Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-25 / 142. szám
JSfYÍRYIDÉK 1921, junius 25. Mit akarnak ? ? . Nem tudom megérteni, mit akarnak. Szájukon a legszentebb igék : béke, nyugalom, jogrend, konszolidáció. De már készek a kormányt exlexbe kergetni. Elismerik, hogy rengeteg a lenni, alkotni (Való s tudják, hogy a kormányt, különösen a pénzügyi kormányt a legkomolyabb törekvések hevítik az igazságos adózás és az állam háztartás rendjének biztosítására vonatkozólag, miből pénzünk értékének stabilizációjára és egészséges közgazdasági fejlődésre, a drS. gas ág csökkentésére lehetne jo reménységgel számítani. De ök azért alkalmasnak vélik az időt a tetemrehivások s a választásoknál állit óla g elszenvedett atrocitások feletti viták rendezésére. Jól érzik, hogy az ország vesztének okozója a túlfűtött liberalizmus melegágyából sarjadzott anarchia, tekintély-rombolás és nemzetietlen áramlat volt, amely osztályuralomr®, terrorra, kommunizmusra s végül idegen megszállásra vezetett, — de azért telétorokkai üvöltenek a valláserkölcsi és nemzeti alapon megnyugvást és békét hirdető kormányzati irány ellen, amely a jelen kormány,alakulást az egység jegyében jellemzi. Jelszavuk : buktatni a kormányt! Nem tudjuk, miért ?? Erőszakkal és reakcióval vádolják Nem vagyunk barátjai ezeknek a szavaknak, de « tapasztaltak láttán kezdünk azotekai megbarátkozni. Ha az erőszak erélyt jelent és arra való, hogy letörje a visszavonásnak } a zavarcsindlásnak felkívánkozó elemeit, amelyek már egyszer sírba döntötték szegény hazánkat: akkor nekünk jó ez az erőszak. Ha a reakció egy olyan akciónak a legyűréséhez szükséges, amely akc'ó megint végromlással fenyegeti alig lábbadozó búzánkat r akkor ez a reakció kedves elöttün\ Nincsenek absolut igazságok, nincsenek absolut jelszavak Absolut csak egy van : a haza üdve. Az előtt meg Kell hajolni minden más érdeknek, minden más fog a lonM'M.s annak érdeke előtt szent minden célravezető eszköz. Már nálunk is kezdik feszegetni a mult választás alkalmával megpecsételt egységet. Már nálunk is emelgeti fejét a visszavonásnak alig legyűrt sötét szelleme, hogy megbontsa a polgárok 'békéjét, kölcsönös bizalmát és konkolyt hintsen itt köztünk liberális és demokrata, sociális jelszavakkal... Osztály és felekezeti alapon, a multak és közelmúlta^ felhánytorgatásávaI uszítják egymásra a már-már megbékélt kedélyeket. Nekik fő a zai\ar. Fő az anarchia. A zavaros. Amelyben szennyes magánérdekeket és ambíciókat jól fel lehet hizlalni. Vizet prédikálnak : nyugalmat, békét, jogrendet, konszolidációt - és bort isznak : a felforgató, a rendbontó, a türelmetlenkedő és akadékoskodó fe'tegyerekeskedés vérvörös borát !!f Sasi Szabó László. Continental Pneumetikon defekt nélkül befutott az l-es startszámu Lancia kocsi! 3310-2 Kizárólagos főelárusitó : Budapest, Liszt J) Ferencz-tér 8.| Szép Ilonka ma ut0,jára a Városi Szinház Mozgóban. Nyíregyháza, junius 21. A Nvirvitíék tudósilójától. Debrecenből jelentik: Csütörtök délután tartottá a debreceni Mezőgazdasági Kamara alakuló közgyűlését Hajduvármegye székházának dísztermében.* A közgyűlésen igen sokan jelentek meg a gazdatársadalom minden rétegéből s a kerület legtávolabbi falvaiból is eljöttek e nagy j eleu t őségü gyű lé sre. A nyíregyházi tirpákok, szabolcsi magyarok, a békési tótok, a jászok és kunok ivadékai sürü sorokban töllötlék meg a nagytermet és impozáns csendben várták a gyűlés megnyitását. Amikor gróf Alin ássv László a terembe lépeti és helyet foglalt a széksorok között, a Tiszántúl gazdanépe osztatlan bizalmának kifejezések épen hatalmas él jenzésben töri ki s percekig tartott a lelkes tüntetés. Fél négy után Koós Mihály áiilamtitkár és dr. Rácz Lajjps, a kamara kinevezett igazgatója elfoglalták helyüket az elnöki emelvényen s a Nemzeti Hiszekeggyel meg nyitották a közgyűlést. Koós Mihály üdvözölte a megjelent ka marai tagokat és ismertette a kamara megalakulásának előzményeit. A törvény intézkedése értelmében az egész Tiszántúl Debrecen székhellyel egy kamara területét alkotja »Kerületi Mezőgazdasági Kamara Debrecen névvel s törvényes intézkedés rendelte el a kamarai tagok megválasztását, hogy a kamara még ez "évben megkezdhesse rendszeres működését. A Mezőgazdasági Kamarában a gazdák minden rétege, egyforma joggal és egyforma kötelességgel van képviselve s igv hivatott arra, hogy a gazdák legége több szociális kérdéseit közmegelégedésre megoldja. A kamara megalakítása az első kezdő lépés, a gazdatársadalom önállósítása terén. A kamarát megalaki-tani kötelesség s abban minden tagnak működésére van szükség. Koós államtitkár felkérte ezután dr. Rácz Lajost, hogy fejtse ki a kamara általános munka programúi ját. Dr. Rácz Lajos tömören egy szóba foglalta össze az egész hatalmas programmot s ez a szó: a többtermelés, ugy mennyiségileg mint minőségileg. A többtermelés áldásaiban azonban csak akkor részesülhet az ország. ha a termelőkben meg van az egységes akarat és cselekvés. Miután a munkás és cseléd ugyanazzal a képviselettel rendelkezik, mint a többezer holdas nagybirtokos, remélhető, hogy az összhangot, a harmonikus együttműködést semmi sem fogja zavarni. Jelszó legyen, hogy minden haszon a gazdáé, mert csak a tőkeerős gazdatársadalom tud nagy feladatokat vállallni és te.lijesite.ni s igv egyesült erővel visszaszerezhetjük az integritást. Dr. Rácz nagyhatású beszéde után az alapszabályokat, amit az előkészítő bizottság dolgozott ki. felolvasás nélkül fogadlfr el a közgyűlés s kezdetét vette az elnök megválasztása. Elnöknek gr. Almássy Lászlót, első alelnöknek Cegiédy Mihályt, második alelnöknek Paulusz Mártani égyhanguh'jg közfelkiáltással választották meg. Almássy László gróf egyszerit, meleg szavakban "köszönte meg a közgyűlés irán,ta megnyilvánult bizalmát. — Bizalmukat (kitűn telesnek veszem — mondotta ( mert látom, hogy ismernek. — IgyekezniTogok leieget tenni kötelességeminek' ;s örömmel vállalom a megtisztelő állást FS az azzal járó terheket. Majd('zeglédy Mihály és Paulusz Márton [alelnökök köszönték meg megválasztásukat. ,Paulusz "Márton őszbecsavarodott htaju gazdaember. Megindul, de érces'hangon mondotta: M eg alakúit vármegyénk Mezőgazdasági Kamarája, Paulusz Mártont a debreceni alakuló közgyűlés alelnökké választotta, — É nem vári. de soha ni*m is kernelt bizalmai köszönöm fin Nyíregyházán egy gazdasági egyesületei v<?zetek, iU is meg akarok felelni bizalmiunknak Ember küzdj és bizva bízzál! Az ajk nem magyar, a kiejtésén hallik hogy tót anya szülötLe. de a szive már a miénk. A kamarához tartozó bél tiszántúli vármegye és Debrecen városára eső kültagok listája, mely törvényhatóságonként arányosan elosztva s az egyes mezőgazdasági intézmények vezetőire, valamint a szociális tagozódásra tekintettel készült, kerüli felölvüisásrdi A kültagokai is egyhangúlag választották meg, azonban ajánlva felvették még azok közé Kristóf Ferencet, a felsőszabolcsi szabályozó társulat főmérnökét és S zeni annoy Sámuelt, a karcagi földmives iskola igazgatóját. A szabolcsiak közül kültag lelt több gazdásági szaktekintély, így Mezőssy Béla, Szaláliczy Bertalan stb. A kültagok megválasztása után a 20 tagból álló igazgató választmány listáját hosszura nyúlt vi la után egyhangúlag elfogadták. Debrecenből Jóna Istvánt választották meg. A későbben létesítendő nagyszámú szakosztályokból egyelőre csupán 2 szakosztályt alakitott meg a közgyűlés: a közgazdasági szakosztály mindegyikét 30 30 taggal. A tagok végleges névsorát az igazgatósági választmány fogja összeállítani és javaslat formájában a legközelebbi közgyűlés plénuma elé bocsátja.. Sok félreértésre adolt okot a költségvetésben felmerült kérdés, hogy a kamara e csonka évi működésének kiadásait miből fogja fedezni. Miután még sem a bevételről sem a kiadásokról nem lehel képet alkotni, az volt a javaslal, hogy a közgvüi lés adjon az igazgatóságnak felhatalmazást hitel igénybevételére a közgyűlésnek leendő utólagos elszámolás köt elezel tsége mel lelt, a kamarai illetéket pedig a törvény által megengedett 4 százalékban állapítsa meg a közgyűlés. Miután sokan nem ludlák, hogy a jeleni,„gi vagy pedig a nemsokára érvénybelépő felemelt földadó után járó 4 százalékot kell érteni, sok felszólalás történi. Az elnök és az államtitkár végül is megmagyarázták, hogy a jelenlegi földadó 4 százalékáról van szó. ami számítás szerint katasztrális holdanként minípgy 92 fillért lesz ki . A gyűlést az elnök félhat órakor rekesztette be. A közgyűlésen megjelentek Horthy Miklós kormányzó Bethlen István miniszterelnök és nagyatádi Szabó miniszter éltetése mellett emelkedett hangulatban távoztak. Az ország gazdasági történelmében igen nagy jelentőségű dátum a tegnapi nap, aminek emlékére a kamara tagjai társas vacsorát rendeztek az Arany Bikában. A banketten legelőször dr. Almássygróf, a kamara elnöke szólalt fel és éltette a kormányzót, aki szintén egyike a Tiszántúl gazdáinak. Koós államtitkár szellemes, józan, okos szavakkal emlékezett meg a kamara felállításának terveiről s a megvalósulás időszakának feladatairól és lelkesen reflektált arra a felszólalásra, amely a sajtó részéről hangzott el. Czeglédy alelnök finom humoru beszédben, reális szempontokból bírálta a kamara jövő feladatait. Felszólalt Csóka polgármesterhelyettes is és poharát a földmunkásokra és gazdasági cselédekre ürítette. A társas vacsora alatt még sokan felszólaltak s a jelenvoltak lelkes hangulatban még sokáig együtt maradtak. Sziklay Jenő kitűnő komikusunk hétfőn ismét a Városi Szinház Mozgóban.
