályzatá­ban kontemplált elvek szerint történtek a szabadoktatások, amennyiben azokat tel­jesen az arra hivatott s önálló autonómiár val rendelkező kulturális társadalmi szer­vezetek és hivatalos testületek vették át és saját hatáskörükben eszközölték azok­nak szervezését és vezetéséi, ezért maga a vármegyei szabadókt. bizottság ilyene­ket külön nem szervezett, mint ahogy előbbi évben a városháza termében tette, hanem e helyett a vezetőség vasámaponr kint a vidéket járta, ahol közgazdasági és irredenta előadásokat tartott. Az említett kulturtestületek, mint: a Bessenyei Kör, a Turáni Kör az értelmi osztály részére liceális, tudományos tár­gyú. a katonai Állomásparancsnokság az Iparos ifjak Önképző Köre, a Katonaott­hon, az evang. cl .isk. Tantestülete ré­szint a gazdasági szaktárgyu, részint nép­ismeretet terjesztő, részint vallásos jelle­gű szabadelőadást rendeztek gazdag munkaprogrammal összesen 55-öt. Ebből a Bessenyei Kör tartott 9-t, a Turáni Kör a művészi hangverseny es­télyeken kívül — 2-t, az Állomásparancs­nokság sorozatos gazdasági tárgyút 14-et. Sz franceska Sertini Csütörtökön főszereplésével „ELITE" előadások a Városi Színház Mozgóban, amelyeken nagyszerű katona- és cigányzene fog közreműködni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom