Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-31 / 122. szám

msvatn fáümwm HSKSS^SH WMMt&M i'jll. junius 3. ^ dánost rablógyilkos a sámsoni fogdában. A csendőrség el/ogott egy cigánybandát, melynek lelkét három rablógyilkosa ág terheli. — Köztük vannak a Hadházi• és Diószegi-uti rablógyilkosok is. Megírtuk, hogy Hajdusámsonban ismeretlen egyének megkéselték Borbély, Viktor csendőrt, a nyomozás során rengeteg kóbor cigányt tartóztatott le a debreceni csendőrség, részbeij a sámsoni, részben pedig más vidéken elkövetett betörések és lopások miatt. A sámsoni betyárvilág cigányrészLvevői csendőrkézre kerülvén, rengeteg betörésről, lopásról lebbent lel a fátyol, de megkerültek a mull. év őszén elkövetett bárom rablógyilkosság tettesei is a kiterjedt cigánykaravánból közöttük az 1921. évi szeptember havában megölt Sájt Géza vándorfényképész; és Szatmári József debreceni iparos gyilkosai. Temérdek bitói térbeli a Sámsonban fogvatartott cigányok lelkét, ugy, hogy ezúttal csupán a legmarkánsabb alakok legnagyobb gaztetteiről számolunk be aláb ti tudósításunkban. Amikor a sámsoni csendőrkéselés után megindult teljes apparátussal a nyomozás, már az első napokban nyilvánvaló lett, hogy kiterjedt bűnszövetkezettel állnak szemben a hatóságok. Á nyomozás folyamán Debrecenben a lóvásáron elfogták két sámsoni cigányt, akik rövid vallatás után beismerték, bogy a sámsoni betörőbanda tagjai, majd sorra nevezték meg, majdnem félországra kiterjedő szervezeteik állomáshelyeit. Rövid idő alatt ismét forgalomba kerüRek a statárium megszűnte óta alig hallható Rézműves, Kolompár, Lakatos és Balog családok nevei. Mezőcsát, Kocsord. Ároktő, Tiszacsege. Nánás, Szoboszló, Röszormény kóbor karavánjai adtak pár nap alatt találkát egymásnak a sámsoni községháza fogdájában. Az őrizetbe vett 50 főnyi cigány nép kihallgatása óriási munka volt, órákig tartott egy-egy cigány nacionáléjának a felvétele, órákig hüzódott annak a megállapítása, hogy a cigány vagy a cigányaszszony hová illetékes, mert mindegyiknél akár" 10 város és faki által kiállított 'letelepedési igazolványt is talállak. A dáato

si rablógyilkos Akadt á füstösképü cigányok között egy tagbaszakadt, hajlott hátú, 40 év körüli álak, akire a cigányok királyi tisztelettel tekintettek, hódoltak neki. Á kihallgatást vezető csendőrtiszthelyettesnek azonnal feltűnt a cijgányok e szokatlan tiszteiele; egy-két kérdés és a rébusz meg volt fejtve. — A dáno'si rablógyilkos ez — vallja az egyik mezőcsáti cigány — Rostás Kolompár János!! Az egyik délceg haramiavezér megtört tek ilitett el mered a fehér papírra, melyre vallomása kívánkozik. Az életfogytiglani fegyházra ítélt Kolompár 1919-ben a kommün kitörésekor hagyta el a váezi fegyintézetet. Egy közeli faluban »szert tett« fcgy kétlovas hintó ra és az üldöző csendőrök elől sikerült megugrani a. Jobbkezét menekülés közben egy csendőrgolyó szétmorzsolta, ugy, hogy most csonka a hires rablóvezér jbbb karja. Hosszas kóborlás után Mezőesáton telepedett le, innen irányította két esztendőn keresztül Észak- és K eleimagyárország cigánykaravánjaiinak el sőrendüen megszervezett garázdálkodásait A dánosi rablógyilkost rövidesen visszaszállítják a váci 'fegyintézetbe, ahol tovább fogja tölteni életfogytiglani fegyházát, melyet 11 évi fegyház után szakított félbe a kommün. A Diószegi uti és Hadház. \ uti gyilkosok. 1921. szeptember 5-én hajnalban a Bocskay-kerti erdő mellett elvezető hadiházi országúton szíven lőve taláilák Szatmári József ócskaruhakereskedőt egylovas szekere mellett. Szatmári Gyulahalmára igyekezett dinnyét vásárolni, miközben megtámadták, agyonlőtték'és 200 koronát tartalmazó pénztárcáját elrabolták A csendőrség hónapokig hiába kutatott a gyilkosok után, A Sámsonban összegyűjtött cigányok közölt most egy év után megtalálták a gyilkosokat Rostás Endre és Balog Teréz cigányok személyében. Ketten támadták meg Szatmári Sándort a furfangos gyilkosok, akik közül Balog Teréz férfiruhába öltözve segédkezett Lakatosnak a gyilkosság véghezvitelében. Egy másik gyilkosság borzalmas részlétei is napfényre kerültek a sámsoni fogházban. E-zi laigvilkosság a Diószegi-utón a hetedik kilométer jelző kőnél történt 1921. szeptember 12-én éjszaka. Sájt Géza vándorfényképész gyalog igyekezett Bihardiószeg felé, amikor megtámadták, revolverrel belelőttek ós kirabolták. Reggel talállak rá eszméletlenül, beszállították a közkórházba, ahol meghalt anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna. A sámsoni cigányok most rávallottak ennek a gyilkosságnak résztvevőire is. — Rostás Péter böszörményi. Balog Gyula Lakatos Balog Károly, Kalló István, Kálló Sqndor, Kálló Gyula és Kalló József voltak a gyilkosok, akik közül a négy Kálló letartóztatását a mai nap folyamán eszközölték. At elfogott gyilkosok bevallották a gyilkosságot, elmondották annak borzalmas részleteit. fe'fjy borsodmégyei gyilkosság tettesei is kézrekerültek a sámsoni cigányok közzött. Lakatos Sándor és Balog Eszter megöl lék Bacsor István bolgár kertészt több késszurással. majd kifosztották lakását. Ezek is beismerésben vannak. A csendőr késelője Az elvetemült gyilkosok mellett szinte szelíd báránynak látszik Lakatos Balog Sándor sámsoni vályogvető cigány, aki áz ejmlékfezetes éjszakán Borbély Viktor csendőrt megszúrta. A vályogvelő cigány is bevallotta tettét. Az 50 különféle goiiosztevőn kívül Sámsonban őriz még £t csendőrség 14 orgazdát, akik az utóbbi hónapok összerablött holmijait megvásárolták. Bengcteg lopott dolgot összehordtak a csendőrök Sámsonban, egy hatalmas szoba tele vam a legkülönfélébb holmival. A sámsoni községházára vándorolj így a borsodmegyei Bába község szövetkezetének teljes raktára, amelyet a cigány sző vétség pár' héttel ezelőtt rabolt ki Rostás Bandi alvezér vezetése mellett. A csendőrök megfeszített munkája még hetekig eltarthat, mert számtalan a bün, amit a cigányok fejére kell olvasni. Valószínű, hogy a Diószegi-uti és Hadházi, uti rablógyilkossággal egvidőbe elkövetett rablótámadásnak is közüiök kerülnek ki a tettesei. A Csemete utcán teperték földre ismeretlert rablók Vilmányi Imre Hatvanutcai hentest, baltával főbe vágták és l lOOO koronái lartatntazó pénztárcáját elrabolták. Vilmányi szerencsére felgyógyult ah nak idején sebéből, a tettesekel a debreceni rendőrségnek azonban nem sikerült kinyomozni. Bizonyos, hogy a debreceni ügyészségnek emberfeletti munkát fog adni a cigányok felelősségre vonása, isráterve a cigánytempót, amely a csendőr előtti mindent beismer, civilruha előtt azonban letagadja az égről a csillagot is. A kótűfi elemisták majálisa A legszebb hónap legderüsebb napján tartották meg akótaji iskóíák mult hó 20-án a Sóstón, a Szeréna Lak körül szokásos, idei majálisukat. A régi hagyományok aranyos emlékei elevenedtek fel egy percre, a régi, boldog idők gyermekkacagása harsogott fel egv pillanatra... s mi is ugy éreztük a békét érjük a békebeli majálist köszöntjük, — azo(kat a szép napokat, melyek tele voltak szinnet szépséggel, fehérséggel, muzsikával és gyermekkacagással. Reggel 9 órakor indult el a menet a görög kath. iskolából, zászlósán, virágosán, dalos kedvvel: Radványi Sándor gör. kath. tanitó vezetése alatt. A piacon már várták őket a rk. iskola növendékei, kiket Labay József rk. tanitó dirigált»és hangolt dalos, nótás kedvre. Egy pár percre rá, csatlakozott az áll. iskola öszszes növendékei, kiket Tyroler Debóra, Görgey Natália, Sipos Juliska, Rédl Ferenc áll. tanítók és Dobray Elemér áll. igazgató-tanító indítottak útnak. Egész Kótaj bámulta a dalos kedvű, kivirágzott gyermek-csapatot. Elől három zászlóval, hátul rengeteg kiszászlókkal haladt a Sóstó felé a menet. Útközben csatlakozott Nyírszőlős gyermekserege is Barna Irén és H. Dobránszky Sándor áll. tanítók vezetésével. Féltizenegy órára ki ért a kirándulók csápatja, már ott várt rájuk Sóstóhegy iskoláinak gyermekcsapata, kiket Bakó, ifj. Szembrátovics tanítók kalauzoltak. órára megkezdődött az ünnepély. Dob ray Elemér áll. ig. tanitó az ünnepélyt őszinte szavakkal megnyitva Bakó László tanitó mondta el ünnepi beszédét a »Madarak és fák napja« jelentőségeiről és hasznáról. — Lelkeseri megéljenezték. Ezután következtek az iskolák növendékeinek szavalatai, kik valósággal brillíroztak mind egy-egy őszinte, szívből jött versikével 1 Kiemeljük a sok szép szavalat közül Rakovszky Tóni, Dobránszky Giza, Schlitzner Berta, Kecskeméthy, Ida, Fekete Bözsi, Berencsy Jolán, Blau Irén és Graczka Bözsi szavalatait. Kondás Anna és Angyal Mihály hatásos párbeszédét. Délben közebéd volt, a gyerekek körül ülték a Szeréna Lakot, a tanítók, a kótaji intelligencia pedig a Szeréna Lakban ebédeltek. A leveshez Damu Béla bandája muzsikált. Vidám hangulat, harsány nevetés, őszinte szeretet volt a majális mottója. A majális egyik legszebb pontjai az őszinte felköszöntők voltak. Ezeknek a szép felköszöntőknek az ad jelentőséget, hogy, fezekből éreztük ki a társadalom tiszteletét, szeretetét és megbecsülését. Kiemeljük a sok szép beszéd közül Rakovszky Gyula gör. kath. paróchus remek beszédét, Sipos Mihály ref. lelkész, Szembrátovics Szilárd áll. tanitó, Dobray Elemér ill. ig. tanitó, Péter Károly fg. tanár, Radványi Sándor gör. kath. tanitó és Orosz Kálmán szőllőtelepi főfelügyelő szép felköszöntőit. A szép ünnepélyen megjelentek Fejér kir s. tanfelügyelő, Horváth János Kótaj község főjegyzője, Barna Jenő pénzügyi fogalmazó, Szabó János iskolalátogató, Nyíregyházáról még sok szép uri közönség és sok egyetemi hallgató, kik a legjobb hangulat mellett töltötték el a még hátra lévő kis időt. Tánc, jókedv koszorúzta a majáiisi gyermekeket, kik este 7 órakor szálltak a vonatra és 8 órára érkeztek Kótaj falujába. A falu népe várta a kis gyermekeket az állomáson. Szép rendben oszlottak szét onnan egy kellemes nap örömteljes emlékével. A sóstói tölgyek is azt susogták : mégis, mégis csak szép az élet és kedves a gyermekkacagás ... Szép volt... kedves volt, A május ragyogott... S a sok kis gyermek Nevetett... kacagott!... ; l : • ifi- R- í>«