Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-28 / 144. szám
jSfYÍRVIDÉK 193t* juniui 28., Megint a lejtő felé. A garádics igy vezet lefelé: Liberalizmus. ' SzabadgonlcLolkozás. (lalileisták. Materializmus. Töri én elm i material i zrn us. Szociáldemokrácia. Kommunizmus . Sokan vaunak, akik azl állítják, hogy a garádics igv felfele, vezet. De láttuk ós látjuk ma is eleven példákból, hogy bizony lefele visz az. nem felfelé. Még most legalább lefele. Mind csupa tetszetős, hangzatos eszmék, jelszavak, iires délibábok, káprázatos utópiák a vezérlő fonalak e zen az uton. Az emberi lélek és a tömeg-haji amok kai nein törődő, iskola-bölcsességek. Magával az élettel nem számoló, az emberi gyengeségeket, alacsony szenvedélyeket és a készüleüenséget tekintetbe nem vevő fantazmagóriák . Az első lépcső tágas, széles terraszhoz hasonlít, amelyen évtizedeken át a látszólagos haladás színképében játszadoznak a rövidlátó népbolonditók gyönyörű humanitárius eszmékkel. Amíg egyszer a labda legurul a második-harmadik lépcsőre s ott azután nehéz a fnegállás. Ugrálva-táncolva gurul a labda lefele az alsó, a legalsó g'arádicsokra és... a közelmúltban láthatta a szerencsétlen polgári társadalom hogy mi terem ott a számára. Vannak, igenis vannak az emberi haladásnak magasztos eszméi, gondolatai, a melyek csakugyan egy felfele vezető g|arádicsra mutatnak. De az emberi fejlődés természetes haladásának évezredes története a Papján vallom, hogy ezekhez bosszú, türelmes előkészület szükséges. A lelkeknek, az erkölcsöknek, a tudásnak olyan előkészül ele. ollyan készsége, amiről nálunk ezidőszerint beszélni is felesleges. A legszentebb eszmék és jelszavak válnak méreggé, átokká készületlen töinejg lelkekben. Azok, akik ilyen eszmékkel alkalimal!lan időkben és alkalmatlan elemek közölt játszadoznak, hasonlók azokhoz, akik hóval borított meredeken hó-gurulyával. játszanak. A kicsiny bógurulya megindul és hirtelen lavinává erősödik. Már szeretnék a botor játékosok megállítani, de nincs hozzá erő és a lavina boldog nyugalomban szendergő völjgyeket, falvakat, temet maga alá. Ne játszunk hangzatos szavakkal és tetszetős eszmékkel a mostani nehéz időkben. Még nem vagyunk ott. A nagy kataklizma után szükség van egy kis átmenetre. 12rős kézre. Erős korín ányrudra. Eel tétlen tekintélyre, amely, irányt és tempót tud diiktálni. Minden mozgalom, amely ennek a kor mányrudnak erejét, az irányító tekintélynek tiszteletét csonkítja, homályosítja és vét a polgári társadalom érdteke, a nemzet békéje, nyugalma, az ország talpraállitásának legszentebb gondolata teilen. Akik arra a tetszetős, széles, verőfényes terraszra tekintgetnek s ott a közelmúlt szellemi áramlatainak kisded játékát elölről szeretnék kezdeni: nézzenek le a mélységbe, ahol az alsó lépcsőkön még mindég a forradalom szennyes üszkei füstölögnek. Az ut oda — erről a szép terraszról vezetett alá. Sasi Szábó László Még nagyon sok a teendő vármegyénkben fs a népfe/vi/agostiás teren A kir. tanfelügyelő és Pillér József szabadoktatasi titkár jelentése. Nyíregy háza, junius 27. A Nyirvidék ' tudósítójától. A Nyirvidék tegnapi számában Szabolesvármegye kir .tanfelügyelőjének és szabadó ktalási főtitkárának tanulságos jelentését közöltük, amely élénk fényt veti a vármegyénkben folyó szabadok látási munkára. E jelentés a közölt statisztikai adatok alapján a következőket állapítja még meg: A szabadoktatásról tegnapi számunkban leközölt statisztikai adatok élesen bevilágítanak ugy az tgyesek, . valamint sz községek lakóinak lelki \i ágába. Ott, ahol az értelmiség összefog és oly szerencsés, hogy birfvfa' ütiép bizalmát, a nép akaratáának irányítóija tud lenni s ezen irányítással járó és fárasztó munkát tehernek nem tekinti: várakozáson felüli eredmények érhetők el; viszont .ott, ahol a széthúzás planétája alatt élnek az emberek s kicsinykedéssel vesztegetik e| idejüket: szánandó, sivár, meg sem rajzo Iható s |s Halad ók sorába nem illeszthető képet nyújt a helyzet. Ez utóbbi helyeken legtöbbször tehernek tekintik még az arra hivatottak is a néppel való szellemi foglalkozást, míg az előbbiek nem igv fogják fel hivatásuk jelentőségét, hanem emberi, nemzet iránti kötelességet látnak abban, ha Istentől nyert erejükkel öszszegvüjtött szellemi és erkölcsi kincseikből az értelmileg és lelkileg szegényebb felebarátaiknak is juttatnak egy-egy gyöngyszemet, tudatával bírván annak, hogy olvan alamizsnálkodás ez, melyből minél többet ad a tulajdonos másnak, an nál több marad neki. íme az altruizmusnak egyik, virágokat fakasztó mezeje ahol az értelmiségnek anyagi javakban szűkölködő, talán nélkülözés közt élő tagja is, szolgáltatásokat tehet az emberiségnek. Ha minél többen utat nyitnának lelkükben ez attruisztikus érzelmeknek s gondolkozásukat minél többen igv igyekeznének disponálni. annál több aktivista válnék ki a társadalom köréből s tannál intenzivebben indulhatna meg az újjáépítés munkája, amihez első sorban az emberek lelki integritása szükséges; ezt kell tehát visszaadni népünknek a szabadoktatással. Sok. nagyon sok itt még a teéndő. A néplélek még mindig ködös atmoszférában él. Még mindig vannak Marxista csemeték és vannak az intemacionálizm us zavaros vizén úszkáló tévelygők. Ezeket az illetők jól fefogott érdekéből is, a nemzeti alapra visszatéríteni, a Marxistákból újra állampolgárokat nevelni a szabadoktatás feladta. Ember és nemzetvédelmi munkakör vár tehát a szabadoktatási intézményekre és meg is felelhetnének magasztos" feladatuknak. ha a szabadoktatást nemcsak itt-ott elszórtan engednék be a községekbe, hanem, ha minden emberlakta területet várost, falut, tanyát intenzív erejével behálózhatna. Míg ezt lehetővé nem teszszük, a szabadoktatás által népünk lelki integritását az egész vonalon vissza nem állítjuk —> ismételjük — nincs, nem lehet konszolidáció; nincs, nem lehet alkotó munka! Álljon tehát jövőre sorompóba minden jóérzésű magyar és váltsa ki önmagából, ami benne Isteni, kövesse lelkének nemes sugall ását és ne engedje majgjál lenyűgözni a »korgó(gyomor kiáltó szavától hanem termékeny it sen lelkeket nemes érzelmekkel értelmeket hasznos tudásokkal, hogy e kettő: lélek és értelem népünknél termékenyítő erőhöz jusson s e termékenyitó erő produktív munkában érvényesüljön, mert ez érvényesülés lesz a nyomornak is megszüntetője. Jelentésünk kapcsán szólanunk kell még röviden népkulturánk egyik sötét pontjiáról, az analfabéták nagy számáról. Sajnos, ele igaz, hogy várnngv'énkhen feltűnően nagy az írni-olvasni nem tudók száma. Okát ennek most nem keressük, felelőssé érte senkit se teszünk, de felkérjük már most is az illető tényezőket, hogy e sötét follot igyekezzenek eltüntetni vármegyénk arculatáról. Elsősorban a népkuitura buzgó munkásait, mint legközvetlenebbül illetékeseket kérjük fel © nagy feladat megvalósítására. Több mint hétszáz tanítóhoz szólunk. Ha egy-egy csak luisz ember érzelmét emeli ki évenként a lelki sötétségből, tizenöt-tizenhat ezrvet nyer fad Iura és két-három év múlva nem lesz megyénkben analfabéta Hogy pedig nem kivihetetlen törekvés tenne ez. példát ad erre Vincze Piroska tiszapolgári tanítónő, aki az elmúlt télen végig tanított egy ilyen tanfolyamot s 25 felnőttet írni-olvasni megtanított. E tanítónő önzetlen lelkületére disztingvált gondolkodására, hivatásának teljes tudatára és szeretetére vall, hogy a kiutalandó tiszteletdijat a tanítók közös érdekeit szolgáló jótékonycélra ajánlotta fel. Ez a módja a jótékony alapgyűjtésnek lélektani szempontból sokkal nemesebb és értékesebb, mintha kiteríteti hazánk ravatala körül táncvigalmakat példáznánk a nép előtt, me^t arjemzet mai megcsúfol tatása idején, nem minidlen eszközt szentesíthet a cél. Mérlegünkben utolsó helyen mutatjuk be Nyíregyháza belterületén történt szabadelőádások képét. Itt, ez évben már a szabadoktatás szervezeti szabályzatában kontemplált elvek szerint történtek a szabadoktatások, amennyiben azokat teljesen az arra hivatott s önálló autonómiár val rendelkező kulturális társadalmi szervezetek és hivatalos testületek vették át és saját hatáskörükben eszközölték azoknak szervezését és vezetéséi, ezért maga a vármegyei szabadókt. bizottság ilyeneket külön nem szervezett, mint ahogy előbbi évben a városháza termében tette, hanem e helyett a vezetőség vasámaponr kint a vidéket járta, ahol közgazdasági és irredenta előadásokat tartott. Az említett kulturtestületek, mint: a Bessenyei Kör, a Turáni Kör az értelmi osztály részére liceális, tudományos tárgyú. a katonai Állomásparancsnokság az Iparos ifjak Önképző Köre, a Katonaotthon, az evang. cl .isk. Tantestülete részint a gazdasági szaktárgyu, részint népismeretet terjesztő, részint vallásos jellegű szabadelőadást rendeztek gazdag munkaprogrammal összesen 55-öt. Ebből a Bessenyei Kör tartott 9-t, a Turáni Kör a művészi hangverseny estélyeken kívül — 2-t, az Állomásparancsnokság sorozatos gazdasági tárgyút 14-et. Sz franceska Sertini Csütörtökön főszereplésével „ELITE" előadások a Városi Színház Mozgóban, amelyeken nagyszerű katona- és cigányzene fog közreműködni.