Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-28 / 120. szám

1922. május 27. Gyorsiróverseny /esz Nyíregyházán jumus 18-án. A keletmagyarországi felsőkereskedelmi iskolák növendékeinek mérkőzése. Nyíregyháza, május 27. Saját tudósi­tónktól. A felsőkereskedelmi iskola épülőié­nek felavató ünnepélyén egy kellemesen hangzó hir jutott tudomásunkra az tudni­illik, hogy a nyíregyházi felsőkereskedel­mi iskola gyorsíró versemre hívta fel Ke­letmagyarország hat feisőker. iskolája nö­vendékeit. A testvér tanintézeteik tanár ka­rai a legnagyobb szeretettel fogadták a felvetett tervelt s mejgigérték, hogy részt vesznek a nemes versenyben. E versenyt, melyet iskolaközi ver­senynek neveznek, a jövőre is állandósí­tani akarják, mert felismerik benne az if­júság nemes ambíciójára gyakorolt üdvös hatását, sőt tervbe vették azt is, hogy nemcsak a feisőker. iskola de a többi ro­kon tanintézetek ifjúságát is bevonják a versenybe. A városunk falai között lejátszódó első gyorsíró versenynek értékes dijai is lesz­nek. Körülbelül 8—10 ezer korona dijat fognak kiosztani a győztesek között azon­kívül 10 darab művészi oldevélílel is ki fogják tüntetni a győzteseket. Amint értesültünk róla, a versenyen az iskola irányában sok jóakaratot tanú­sító dr. Schack Béla főigazgató is jelen lesz s ő lesz annak elnöke és személye­sen fogja megnyitni a versenyt. A Tanítók Otthona köréből. — Kincsek az árokparton. örömmel állapítottuk meg, hogy a szabolcsi tanítók — megértve a hivó szó­zatot — sok helyen megmozdultak és erő­sen hozzáláttak' a Szabolcsi Tanítók Ott­hona megalapozásának a munkájához. Ez alkalommal — amidőín erős, ki­tartó és következetes munkára hívjuk fel kartársainkai — ismét arra kívánunk rá­mutatni, hogy miként lehetne Otthonunk épülete felépítendő internátusaink számá­ra egy uj téren szintéin minél több téglát szerezni. Utakon, utak mentén, szántófölde­ken, árkokban, árokpartokon, erdőn me zőn kincsek hevernek. Kincsek, felbecsül­hetetlen értékek, amiket jóformán senki sem vesz észre. Gyógynövények, amiket senki sem gyű jt, holott értékük mindég nagy volt s ma talán milliárdokat is ér­nek. Mi e gyógynövények gyűjtésére hív­juk fel Kedves Kartársaink figyelmét. —­Gyűjtsenek és gyűjtessenek 'Kartársaink a gyermekekkél szabad idejükben minden­féle gyógynövényeket. (Ezidőszerint bod­za és székfüvirágot, valamint kőrisboga­rat.) A gyűjtésért fizessenek a gyermekek­nek és ők akkor szabad idiejöket telje­sen és szíves készséggel fogják a gyógy­növények gyüjlésére fordítani. És ezért a szülők sem fognak haragudni, mert hi­szen szabad idejökben — naponta ügyességéhez mérten 50-60 sőt 100—120 K-t is kereshet. (Ha a környéken elegendő gyógynövény van.) És e foglalkozással a j gyermek egyszersmint le van kötve s ér- J zéke és értelme is uj gazdasági irányítást j nyer s már kicsi korában me|g fogja tanul- I ni azt, hogy miként kell a szabad idejét kihasználnia, ha az életben boldogülni akar. És a gyógynö vények gyűjtésével az or­szág gazdasági helyzetén, pénzünk javu­lásán is munkálkodunk. A gyógynövények gyűjtése révén százmilliók maradnak bent az országban, amit a gyűjtés nélkül gyógy szerekért a külföldnek kellene fizetnünk és esetleg ujabb százmilliók folyhatnak be, amiket az exportálható gyógynöyényfeles­legekért kaphatunk. Fel munkára tehát Kedves Kartár­saink!! Mint üzlet is kitűnőnek Ígérkezik ez a foglalkozás. Mi a magunk részéről! ez ügyben felhívjuk Kartársaink szives fi­gyelmét Korba JóZsef-re, a m. kir. föld­mi velésüjgyi minisztérium gyógynövény­osztályának beváltójára (Nyíregyháza, Széchényi-tér 6. a Nyirvizpalotával szem­ben) a ki amellett, hogy minden gyógy­növényt nyersen vagy szárazon minden­kor a legmagasabb áron vált be és a gyűjtésre vonatkozólag is, ugy levélben mint személyesen, szives készséggel és< azonnal részletes utasítást ad, de ezenkívül a tanitótestvéreink által gyűjtött ós be­szolgáltatott gyógynövények után a mi Otthonunk javára bizonyos százalékot is befizet. Fel munkára tehát testvéreink, hi­szen e munkából mindnyájunkra csakis jó háramolhatik, mert kockázatmentes és biztos hasznot igérü Csak le kell hajol­nunk érte. Gyűjtsünk gyógynövényeket!! A Tanítók Otthona Elnöksége. Gyógyszerészsztrájk fenyeget Debrecenben, A gyógyszerészsegédek fizetésemelést követelnek és péntekig adtak ultimátimátumot a főnököknek. — A debreceni gyógyszerészsegédek pár héttel ezelőtt mozgalmat kezdtek hely­zetük javítása végett. A gyógyszerészektől azt követelték, hogy annak megfelelően emelkedjen fizetésük, amint a miniszté­rium a gyógyszerskálát, illetve a gyógy­szerészi dijakat emelte. A gyógyszerészek mindeddig nem ad­tak kielégítő választ és most a gyógysze­részsegédek ultimátumszerűén követelik, hogy a főnökök 1 a kivánt fizetésemelést mely a mostani javadalmazást tekintve 40—50 százalék emelkedést mutat, péntek reggelig adják meg, különben megszünte­tik a munkát és sztrájkba lépnek. Az alkal­mazottak azt mondják, hojgy a kényszerű­ség visszi őket erre az energikus lépésre, mert még februárban kellett volna meg­kapniok a fizetésemelést. Tessék kérem, ez a legújabb tavaszi divat. 700 — 3000 K egy szalmakalap. — Tavaszi ruha 9500—12000 korona — Utazás a tavaszi divatüzletek és a fogtechnikust'k körül. Mint haladni vágyó kulturlény, a ta­vasszal divatosan akarok öltözni. Akiraka­tokban tündöklő, szebbnél-szebb kalapok cipők stb. cikkek, olyan el lenálil hatatlanul kínálják magukat, hogy a fogam fáj rá­juk. Kezdem a fejnél. A kalapnál. A kira­katban fehérlenek a friss érkezésit szalma­kalapok. »Legújabb divat 1922« vagyon reá irva. — Egy olcsó szalmakalapot kérek. — Csakis olcsó, csakis... — Mondja a kalapos. Pláne, amióta nincs forgalom. Máskor tavasz volt a mi szezonunk. Most május közepén vagyunk, de kalapot alig vásárol valaki. Teccik látni ezeket a szal­makalapokat 9? 700 koronától 3000-i|g! kap­hatók. Nem adtunk el belőle egy dara­bot sem. Egy panamakalap 2500—3000 ko­rona. A mult évben 1400 bécsi korona volt Hogy cilindert vesznek-e?? Minek, legfel­jebb kölcsönöznek. Behozták azt az át­kozott divatot, hogy kalap nélkül járnak. Kalap terén ez a legújabb divat. Az árak 00—70 százalékkal emelkedtek. Mind­azonáltal odaadjuk Önnek kivételesen ezt a posztókalapot 1600 koronáért. — Köszönöm. Az idén kivételesen a legutóbbi divat szerint járok: kalap nél­kül. Elmegyek a ruhakereskedésbe. — Ezt a szép szürkét adjuk oda Ön­nek. Milyen jól is áll. Cseh szövet. 9500 korona. A forgalmi adó külön számítva. — Van ennél finomabb is — 12000 koronáért. De ádhatunk olcsóbbat is. bár nem ajánl­juk... Hojgjy mások is vásárolnak-e?? — Dehogy. Nincs kérem pénz. Nem divatoz­nak az emberek. Legfeljebb fordíttatnak. Adnók mi olcsóbban az árut, de nem bír­juk Magas az ár és a szokol. —Ezt a szürkét csomagoljuk be?? — Nem, majd inkább fordittatok. És kifordultam az üzletből. — bár­mennyire fájt is a fogam. Elmentem a cipészhez. Legyen leg­alább uj tavaszi cipőm. — "Uj divatú cipőt kérek. A tulajdonos mosolyodva dörzsölte ke­zeit. Majd egy cipőlavinát bocsátott a »pultra*. — Ezt ajánlom. Finom box, sárga- — Sarka alacsony. Ára 2200 korona. Avagy parancsolja ezt a fél lakkot?? Szintén olícsó 2400 K. Drága?? Sőt olcsó kérem. Tes­sék elképzelni, mibe kerül egy liter tej­fel, vagy egy öltözet ruha. Aztán méltóz­tassék viszonyitani az árakat. (Most jut eszembe: ugyanezt mondta mondta a szabó is — másra rámázva a hasonlatot.) — Szó sincs róla. A nyersbőr, a kidol­gozás stb... De mégis csak divatos.. Fájdal­masan pillantottam az utcáról vissza az ujdivatu cipőre. Iszonyúan fájt a fogam 1 az uj, tavaszi divatra. Nem vásároltam. Még­maradt a pénzem és a fogfájásom. Kény­telen voltam elmenni Cjgyik fogtechnikus­hoz. Idegenül fogadott, de azért mégis megvizsgált. — Ritkán járnak földi lények mifelénk Jégeíb Ellen legelőnyösebb feltételek mellett biztosithat a Gazdák Biztosító Szövetkezeténéi Nviregyh;íza, Kálvin-tér 14. szám. Liptay-ház,

Next

/
Oldalképek
Tartalom