Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-31 / 122. szám

jtöiHJTIŰÉK 1922. junius 13. Munkaalkalmak teremtése legyen a nemzetgyűlés feladata Régen kísért már az a J^MU, hogy az államhá z tar lás egy e n su I y áriak 11 elyrebil, Jentése nagyrészt függ az állami tisztviselők és alkalmazottak számának csökkentésétől és az ezen a réven elérhető megtakarításoktól. Hegedűs pénzügyminiszter is sokat hangoztatta a felesleges kiadások elkerülésének szükségét, hogy a magyar korona értékben emelkedhessék és vásárló ereje növekedjék. Bármennyire is sokat emlegették ezt a takarékoskodást, az nem következett el eddig abban a tempóban, amint gondolták. Ez azonban nem is oly nagy baj, ha egy kissé gondolkodunk. Bizonyára ismeretes, bogv Taylor, ez az ánglius, vagy amerikánus mérnök, pontos megfigyeléseket végzett a munkát teljesítő munkások körében és e megfigyelések kapcsán arra a meggyőződésre jutott, hogy rendkívül sok olyan mozgást kell végeznie a dolgozónak, amelyek egyrészt kifárasztják, munkájában, másrészt annak haladásában gátló'ag Itatnak. Ha a meglel elő leg alkalmazott segítő eszközöket rendelkezésre bocsátja, ugy a munkás sokkal könnyebben végzi munkáját, másrészt pedig teljesítményének mennyisége is emelkedik. Vagyis tehát, amíg egyfelől: szociális irányban egyszerűbbé leszi a munkát, könyebben végezhetővé, tehát a munkás erejének megkímélése vei, ez

7el kapcsolatban egészségének megóvásával produktívabbá, másrészt eléri azt. hogy a nagyobb produkció mellett, gazdasági előnyt is szerez ugy a vállalatnak, mint a produktum olcsóbb volta mellett, a köznek is. Minden munkánál vannak nehézségek, amelyek kiküszöbölhetők a mondott célok elérésére. Ezeknek a nehézségeknek megfigyelése, ki és felismerése, igen sok szellemi munkaerőt köL le és tesz szükségessé. Mégis annak ellenére, hogv több irodai és szellemi munkás volt a különféle üzemekben alkalmazandó, mini amennyi azelőtt alkalmazásban állott, tehát a tulajdonképen i produktív munkával foglalkozók számával szemben a szellemi foglalkozásnak száma emelkedett, az üzemeredmény nemhogy csökkent volna, hanem lényegesen feljavult. Amit közönségesen az üzemet terhelőnek tekintenek, az irodai költségeket, az irodai munkaerők fizetéseit ki Hint. hogv- nem is oly nagy teher, mint inkább megfelelő foglalkoztatás mellett előny. Némely üzemnél oly emelkedett az irodai munkaerők Ne bocsássák szélnek az alkalmazottakat. — Állami Takarékoskodás. száma, hogy megütötte, sől felül is multa a mühelyi, az üzemi, tehát a Lulajdonképen produktiv munkával foglalkozók számát. Soha se feledjük, hogy egyelőre legalább agrár ország vagyunk. Soha se feledjük, liogy boldogulásunkat az integritás hozhatja meg legelébb. De §ddíg. mig ezt megszerezzük, a kényszer adta keretben kell mindazt megtennünk, ami az egyoldalú termelésmód mellett okvetlen szükséges, hogy egyoldalúsága megszűnjék, azt, hogy ebben a kicsi Csonkaországban teremtsünk mezőgazdasági ipart, teremtsük meg az életerős magyar ipart. Dánia példáján okulva, a mezőgazdasági szövetkezeteket kell megteremteni, a melyek a mezőgazdasági ipari lennének hivátva életre hívni. Ebben a foglalkozáskörben tekintélyes száma nyerne elhelyezést, a ma feleslegesnek látszó, de igen jól használható munkaerőknek. Semmi szükség sem lenne őket szélnek ereszteni. Sőt ellenkezőleg, épen azért, mert tanú jeléi adták a magyarsághoz való ragjaszkodásnak, olyan elhelyezést kell számukra biztosítani, amely mellett nemcsak ők, hanem elsősorban a köz járna jól. IIa itt ezen az uton gazdasági fellendülés volna, mint ahogyan egész bizonyosan lenne is biztosithaló, akkor azon törni a fejünket, hogy kikel bocsássunk el állami stb. szolgálatból, kár, inkább azt kell célul kitűznünk, hogy az itt elvégzendő rettenetesen sok foglalkozási alkalom közül melyiket kell

1 előbb megteremteni, hogy az állam szolgálatában lévők minél intenzivebb munkával vigyék előre ennek a kicsi Csonknak könyebb megerősödését. Két módja van, adott viszonyok között, az életstand aid fenntartásának. Az egyik, az igények redukálása, a másik (a jövedelem fokozása. Miért kellene épen nekünk, a megcsonkított nemzetnek az elsőt választanmik, amikor a második, a jobb szinte kézcnfekvőleg kínálkozik??! Azok tesznek tehát nagyobb szolgálatot ennek a megcsonkított nemzetnek, a kik a munkaalkalmakat szaporítják és nem azok, akik a takarékoskodásnak, az al kalmazottak elbocsátásával járó módját választják. A nemzetgyűlésnek főfeladata kell, hogy legyen, a munkaalkalmak megleremtése, nem az alkalmazottak szélnek bocsátása! Pisszpr János Zsarolásért 20000 korona pénzbüntetésre ítélték a mátészalkai járás volt főszolgabiráját. A nyíregyházi törvényszék büntetötanácsának tötárgyalása Mátészalkán. Nyíregyháza, junius 12. Saját tudósítónktól . A nyíregyházi törvényszék büntetőtanácsa a mull héten háromnapos fő tárgyalást tar tolt Mátészalkán, az ottani kir. járásbíróság hivatalos helyiségében. A bűnvádi"» perrendtartás ugyanis megengedi, hogy olyan esetben, amikor a tanuk nagy számának a törvényszék székhelyére való beidézése nagy körülményességgel és költséggel járna, afőlárgyalást ott tartsák meg, ahol a tanuk legnagyobb része lakik. Igy utazóit ki a Binder tanács a Jeszenszki Béla volt mátészalkai főszolgabíró ellen indított bűnügyben Mátészalkára. hogv ott a helyszínen tartsa megja főtárgyalást a monstruózus bűnügyben.

1' A tanács tagjai a következők voltak: Binder József elnök, dr. Stróbl Alajos és Szirmay Lajos törvényszéki bírák és dr. Síjmjss Sándor törvényszéki tilkár. A vádat Székely Gyula kir. ügyész viselte, mig a védelmet dr. Murányi László nyíregyházi és dr. Kiss Jenő mátészalkai ügyvédek látták el. A nyíregyházi kir. ügyészség Jeszenszky Béla 42 éves, ref. vallású, nős, családos, volt mátészalkai, jelenleg állásától felfüggesztett főszolgabíró ellen 3 rendbeli hivatali sikkasztás, 1 rendbeli hivatalos hatalommal való visszaélés vétsége miatt emeli vádat azalább közölt tényállás alapján. Jeszenszky Béla 1919-ben jött Somkutról Mátészalkára. Somkulon lb. főszolgabíró A'olI Jeszenszky Béla s mikor Mátészalkára megválasztották főszolgabírónak, már nagy vagyont hozott magával, amelvnek eredetéről különböző hírek keringtek. A forradalmi zavarok ós román megszállás kaoszában sok minden történi a mátészalkai főszolgabiróságon, ami szóbeszédre és gyanúsításra adott, alkalmat, mig végre Jeszenszky Bélát letartóztatlak és eljárást indították ellene. A vádak Az első vád az volt ellene, hogy 1919. május 29-én az általa kezelt közélelmezési pénztárából elsikkasztott és azt Pap Gyula román kormánybiztosnak átadta. A második vád szerint a hivatalos kezelésére bizolt rézgálicbói 14 métermázsát és 77G kilót sikkasztott ei és azt 22435 koronáért eladta 1919. október elején egy Erdélyi Bertalan nevü mátészalkai kereskedőnek. A harmadik vádnál csak mint bűnsegéd i bűnrészes szerepel Jeszenszky Béla, amennyiben állítólag megengedte, hogy Dapsi Tibor nevű szolgabirája általi hivatalosan lefoglalt, elkobzott és elárverezett 30 darab birka 5075 koronát kitevő vételárát nevezett szolgabíró elslkassza. A negyedik vád szerint 1919. nyarán, tehát román megszállás alatt Görömbei Bertalan pénzügyőri főbiztossal együtt azzal fenyegették meg Perlstein Dezső vitkai lakost, hogy 250 hektoliter szeszkészletét lefoglal ják és román csendőrökkel elvitetik, ha i2ÜÍKX) koronát nem fizet. — Perlstein természetesen fizelelt s Jeszenszky Béla a 120000 koronából harmincczret fizetett Görömbeinek. Az ötödik vád szerint Jeszenszky hivatalos működése alatt elrendelte, hogy a petróleumból a kiosztással megbízott kereskedők csak annak adjanak, aki egyúttal 5 doboz gyufát is vesz. tíobonzionkint 1.10—1.20 koronáért, ami abban az időben elég magas összeg; volt. A hatodik * hetedik vádpontok szerint Jeszenszky Béla a Nagybányai Közgazdasági és Kereskedelmi r. t. javára a Bitiek Miklós borának, Lautmann Dezső és mások javára pedig a Mandel András szeszének eladását nverészkedési célból: közvetítette. A borüzletnél állítólag 10 fillért kapott literenként, míg a szeszüzletnéu nyert jutalékát vádirat nem ismeri. A bíróság három napon át tartó főtárgyalás után Jeszenszky Bélát bűnösnek monUotja ki egy rendbeli zsarolás vétségében (a 4-ik vádpont) és ezért őt -MMMH1 korona pénzbüntetésre Ítélte A többi vádak alól a bíróság Jeszenszkyt felmentette. Az ítélet ellen ugy a kir. ügyész, mint vádlott és védői fellebbezést jelentettek be. Dapsi Tibor ellen a bíróság megszüntette az eljárát, Görömbei Péter pedig szökésben van s igv fölette nem ítélkezhettek. Mindenféle YÁRI KALAPOK a legszebb kivitelben gyorsan és pontosan készülnek Kalapüzem Nyíregyháza, Zrínyi llonau. 4. az udvarban. 31442 RUHANESZ LAJOS mübutor áru csarnoka saját készitményü KÁRPITOS és műbutorai legolcsóbban szerezhetők be. Nyíregyháza, g. kath. parochia, Bethlen-utca 5. sz. uoo N