Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-31 / 122. szám

2 1911. junius 8 Kállay pénzügyminiszter nyilatkozik két mandátumáról és pénzügyi programmjárói Budapest, junius 7. Saját tudósítónktól. Kállay Tibor pénzügyminiszter Nagykanizsán megszerezte második mandátumát. Két mandátumáról és követendő politikájáról tudósítónk a következő nyilatkozatot tette: — Nyíregyháza szülővárosom és öröm mel tölt el, hogy ott megválasztottak. Megbízóim mindig Nyíregyházához tartozónak ismernek el. Hogy Nagykanizsa is megválasztott, annak nagyon örülök,'mert ott igen nehéz küzdelem volt. Nagykanizsa sohase volt jó talaj a kormánypárti jelöltek számára. Jókay, Thaiy Kálmán és Csengery is kibuktak ebben a kerületben annak idején. Munkaprogrammjál illetőleg kijelentette a pénzügyminiszter, hogy kész munkaprogrammal kiván a nemzetgyűlés elé járulni. Minden áltól függ. mi fesz az indemnitás vitáján, Ha hamarosan befejezik egy csomó pénzügyi vonatkozású törvényjavaslat fog szőnyegre kerülni. Ha nem, akkor csak egy pár javaslat tárgyalására kerülhet sor a nyári szünet előtt, mert sürgősebb természetű javaslatok, igy a főrendiházi javaslat várnak sürgős elintézésre. Gondoskodni kiván elsősorban a tisztviselők illetményeinek egyszerűsítéséről. A különböző komplikált adózási nemeket össze kell vonni. Azután rátérnék azoknak a kérdéseknek megoldására, amelyek a hitelügv terén várnak rendezésre. Ezek lennének a sürgős tennivalók. A pénzügyminiszter annak a reményének adott kifejezést, hogy a junius 2Ö-án lejáró indenmitás meghosszabbítását meg fogja szavazni a nemzetgyűlés és az ország nem fog ex-lex elé kerülni. Arra nézve, hogy kél mandátuma közül melyiket kívánja a kormány rendelkezésére bocsátani, a pénzügyminiszter még nem döntött. Miért akadt meg a szabolcsi gyártelepek működése ? Gyár alapítás nálunk és másutt. .4 hörgvtr uj alapelvek szerint indul mep. 7. A Nvirvidék Nyíregyháza, junius tudósítójától . Ha azokat az okokat kutatjuk, amelyek a magyar gyáriparnak a külföldiekkel szemben látható számbeli elmaradottságát magyarázzák, ezeket igen mélyen fekvőknek kell találnunk. A magyar ipari fejlődésnek nem voltak meg azok a biztos alapjai. amelyek az ipari ipari fejlődésére szolgáltak. Amikor a Kossuth—Szterényi iparfejlesztési ]M)litika virágzása korszakát élte, szerencsém volt a- Moenus« cipőgépgyár igazgatójával utazva, a magyar gyáripar fejlesztéséről beszélgetni. Ez az ur akkoriban a cégtől berendezett magyar cipőgyárakat látogatta meg, meggyőződést szerzendő arról, hogy a részükről szállított gépek ellen nincsen-e panasz, azok jól müködnek-e?? Elkezdett beszélni. Furcsa, hogy itt önöknél miként alapítják a gyárakat. Adva van a nem mindenkor szakember, aki igazgató lesz. — Ennek rokonsága lesz sok esetben az igazgatóság; a részvény-minoritás elhelyezést talál a közönség soraiban. Az igazgatóság megkezdi működését. A létesítendő gyártelep méreteinél, az impozánsra törekszenek. Ha gyár, hát legyen gyár. Legtöbbször azután a részvénytőke kevés, még az építmények létesítésére is. Nagyszerűen felszerelik a telepet, jó gépeket állítanak be és munkába állítanak iegtöbbször tapasztalatlan, az illető gépekkel még nem foglalkozott gazdasági munkásokat, akiknek érzéke nem fejlett a gépüzem iránt. Betanítják ezeket. Tanítják, azokon a kitűnő jó gépeken, amelyeken csak a már jól kilaErre azután azt mondják magyar gyártmány. Es a magyarnak sem kell. Inkább idegen árut vásárol. Amit mondott, azt konkrét esetlel, ada tokkal igazolta. Ezzel szemben mii leszünk mi?? (T. i a csehek.) Félkeressük országunknak azokat a vidékeit, ahol a népnek megélhetési a talajviszonyok stb. kisebb mértékben biztosítanak, mlijnt iifrnüzőgazdasági vidékeken. Kibérelünk egy kis házat, ahová elviszünk egy tucat ócska, használt és finomabb munkára alkalmatlan gépet. Ezekkel elküldünk egy munkavezetőt, aki a felfogadott és addig minimális munkával ellátott embereket, ezeken az ócska gépeken megtanítja dolgozni. Elkészítik a sajátmaguk és családjuk lábbeli szükségletéi. A tanulásban haladván, egészen egyszerű készítményekkel már a piaoon is megjelenünk. Amikor munkásaink már jól dolgoznak, a gépek kezelését kitűnően értik, akkor kibérelünk, vagy építünk egy kis műhelyt, ahova uj, precíz gépeket állítunk be, amelyen a már kitanult jmunkások örömmel, sőt lelkesedéssel dolgoznak. A régi gépek mellé beültetünk ujabb munkásokat és ezt addig folytatjuk, amíg az uj gyártelep készítményei a piacon keWÍő el' helyezést találnak. Ezzel van azután adva a gyártelep mérete. Hogy ezeket miért mondtam el ?? Megmondom. Itt Szabolcsban is megkíséreltek ipari telepeket létesíteni. Magyar embert mélyen elszomorító jelenségeket látunk. Alig van uj alapítású ipartelep, ametv működnék és ezeket látva, kimondják a "Yialá fos ítéletet a magyar ipar felett. Ott a bútorgyár nult szakmunkásnak volna szabad dolgoz- ] a konzervgyár, a káposzta savanyitó, ujabnia, aki a gép precizitását tönkre nem ban a malommal kapcsolatos és impozánstervezett ipartelep. Mind megakadteszi. Rendszerint azután, mire a tanitan dó mezőgazdasági napszámos munkásság kitanult, a precíziós gépek elromlottak, a gyártelep versenyképessége csökkent, a gyártmányok nem szépek, másodrendű, selejtes áru kerül a piacra. n ak lak. Nem szomoru-e ez ?? Annál örvendelesebbnek látszik az újonnan alakuló bőrgyári lelep iétesilésének módja. Ilt, az alapítók, a kisméretekből felfejlődés politikáját va Addig, amíg a termel vényeket felvevő piac ismeretlen, amíg az áruk kelendősége és elhelyezhetése kellőleg bizlositva nincs, nem is szabad nagy dimensiókát álkalmazni. De amikör a gyár prosperitása biztosítva van, amikor a gyári munkásgárda kellő ismeretekkel felszerelve jó készítményeket produkál, akkor meg van az alapja a fejlődésnek és a méretek növelésének. A szabolcsi bőrgyári ipartelep helyes szemszögből indul el és igy van remény arra, hogy az életképessé válják, ezzel együtt megtörje. Szabolcsban legalább, azt az animozilást, amellyel az ipartelepek az eddigi példák uLán találkoznak. Pisszer János. A tanítóképzés reformja. A miniszter 5 évre szállította le a képzők évtolyamait. — A középiskolák V. osztályból, a képzők II. oszt.-ba át lehet lépni. Köztudomásu dolog, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter két évvel ezelőtt a tanitó(nő)képzőintézeteket hat osztályúvá fejlesztette s egyúttal uj tantervet adott ki, amelyet a jelenlegi I. és II. évfolyamra kötelezőnek irt elő. Az elmúlt 2 év alatt beható tanulmány és vita tárgyát képezte e reform az illetékes testületek és hatóságok előtt. A Magyar Paedagogiai Társaság a miniszter megbizásából mult év októben és december hónapjaiban négy ülésen foglalkozott a reformmal, melynek eredménye az lett, hogy a miniszter magáévá tette a társaság javaslatát és a 2 év előtt hatévesnek indult tanitó nők képzők évfolyamait a jövő iskolai évtől kezdődőleg 5 évre szállította le, Vezető tanügyiek véleménye szerint azonban ez a rendelkezés sem tekinthető véglegesnek. A reformnak u. i. oly mélyreható pedagógiai, társadalmi és gazdasági kihatásai vannak, hogy még ezután válik nyilvánvalóvá, vájjon időszerü-e ez a reform most, mikor »egy rombadőlt országot kell helyreállítanunk, a sajgó sebekezreit gyógyítgatnunk, a mindennapi kenyeret biztositanunk ?« Az 5-ik évet jelenleg a növendékek teher könnyebbitése tette szükségessé, mert a mai idők oly sokoldalú követelménnyel állanak a nép tanitói elé, hogy a tanulmányi anyagot folytonosan növelni kellett. Emelkedett a tanítás színvonala, bővült a köre, gyarapodott a tartalma. Mindeme feladat elvégzését egy 5-ik évnek a betervezésétől várja a miniszteri rendelet. Az ország gazdasági helyzete fogja megmondani, hogy fenntartható-e az 5-ik év ? Újítás a miniszternek azon rendelkezése is, mellyel megengedi a középiskolák V. osztálya után a képzők II. osztályába való átlépést a meghatározott különbözeti vizsgálat sikere esetén, miután az uj tanterv arányossá tette ez osztályok tanulmányi szinvonatát. A miniszter ur e két rendelkezése végremegnyugvást hozott a tanitókképzők ingadozó sorsát illetőleg. A hirtelen átmenet 4 évről 6-ra, a kérdés hosszú vajúdása, megmarad-e a 6 osztály vagy sem, a tanítás anyagában való tájékozatlanság és kapkodás bizonyos mértékig népszerűtlenné tették a tanítóképző-intézeteket. Most mindez végre megszűnt s ez intézetek biztos előrelátássíil folytathatják fontos hivatásukat, hogy e szegény hazának derék jó tanítókat éj tanítónőket neveljenek. »» teljes zenekará- 1 val hangverse- 1 1 Csütörtökön j fél 7 és 9 órakor »» teljes zenekará- 1 val hangverse- 1 1 Csütörtökön j fél 7 és 9 órakor nyezik a Városi Szinház Mozgóban. »» teljes zenekará- 1 val hangverse- 1