Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-18 / 136. szám

1922/junius 18. JNÍYiRYIDÉK á 150000 koronát loptak el egy p irt eset kisgazdától. Nyíregyháza, junius 17. Sajái tudósí­tónktól. Nagy Sándor piricsei lakos folyó hó 10-én reggel 9 és 10 óra között a feleségével együtt kiment kapálni a mezőre és bezárta a lakását, amelyben az egyik szekrényben Amerikából hazahozott, megtakarított pén­zecskéje, mintegy 150 ezer korona volt eltéve. Éppen abban az időben járt arra Milák Jó­zsef nyirbélteki sármunkás, aki körülnézett a faluban és rövid leskelődés után rájött, hogy Nagy Sándorék magára hagyták a házat Azonnal belopózott az udvarra, a szoba ablakait zsebkésével beverte s az ablakon keresztül bemászott a lakásba. Itt a szek­rényt pusztakézzel felfeszitette, s az ott ta­lált 145650 korona készpénzt és mintegy 6— 7000 korona értékű aranynemüt magával vitte. Amikor Nagy Sándorék estefelé haza­tértek a munkából, nagy megdöbbenéssel lát­ták, hogy lakásukba betörtek és összes pénzü­ket, amit házvételre tartogattak, ellopták. Nagy Sándor azonnal a csendőrségre szaladt és feljelentést tett. A csendőrök rövid nyo­mozás után elfogták Milák Józsefet, aki be­ismerte tettét és hiány nélkül előadta az ösz­szes lopott holmit és pénzt. Milák ezenkívül még azt is beismerte, hogy an encsencsi szőllő ben hasonlóképpen tört be a Sallai István házába, itt azonban kisebb eredménnyel, mert mindössze 60 koronát talált a ládafiá­ban. A csendőrök a nyíregyházi kir. ügyész­ségre kisérték Milák Józsefet, ahol letar­tóztatták és megindították ellene a bűnvádi eljárást. Az elszakított területek magyar sajtó/a. Az elszakított területek magyar sajtóját figyelemmel kisérni nemcsak érdekes, de nemzeti kötelességünk. Ha feltennénk a kér dést, milyen a sajtó ? akkor a felelet par et simple csak annyit lehet, hogy sokkal jobb, mint volt. A régi Nagymagyarországban a vidéki sajtó nem fejlődhetett a fővárosi lapok mindent legyűrő konkurrenciája miatt. A ma­gyar sajtó még ma is a fővárosban van centra lizálva és igy a vidéki sajtó fejlődési lehető­ségei nagyon gyengék. Az elszakadt területek magyarsága budapesti lapoktól el lett vágva és igy az ottani helyi sajtó nagyobb fejlődésnek indul­hatott. Már három év óta elszakadt magyar területeken olyan magyar napilapok jelen­nek meg, amelyek a'budapesti lapokkal nem­csak megállják a versenyt, hanem sok tekin­tetben verik a fővárosi lapokat, tekintve az ottani kedvezőbb gazdasági viszonyokat. Így a kolozsvári »Ellenzék« napi negyven —ötvenezer példányban jelenik meg dr. Grois László szerkesztésében. A Felvidék legelterjedtebb lapja a Felső Magyarországból alakult Kassai Napló. A felvidéki magyar sajtót Kassa dominálja. Itt jelenik meg a Kassai Napló, a Kassai Újság, a keresztényszociálista Nép, azután egy szennyes »magyar újság«, melyet a cseh kor­mány alapított Magyar Hírlap cimen. Iglón megjelenik a Szepesi Hirlap, Pozsonyban a Híradó, Magyar Újság, Komáromban a Reg­gel jelenik meg. Meg kell említeni még a cseTi önkény által betiltott »Szabadság«-ot és az »Esti Ujság«-ot. Érdélben az Ellenzéken kivül Kolozsvá­ron a másik vezető napilap Zágon István Keleti Ujság-ja. Ennek a lapnak az esti új­ságja az »5 Örai Újság«, ezenkívül a Gombos Ferenc alapította Újság jelenik még meg. A kolozsvári lapok mellett Erdély többi városaiban megjelenő napilapok vidéki ni vójuak. Aradon öt napilap jelenik meg, az Aradi Közlöny, az Aradi Újság, az Aradi Hir­lap, az Arad és Vidéke, valamint az Aradi Friss Újság. Nagyvárad napilapjai a Nagyvá rad, a Nagyváradi Napló, a Nagyváradi Estilap és" a Nagyváradi Friss Újság. Temes­várott és Brassóban csak egy-egy napilap jelenik meg a régi Brassói Lapok és Temes­vári Hirlap. Számra nézve a legkevesebb magyar na­pilap Jugoszláviában jelenik meg, a Bács­megyei Napló, mely a Magyar Párt hivatalos lapja, a Hirlap, a Bácskai Napló, mely főleg keresztény körökben igen elterjedt. Nagy­becskereken a Torontál jelenik meg, Újvi­déken Délbácska és a Pécsről elszármazott Lenkei Lajos szerkesztésében megjelenő Vajdaság. Eszéken eleven újság a Magyar Újság. * Ezek volnának az elszakított területeken megjelenő újságok, melyeknek csak egv­része valóban magyar, mert egy másik része rombol a lelkekben. \ A leányközépiskolák évzáró tornaünnepe. Nyíregyháza, junius 17. Saját tudósí­tónktól. Hatalmas impozáns közönség vonult fel tegnap a bujtosi sportpályára, hogy a középiskolai leányok tornaünnepélyében gyönyörködhessenek. A tribün zsúfolásig megtelt az előkelő közönség tarka sokasá­gával. a leányák sikereiért izguló má­niák, fehér ruhákba öltözött leánykák izga­tottan figyelték az egyre mindjobban sű­rűsödő fellegeket. Pont 5 órakor a katona­zene pattogó'ütemeire, a mintegy 5—600 egy fői-ma fehérmatróz bluzos, kék szok­nyás leányka felvonulásával 1 kezdődött az ünnepség. Kemény, katonás lépésük rit­mikus ütemei szinte megrengették a klub­ház ódon falát. Az egyes oszlopok felfej­lődése után a katonabanda rázendített a magyai* Hiszekegy szivet és lelket felemelő melódiájába. A lányok feszes vigyázz állás­ban állnak az ima befejezéséig. A szabad­gyakorlatok festői szép látványt nyújta­nak, amint a sok száz leány egy rövidke vezényszóra egyszerre, hibátlanul végzik a gyakorlatokat. Majd a fa bot é<s a padgya­korlatokat csinálják bámulatos ügyesség­gel. Közben megered az eső. A hatalmas esőcsepek kemény kopogása eltompítja a közönség halk mozgolódását. A tornászó leánykák ügyet sem vetnek a kellemellen­kedő esőnek, hisz már ezt tornaversenyeik alkalmával egészen megszokták. A hatalv mas záporeső pár perc alatt eláll, a nap gyönyörű arany sugarai újból előbújnak, ugy. hogy a szertornát már nyugodtan folytathatják. Egyesek a fiukat felülmúló ügyességgel mutatják be nyújtó és korlát gyakorlataikat. Érdekes és újszerű volt a leányok atlétizálása. Bájos látvány volt a starthoz felálló leánykák csoportja, amint a győzni akarástól kipirosult arccal izga­tottan várták az indulásra a jeladást. A 100 méteres síkfutás győztese Auspitz Ilonka és Huszka Margit voltak. A s taté la futás páimáját Jóba Sári csoportja vitte el. A magas ugrásban 1 méteren felül ug|­rt)ltak Jóba Sári, Fusz Mici és Eördögh Anna. A távolugrásban a leánykák a^­raund atlétája Jóba Sári vitte "el az első­séget 3.70. m. ugrással A 60 méteres síkfutás győztese Harsányi Baby volt. Az ünnepély legkimagaslóbb pontja volt az élőkép és körmagyar. Negyvenöt pár szebb nél-szebb magyarruhás leányka táncolta a katonazene pattogó ütemeire, a körmagyart. A közönség szűnni nem akaró tapsára kény­telenek voltak táncukat megismételni. Igen kedves látvány volt az előkép, amint az üde zöld gyepen elhelyezkedett leánykák pillana­tok alatt kirajzolták a mindenkinek lelké­ben ott élő jelmondatot : »Éljen a haza !« A zugó taps lecsillapultával Énekes János ka­nonok emelkedett szólásra. Gyönyörűen fel­épített beszédében ecsetelte a test "fejlesztésé­nek áldásos szükségességét, kérve az ifjúsá­got, hogy dolgozzanak a szerencsétlen ma­gyar haza érdekében. A gyönyörűen sikerült tornaünnepély a tornászó leányok diszeivonulásával ért vé­gett. A rendezésért a legnagyobb hála és dicséret illeti Kerekes Jolán, Juhász Margit, és V. Víetórísz Aranka tornatanárnőket, vala­mint Máca Lajos t, a Nytve agilis intézőjét. Ünnep a Tisza partján. Buj. junius 17. A Nyirvidék tudósító­jától. A buji görög- és római katholikus isko­lák növendékei tanítóik vezetésével körül­belül 300 :an a fűzfákkal szegélyezett cserjés Tisza partján folyó hó 14-én fényesen sikerült »madarak és fák napját« tartottak. A madarak és fák védését célzó ünnepi beszédet Gaál Géza rk. tanitó tartotta. A me­se alakban elmondott kis beszéd, nemcsak a gyermekek, hanem a jelenlevő vendégek/ figyelmét <is teljesen lekötötte. Az ünnepélj a himnusszal., kezdődött, majd szavalatok 1, hazafias (és ^irredenta daloktól visszhangzott a füzes ,'Tiszapartja. Az ünnepély a Szózat­tal fejeződött be, mit különféle versenyek — futás, sietőverseny, gyorsöltözködés, ta­licskaverseny, — követtek. A versenyek után ritka látványban részesültek a jelenlevők. Négy tutajt hozott hátán a legmagyarabb folyó, a Tisza. A tutajokról integető bocsko­ros, bocskói magyarok »iljen nagy Magyar­ország !« kiáltással üdvözölték az ünneplő­ket, mire a háromszáz gyermektorokból föl­hangzott a »Szőke Tisza haragjában meg­áradt« cimü irredenta dal. Ezek után a gyer­mekek négyes sorokba fejlődve indultak út­nak, gyalog Tiszabercel és Paszab községe­ken keresztül Bujra. Várost virágbolt épül Nyíregyháza, junius 17. A Nyirvidék tudósítójától. A városi kertgazdaság terményeit, vi­rágokat, zöldségféléket legközelebb már modern bolthelyiségben árusítja a város. IC célból az üzemi hivatal a Hoffmann-féle bolttal szemben az ívlámpa alatt lévő kö­röndön üveg virágházát építtet. A város főterébe architeklonikusan beilleszkedő üvegépület tervei elkészültek és legköze­lebb megkezdik az üvegház felépítését is. A virágház télen fűthető lesz. ugy, hogv nemcsak a nyári hónapokban, hanem a tél egész olyamán is vásárolhat a közönség virágokat és zöldségféléket. k kis Cia katonái a sikerek sikerét aratta. Még ma és vasárnap látható az Apollóban. I ® Péntek, Szombat, Vasárnap a Városi Színház Mozgóban I Hella Moja, Alexander Moissi és Zigotto. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom