Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-16 / 110. szám

1922. május 14. lyem lobogója leng. A Korona bejárata köré orgonavirág-füzért fonnak, zöld galyakkal lékesitik a lépcsőházakat is. A nagyteremben a Szózat hétfői müvészestjének rendezői buzgólkodnak. A kormányférfiak lakása előtt sisakos katona áll diszőrséget. A földmivel ésügyi miniszter is Nyíregyházán van. Mayer János szombat este 0 órakor érkezett. A földmivelésügyi miniszter érkezéséről a város gazdaközönsége nagy örömmel értesült. Dr. Kállay Tibor a közalkalmazottak közölt Délelőtt 10 órára a város közalkalmazottai gyűlnek egybe a vármegyeháza dísztermében, ahol a Kansz törvényhatósági választmánya tartja taggyűlését Rimaszombathy Géza elnökletével. Tiz óra után lép be «? terembe Dr. Kállay Tibor pénzügyminiszter, akit a köztisztviselők viharos éljenzésael fogadnak. Rimaszombathy Géza pénzügyigazgató elnök a Kansz tagok mindig felhangzó fogadalma után szeretettel üdvözölte a pénzügyminisztert és jellemző szavakban juttatta kifejezésre mindazt, ami ma betölti a gondoktól sújtott, de emelt fővel járó köztiszt— viselőket. I r -.;; ü Jól tudja őnagyméltósága — mondotta — hogy a köztisztviselők életfeltétele az erkölcsi és anyagi függetlenség, jól tudja, hogy a tisztviselő-tábor szerves része, pillére az államépületnek s ha a pillér leromlik, ez a többi osztályokra is életveszedelem. Hangsulyezta, hogy a háború, forradalom, jóvátétel terheit ne csak a tisztviselő-osztály hordja vállán. Azzal fejezte be általánosan mély hatást tett beszédét, hogy építünk templomot a hazaszeretetnek, oltárt az önzetlenségnek és kötelességtudásnak. Dr. Kállay Tibor pénzügyminiszter a jelenlévőkre megnyugtató, bizakodásra lelkesítő beszédben válaszolt. Teljes mértékben átérzi a közalkalmazottak súlyos helyzetét, de tőle telhetőleg segíteni is igyekszik rajtuk. Igyekszik helyzetünket oly fokra ja* vitani, hogy ha illetményeik nem is érik el a háború előtti fokot, legalább is ne lehessen azt mondani róluk, hogy a háború és forradalmak terhét elsősorban a tisztviselők érzik. Rámutat az ujabb segités tényére, majd ezzel szemben két dologra hivja fel a tisztviselő-tábor figyelmét. Először arra, hogy a többtermelés érdekében le kell építeni a tisztviselők létszámát, másodszor, hogy a tisztviselők valamennyi társadalmi osztályt ugyanazzal a figyelemmel, szeretettel lássanak el. \ A pénzügyminiszter lelkesítő szavait szűnni nem akaró éljennel fogadják a köztisztviselők, akiknek nevében Zoltán Gáspár Kansz főtitkár mond köszönetet. A vasutasok nevében Gopcsa Gergely ^kllenőr megindító képet festett a még minai^^aggonokban sínylődő menekültekről és kérte a pénzügyminiszter közbenjárását, hogy a szükséglakásokat elsősorban Nyiregyháza 28 menekültje kapja meg. A pénzügyminiszter e kérdésben is megnyugtató kijelentést tett és lelkes éljenzéssel fogadták azt a kijelentését, hogy a vaggonlakások megszüntetése az ország közgazdasági érdeke is. Több ezer főnyi népgyűlés Amikor Dr. Kállay Tibor pénzügyminiszter kíséretével elhagyta a vármegyeházát, a Kossuth-téren már együtt volt a választóknak Kállayhoz hü több ezerje. A hatalmas tömeg egészen betöltötte a nagy teret, amikor a Korona erkélyén megjelentek az impozáns népgyűlés vezetői. A moraj elcsendesedik, Dr. Meskó ászló ny. államtitkár a népgyűlést megnyitja és a következőket mondja: Szeretettel üdvözlöm a mi nemzetgyűlési képviselőjelöltünket, dr. Kállay Tibor önagyméltóságát, aki azért jött ide, hogy programmját előadja, akit néhány héttel ezelőtt hangú lelkesedéssel jelöltünk a képviselőegyli jelöltségre, s akihez azóta bennünket a képviselőjelöltség szálai fűznek, de remélem, hogy nemsokára ezek a szálak a képviselőség elválaszthatatlan kapcsaivá fognak erősbödni. Tisztelettel üdvözlöm őt, inint a kormány tagját, valamint Mayer János földmivelésügyi miniszter ur őnagyméltóságát, s Mózer Ernő urat, a kisvárdai kerület volt és leendő nemzetgyűlési képviselőjét. Azért fáradtak ide, hogy ennek a gyűlésnek díszét emeljék, .s Nyiregyháza polgárságát megjelenésükkel megtiszteljék. Nemcsak azért örülünk nekik, mert ezt a természetes magyar vendégszeretet ösztöne sugallja, hanem azért is, mert olyan eszméknek az apostolai, amelyekkel a szivünk régen össze van forrva. Mindazok, akik a magyar haza üdvét, a békés egyetértés szellemének uralmát, a széthúzásnak, pártviszálynak kiküszöbölését, s az egyéni érdekeknek a közérdek alá való helyezését kívánják és követelik, az egységes táborba tömörültek azért, mert egységben rejlik az erő, s a magunk között való egyenetlenkedés végveszélybe döntheti a nemzetet. Magunkévá tesszük Bethlen István gróf miniszterelnök megállapítását, hogy a mostani egységbe való tömörülés a történelem kérlelhetetlen parancsa, mely az erők koncentrálására int. Kézenfekvő dolog, hogy ezt az igazságot senkinek sem kell jobban megszívlelni, mint nekünk. Sehol annyi épiteni való és visszaszerezni való nincs, mint itt és sehol olyan kevés erő nem áll rendelkezésre, mint nálunk. Legyenek a kormány tagjai meggyőződve, hogy Nyiregyháza város polgársága áldozatkészséggel fog osztozni honfitársaival az újjáépítés munkájában, s a kormányt ebben támogatni fogja. Nem kívánhatok jobbat, mint hogy az ő munkájuk minél több gyümölcsöt hozzon a haza javára. Szolgáljon ez a munka a konszolidáció, a rend, a nyugalom megteremtésére, szolgáljon arra, hogy a kivételes helyzetek és kivételes intézkedések megszűnjenek, a közterhekből pedig jövőre mindenki arányosan vegye ki a részét. Ismételten üdvözlöm a megjelenteket, most pedig átadom a szót dr. Kállay Tibor őnagyméitóságának, szeretett képviselőjelöltünknek. (Lelkes éljenzés.) Dr. Kállay Tibor programmbes zéűe Dr. Meskó László mély hatást keltő megnyitója után a sokezernyi résztvevők hatalmas éljenzésétől fogadva Dr. Kállay Tibor pénzügyminiszter lép az erkélyre és a következő nagyszabású programmbeszédet mondja: Tisztelt választó polgártársaira!! Hetek, sőt hónapok óta programmoktól visszhangzik az ország, módja és alkalma van mindenkinek kifejteni véleményét ugy a afktuális kérdésekről, mint arról, hogy mikép akarja a jövőben Magyarorszá got és az itteni viszonyokat jobbá, szebbé tenni. Ha végig tekintünk a prograrnmbeszéideknek és az ezekben kifejtett eszlnéknek sokaságán, akkor azt látjuk, hogy, ezek nagyjában véve ugyanazokban a célokban csendülnek kt, hogy tulajdonképen alig mások, mint variációi azoknak, amit az egységes párt vezére gróf Bethlen István (Éljenzés) a legklasszikusabban fejtett ki a maga programmb es zédiei ben. Ez bizonyos tekintetben megnyugtató, mert azt mutatja, hogy mindannyian, akik a közélet terén mozgunk ebben az országban, egyformán látjuk a célokat, a szükségeteket, hogy egyformán a feladtatok megoldását tekintjük a jövő programmjának (Zajos helyeslés.) " A mostani választásoknak tehát nem az a célja, hogy különböző programmok között válasszon, hanem az az éldiöntentiíö kérdés, hogy, ezeknek az ország majdnem minidlen politikusa által egyformán felismert céloknak. kik a legmegfelelőbb és legmeg-megbizhatóbb harcosai s hogy az egyformán megtalált céloknak a munkálására s az ezekben való vezetésre kiket akarunk megbízni és felhatalmazni, A királykérdés Itt futólag megemlékezem a köztünk legellentétesebbnek látszó király kérdésről, mert tulajdonképen ebben sincsenek köztünk lényegbevág;') eltérések. Mintíianynyian a nemzeti királyságot akarjuk helyreállítani és biztosítani a magyar szent korona régi fényét. A különbség köztünk csak az, hogy mi ezildlőszerint nem "kívánunk a trónbetöltés kérdésében határozni, mert azt hisszük, hogy ebben a kérdésben ezüdőszerint szabad akaratunkat nem tudjuk kifejezésre juttatni. Ezzel szemben mások forszírozni akarják ennek a kérdésnek rögtöni megoldását, figyelem nélkü* azokra a nehézségekre és akadályokra, a melyek ezen a téren külpolitikailag jelentkeznek. Kérdiezem, hogy vájjon a rendnek, a konszolidációnak, a biztonságnak a kérdésnek ezzal a forszirozásával teszünk-e szolgáalatot?? Pedig mindnyájunk által egyformán elfogadbtt programmpont az, hogy rend

1 és biztonság legyen az országban!! Rend, nyugalom Tisztelt választó Polgáraim!! Abban, hogy rendinek, nyngalomnak közbiztonságnak kell lenni az országban, mindannyian pártkülönbség nélkül egyetértünk. Ezt tekintjük kiindulási pontjául gazjdisaági fellendülésünknek és elsősjprban mi gazdiasági miniszterek vagyunk ebben a meggyőződésben, mert jól tudjuk, hogy. rendi és nyugalom nélkül nem lehet gazdásági politikát csinálni. A gazdasági élet egy finom szerkezetű óramű, amely nem bir|a meg az erőszakos rázkódtál ásokat. A jobbra balra való kilengés sel talán pillanatnyilag eltávolítjuk az akadályokat az egyéni érvényesülés útjából, azonban Uraim, ezidőszerint már nem ilyen ingaszerkezeten mérik a középeurópai időt. Ha tehát ebben a kiinidtulási pontban egyetértünk, az a kérdés, milyen eszmékkel, ideákkal akarjuk megoldani nagy financiális és gazdásági kérdéseinket. Pézügyi gazdasági kérdések Az ellenpárton azt mondják, hogy a pénzügyi és gazdásági ügyeknek vezetésében nem látnak uj idíeákat. Hát tisztelt választó polgárok, én uj ideákkal nem szolgálhatok. Azokat az ideákat, amelyeket én , a pozíciómba magammal vittem, hiába igyekeznék feltüntetni ujak nak különösen önök előtt, mert hiszen innen a szabolcsi levegőből vittem azokat magammal (Éljenzés.) Ha megengedik újra felsorolom őket, amint már több izben megtettem; miniszterségem alatt. Szabad forgalom Ezek között az első a kötött gazdálkodásnak fokozatos leépítése. Minden embernek meg kell atilni a lehetőséget és a szabadságot arra, hogy saját jólétén szabadion munkálkodhasson. A kötött gazdálkodás leépítése különösen fontos a kereskedő osz- 1 tályok szempontjából és mi igyekeztünk máris mindén tőlühkj telhetőt megtenni és legfcdább is azt mondhatjuk, hogy a belső forgalom szabadi Magyarországon. De mi ennél tovább me-