Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-31 / 122. szám

JSÍYÍRYIDÉK JUÜIUS 22 A kalapácsnyél könnyen kirepüla.z ember kezéből, ha nagyon hadonászik vele és nem fogja jó erőseit a markába. A kalapácsnyél tehát nagyon veszedelmes szerszám annak a kezében, dki nem ért a v

ele való bánásmódhoz. Az egyik helyi sajtóorgánum találta messzire elhajítani a kalapácsnyelet, amikor az egyedül üdvözítő szent liberalizmus pótolhatatlan személyiségű megtestesítőjét, dr- Bródy Ernőt kiáltja ki képviselőjelöltnek, még mielőtt a kormány döntött vopia a nyiregyházi mandátum kérdésében. Ugyanez a sajtóorgánum volt az, amelyik rendkívüli kiadásban buktatta meg dr. Kállay Tibor pénzügyminisztert Nagykanizsán, pont 17 szavazattal Rassay Károllyal szemben, holott Nagykanizsán csak egy héttel később tartották meg a választást. Mosf meg képviselőjelöltet állit egy olyan kerületbe, amelyiknek hálístennek van egy kiváló nagytudásu, nagytekintélyű képviselője, Magyarország tárnokmestere, aki ragaszkodik a nyíregyházi mandátumhoz és hacsak óriási leküzdhetetlen akadályok nem merülnek föl, meg is fogja azt tartani. Még ha nem is igy állana a dolog, ha olyan biztosok volnának abban, hogy Kállay Tibor a nagykanizsai kerületet fogja megtartani, hogy ahoz semmi kétség nem férne, akkor sincs semmi szükség arra, hogy Nyiregyháza város társadalmi békéjét időelőtti jelöltek kombinációba hozatalával megbontsuk. Hiszen a Bródy Ernőt jelöltté kikiáltó vezércikk előtt ugyanez a sajtóorgánum ugyancsak vezércikkben egy dodonai »t fás csalhatatlaiiságával jelentette ki, hogy Nyíregyházán csak helyi jelölt jöhet be a választáson, s az idegen jelölt, bárki légyen is \az, megbukik ! Ilyen gyorsan változhatik egy sajtóorgánum véleménye ? S ezt a hirtelen megváltoztatott véleményt okvetlenül szükséges ingyen osztogatni a járókelőknek, mint a röpcédulát ? Ejnye, ejnye ! A petíciónál is h

atáridő a választás napjától számított 30 nap. Ennek elteltével 8 nap alatt kell nyilatkoznia a megválasztott képviselőnek , vájjon elfogadja-e a mandátumát vagy nem. Ha nem, akkor ujabb 30 nap alatt, megtartják a választást. Az összes rendelkezésre álló idő tehát 68 nap, s igy körülbelül csak augusztusban lenne megtartva a választás. Mirevaló akkor már most megbolygatni a kedélyeket ? En nem hiszem, hogy, a nyíregyháziaknak olyan föltétlen szükségük volna Bródy Ernőre, hogy már most tűrjük föl az ingujjunkat és menjünk csülökre. Arra a Bródy Ernőre, akit a nyíregyházi lakosságnak legfeljebb 1 ezreléke ismer a többi pedig azt se tudja, kicsoda-micsoda. Ha jól megfontoljuk a dolgot s alaposan mérlegeljük a helyzet esélyeit, arra a csodálatos és megdöbbentő eredményre fogunlk futni, hogy meg tudunk lenni Bródy Ernő nélkül is. Az első érettségi vizsgálat. Nyiregyháza, jiunius 21. A Nyirvidék tudósítójától. A városi felsőkereskedelmi iskola első érettségi vizsgálatai befejezést nyertek Az elnök dr. Schack Béla udv. tanácsos kii-, főigazgató, tejgnap hirdette ki az eredményt, amely felülmulta még a legvérmesebb reményeket is. Az elnök is leszögezte azt a tényt, hogy azialatt a negyedszázad alatt, amióta mint érettségi elnök működik, ilyen szép eredményi még nem tapasztalt. Jelesen faMtek meg: Böhm Ferenc, Braun Benő, Engel Vilmos, Mfoskovitz József. Tamás György, iWeinberger Miklós, Csengery Jolán, Elek Boriska, Friedlender Eugénia, Fuhrmann Lenke, Klein Erzsébet, Lakatos Lujza (összesen 12 . Jól feleltek meg: Blizmann László, Bőreik András, Gzimbolinetz György, Farkas Sándor, Feldlmann Sándor, Fried Sándor, Grünspán Samu, Horváth László, Bőmer Miklós, Weisz Jenő, Katz Sándor, Bozgonyi Andor összesen 17. Vagyis a (50 jelölt 50 százaléka jelesen és jól felelt meg. Megfeleltek'30-an. Egyetlen növendék sem bukott meg. A különbözeti érettségit tevők közül jól felelt meg: Mikecz Kálmán. megfelelték ketten. A példás sikerű érettségi vizsgálatot tegnap este fél kilenckor a Bocskay vendéglőben rendezett bankét követte. A bucsuvacsorán a teljes számban megjelent érettségizett leányok és ifjak rajongó szereefettel vették körül az ott megjelent dr. Schack Béla főigazgatót és feleségét, igazgatójukat, tanáraikat, akikkel az ifjúságot a legnemesebb kapcsolat láncai fűznek szorosan össze . Ennek a kiváló tudatos tanári és vezetői munkássággal kiváltott ideális iskolahangulatnak aranyos fényében telt éli a hanlíet. mindvégig. Több felköszöntő hangzott el, szellemesebbnél szellemesebb, ragyogó kedvet varázsló vallomásai szerető tanári, tanítványi sziveknek. Farkas Sándor a kereskedelmi iskola jeles poétadiákja Schack Béla főigazgatót köszönlötle szeretettel. Schack Béla főigazgató Fuhrmann Lenkét, a kereskedelmi iskolás leányok réprezentálóját aposztrofálva, az érettségizeti ifjakat ujjongó lelkesedéssel fogadott közvetlen szavakban köszöntötte. Böhm Ferenc érettségizett ifjú a tanári kartól vett bucsut a szeretet meleg hangján. Margócsy Emil r(gazgató annak a reményének adott kifejezést, hogy az ifjak tiz év múlva is az iskola jelszava szellemében a hazának élnek szivvei, lélekkel. Weinberger Miklós az érettségizett ifjak nevében hálás szivvei köszönti dr. Bencs Kálmán polgármestert. Barucli Artúrt, Juhász Mihály városi tanácsnokot, a kereskedelmi iskola eszméjének valóraváltóit. ' i Közben Mán'tu Aladár kitűnő zenekara szebbbnél-szcbb nótával fokozza a boldog este színes hangulatát. Egy szép majgyar nóta általános figyelmet kelt. Dr. Schack! Béláné hangulatos sóslói dala Margócsy Emiiné zenésitésében. Juhász Mihály derűs pohárköszöntőjét. a leányokhoz intézi, remélvén, hogy kereskedelmi tudásukat a háztartási követei-tartozási napló vezetésében érvényesítik. Nagy sikere van Farkas Sándornak, a kinek a leányokhoz szóló frappáns bucsnversét Allgőver Géza adja elő. Domány Sándor tanár az osztályfőnöki intimitásokat kedves közvetlenségü szavakban szövi be az ifjakhoz intézett köszöntőjében. Fuhrmann Lenke az érettségizett leá. nyok nevében megindító kedvességgel köszönti dr. Schack Bélánét. dr. Bencs Kálmán polgármester nagy hatású beszédet mond arról az uj szellemről, amelyet ez a tanári és tanítványi kölcsönös szeretet sugárzó bankét igazol, majd lelkesítő szavakban inti az ifjúságot hűségre, a haza, a város iránt. Tester Kálmán tanár engedve a viharosan lelkes felhívásnak, szellemesen applikálja az algebrai órákon tanultakat. Lénárt János tanár, cserkészparancsnok a tettek embere és fel szia lásában táncra hívja fel az ifjúságot, amit lelkes örömmel fogadnak. Baruch Artúr Fuhrmann Lajos dr. tanárt, a törhetetlen hűség, a jellem mintaképét köszönti. Mantu Aladár ropogó csárdásra zendit és az ifjúság tánca a késő éjszakáig tart a legvidámabb hangulatban. RUHANESZ LAJTOS mübutor árucsarnokasajátkészitményü KÁRPITOS és műbutorai legolcsóbban szerezhetők be. Nyiregyháza, g. kath. parochia, Bethlen-utca 5. sz. Telefon 319. Dobránszky Gyula. Negyven esztendő a Nyirviz-Társulat szolgálatában. — Egy nyirviztársulati felügyelő érdemes munkássága. Miszticei Dobrai Dobránszky Gyula, a régi szabolcsi Fülelncr és Loóki K'efcz család unokája s a tiszabüdí, országos hirü Dogáli Guszti öccse. Egyike Kótaj község oszlopos tagjának, a görög kath. hitköz. Ság vezéralakjának, egy minden tekintet, ben derék, gavalléros, tipikus magyar öregúr, még azokból a légiekből fennmaradva, kiket Krúdy Gyula, a szabóicsböí származott őserő, ez a ragyogó tollú iró rajzolgatott és rajzolgat meg ma is tárcáin ban, rajzaiban, emlékeztető cikkeiben. Az öregúr a régi szabolcsi majgyar világ munkás alakja volt. " A Kállay Andrások és Józsa Andrások időjének egyik személyes ismerője és még néhanapján, ma is megszólaltatója. Csöndes, de igazi szemlélődésben él kótaji kúriáján, figyelgeti a világ, a közélet. Kótaj község zajos szereplését, változatos forgatagát — és mindazt, ami Szabolcsvármegyében és Nyíregyházán történik, melyről a Nyirvidék-bőt vesz tudomást, melynek megindulása óta megbecsülő olvasója. Dobránszky Gyula a Nyírvíz Társulatnál kezdte pályafutását s ott is végezte be. Tavaly ment nyugdíjba minden zaj és külsőségek nélkül, talán szerénysége, vagy önérzete tartotta vissza mindentől... de mi azért értékelve az ő fáradságos és hosszú munkásságát, egy pár sorban megvázoljuk 41 esztendei pályáját és eltűnt 68 évének lepergett idejét, hacsak vázlatosan is. Szögyényi Emil tiszatársulati igazgató és Almássy Antal főmérnök, valamint Boronkav György keze alatt. Dobránszky Gyula először a Tiszai társulatnál működött. Ekkor kezdték a Lónyai csatornái építeni. 1883 augusztus .havában Szögyényi Emil, Meczner Gyula kormánybiztos képviselőnek ajánlotta, aki a to. vábbi nvirvizlársulati munkálatokkal bízta meg Dobránszky Gyulát. Amit szép sikerrel le is vezetett Dobránszky Gyula, miért is ől a kormánybiztos meleg elismerésben részesítette. Később Zesics Lajos igazgató főmérnök keze alatt hosszú és f áradságos 25 évet munkálkodóit a főmérnök és köz teljes megelégedésére. — Elnökei voltak még gróf Károlyi József, Bogáthy József, valamint még több kiváló elnök. Kirn er vezetése at alt dolgozott, majd igazgatói lettek: Kállay Zoltán Mezőssy Béja s végül Imre János, kinek vezetése alatt aztán végleg nvujgaloiiiba vonult. Ezek a férfiak mind kiváló emberek, kik szintén kiváló erőkel kívántak a nyírvíz ügyeinek vezéréül. Dobránszky Gyula először munka, majd gátfel ügyelői szerepét mindenkor teljes-megelégedéssel töltötte be. Vendéglátó szeretete, nemcsak a Nyírségen, de a környékbeli megyékben is ismeretes! Hosszú 41 esztendei idejéből mindig szeretetlel és őszinte hódolattal emlékszik meg magas elöljáróiról s azok kiváló érdemeiről, igy példának okáért Mezőssy Béláról, Imre Jánosról, kinek jóságáért és igVelmes érdeklődéséért, amint mondja — örökre adós maradi!... Ez a pár sor csupán emlékezés a régi jó időkre, még mikor Szabolcsvármegye is más képel festeti s mikor még Benczy, Gyula muzsikájára: Dobránszky Gyula is felsóhajtott a Sóstón: Bárcsak örökre fiatal maradhatnék... hisz olyan szép ez az élet!...«