Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-02 / 99. szám

9 Nyíregyháza 1922. május 3. * Szerda XLIII. évfolyam. * 99. szám EMflzetéal Arak helyben és vkitten : évre BOO K, fétévre 400 K, negyedévre 200 hón 80 K. - Egyes szám árt 6 koron*. AlapKotta JÓBA ELEK Felelőt szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 0. SZAM. Telefon szám 138. Postacheque 29SM. Kéziratokat nem adunk vissza. Egy táborba! Nagy vizsgája lesz holnap, szerdán Nyíregyházán az egységes kormánypártnak. Az előkészítő-bizottság holnap délelőttre tűzte ki a párt alakuló közgyűlését. Megvalljuk, hogy mi, akik az erők egye­sítésének rajongó hivei vagyunk és egyetlen­egy alkalmsat el nem mulasztunk, hogy erre az egyetlenegy mentségre, a jelenből egy bol­dogabb korba átvezető egyetlenegy le­hetőségnek feltétlen szükségességére ne buz­dítsunk, ne emlékeztessünk, — akik az összes magyar erők összefogását évek óta szinte ma­ri 1 átikus meggyőződéssel hirdetjük, meg­valljuk > hogy aggódással nézünk ez elé a po­litikai esemény és annak lefolyása elé, mert azt tartjuk t hogy ez nemcsak az egységes párt zászlóbontásának lesz a vizsgája, hanem városi polgárságunk politikai érettségének és megfontoltságának is ! ! Nagyon jó! tudjuk, hogy ntüyen politbhai bölcsesség nyilvánult meg az országos kis­gazdapárt vezetőségében akkor, amikor —­jóllehet az egyesülés nélkül is többségi párt­nak nevelhette magát — mégis felül tudott emelkedni az osztályérdekek és politikai el­li íilönzöttségének szűkebb látókörén és, maga­sabb nemzeti szempontok előtt lojálisán meg­hajolva megnyitotta kapuit a polgári elemek képviselői előtt és lehetőséget nyújtott a mi­niszterelnöknek egy hatalmas és egységes kormánypártnak a megalak'tására. Nem felejtjük el Nagyatádi Szabó IstVán­nak, hogy a vezetése alatt állott kisgazda­pártnak ezen magas politikai iskolázottságra valló elhatározásával tette lehetővé, hogy ebben a százfele huzó és tagozódó szeren­csétlen országban mégis egy nyugodt és biz­tos kormányzati alapul szolgálható guveme­mentális politikai párt kialakulhatott és re­méljük, győzelmes és felényes többséggel kerülhet be a kő vő parlamentbe !! Isten őrizzen, hogy ez a reményünk be ne következzék s az uj politikai kampány meg'nt a széthúzás és ezerfele kapkodó és marakodó szétzüllésnek a jegyében üljön ösz­sze ! ! ! Azt hiszem, hogy minden komoly és hig­gadt hazafi Messiásként várja azt a megváltó órát, amikor a nemzet képviselete nyugodt, békés és méltóságos együttműködéssel az alkotó és épitö munkához komolyan hozzá fog látni. Ezredikszer ismételjük, hogy torkig va­gyunk a személy 1 tülekedéssel, az ezerféle politikai iránnyal és széthúzással. Elég volt az egy tagot számláló Csizmadia-pártokból... Nekünk végre-valahára egység, összetar­tás, egyetértés, béke és nyugodt munka kell! Ennek a vágynak, ennek a politikai fel­fogásnak lesz nálunk holnap az érettségi vizsgája !! ! A kisgazdapárt nálunk is megnyitja ka-­púit és kitárja karjait a polgári társadalom felé. Ölelkezn 1 és egyesülni akar minden ha­zafiasai/ gondolkodó társadalmi osztállyal, iparos-, kereskedő-, tisztviselő-osztály okkal s a szellemi élet vezető elemeivel, akik az alko­tó, az épitö munkában a nemzet megmentése és ta/praál/itása céljából nemzeti alapon vele együtt dolgozni akarnak ! ! Szálljon magába mindenki! Ne gondol­jon holnap senkt egyébre, mint ennek az ezer sebből vérző szerencsétlen országnak a som­sára, jövőjére ! 11 Rendeljen alá ennek a gondolatnak minden más alacsonyabb, szű­kebb szempontot és jöjjön a megnyitott ka­pukon át az egységes táborba, a nemzeti munkának, a kölcsönös megértésnek, a bé­kességnek és a nemzeti méltóságnak tábo­rába !! Ebben a táborban találkozni kell holnap minden dolgozó polgárnak f / / Az eke szarvánál megkérgesedett te­nyérnek holnap testvéri kézszoritásban kell összefogni az ipari szerszámok ügyes kezelő­jével és a szellemi élet munkásaival! ! 1 Az őstermelőnek a kereskedövei, a magyar munkásnak a magyar munkaadóval!!! Magyarok ! Polgárok ! Fel! Egy tábor­ba !!! Dr. Sasi Szabó László. A birtokpolitikái reform végrehajtása és a nincstelenek. Mi a baj tőoka,? — Hogy lehetne> megoldani a kérdést? Nehezebb probléma aligba foglalkoz­tatja most a nép megnyugtatására törekvő lelkeket, ennél a kérdésnél A szegény nincstelenek iránti jóakarat volt a szülő­anyja és a háborgó lelkek lecsillapítására irányuló törekvés mégis épen az ellenkező eredményhez vezetett, mint tervezői, al­kotói elgondolták. A inig ugyanis a bir­tokrendezési törvény végrehajtói lázas sietséggel munkálkodnak a törvény sür­gős végrehajtásán, adfdlig a falu szejgény földműves és földiéhez népe zug és békét­lenkedik, mert azzal lett megbiztatva, hogy íölcíet kapnak e ji ín <*s|t lenek és ma a tör­vény végrehajtása közben látják s erre a belátásra jutottak a legtöbb helyen már a törvény falutjáró végrehajtó faktorai is, hogy az edriSgi rendelkezésekre támasz­kodva a »nincstelenek<< földhöz juttat­ni csak igen kis mértékben lehet, mert a föld rendkívüli magas ára miatt, annak egy összegben, vagy rövid határidjőn be­lüli részletekben való megfizetésére a nincsteleneknek legalább (X) százaléka kép­telen. A baj főoka abban keresendő, hogy a birtokrendezési törvény végrehajtói va­lószínűleg hitelt adtak annak a feltevés­nek, hogy a falu népénél van minden pénz s alig várják, hogy földet vehesse­nek!! Hát van ebben is valami igazság.... van íw ifaliui pénz, de csak a kisgazdják­luíl. akik meg is vennék a földet mindjén törvényes kedvezmények nélkül is.... a nincstelennek azonban emcsak földje, díe pénze sincs!! A szegény nép nagyrésze, valamely, gonosz sugallat folytán ingyen földre*, vagy a mai koronával is békeáron« meg­vásárolható földre gondolt és ezért volt oly tömeges a földigénylők száma, hogy néhol háromszor annyi is volt a jelentkező mint amennyi föld rendelkezésre állt!! — Nem akart senki elmaradni, hiszen "hiva­talos helyről jött a megbízatás, hogy törvényes uton földhöz juthatnak aniaieste lenek tehát aki igényt tarL reá jelentkez­zen az Elöljáróságnál, És ma amikor a kérdés ilyen formában való közzétételének! szomorú következményeit nyilván lát­juk. amikor kétsgételen immár, hogy in­gyen vagy oíeso áron földhöz jutni nem lehel, bizony sok he'yen békétlenkednek az emberek s jobb érzésű embe bántó ki fa­kadásokkal adnak kifejezést elkeseredésük­ének. Észrevették már ezt a jelenségei a kor­mány és a belső konszolidáció ellenségei is és a képviselőválasztási mozgalmakkal kapcsolatban bizonyára ki is lesz aknázva a minden áron érvényesülni akaró nép­boldogitók (helyesebben népbolondilók) által. Ily körülmények között ugy az or­szág, mint a né]) szempontjából kívána­tos volna oly megoldási módi keresése, mel?ynek segítségével a birtokrendezési törvény csakugyan azt a célt szolgálná, a miért alkotva leli. Az a cél: földhöz jut­tatni a nincsjteleneket a volt birtokosok tel­jes kártalanításával, ha érdemesek arra, hogy földet kapjanak és ha ineg van ben nök a biztosíték, hogy a földet a termelés céljainak megfelelően fogják művelni. A törvény végrehajtása megy is szé­pen, simán egy idéig. Megtörténik az ösz­szeirás,... megállapítják az igényjogosultsá­got, megegyeznek a birtokosokkal, ho|g(y. kinek a birtokából mennyit lehet elvenni az igények kielégitésére. Amikor azonban a birtokosok kártalanításáról, a told árá­nak kifizetési módozatairól van szó. egy­szerre nyilvánvalóvá válik, hogy óriási érdekellentét van a két fél, a birtokos és a földigénylő nincstelen között!! Az egyik a törvényre való hivatkozással is kárta­lanítani akarja magát a legtöbb esetben teljes mértékben, a másik a több oldalról jövő felbiztatás folytán földet akar minden áron, de fizetni nem tud!! Én aki a birtokosok igényeit és a sze­gény nép anyagi viszonyait és fizető kész­ségét is jól ismerem, sokat töprengtem a megoldhatatlannak látszó probléma felett, s ha nem tökéletes formában is, de ugy vélem megtaláltam a módot a kérdés cél­ravezető megoldásához s azt a birtokren­dezés kérdésével foglalkozó hivatalosok­nak és az érdekelt birtokosoknak, a kö­vetkezőkben bocsátom rendelkezésére: 1. A föld árát békebeli aranykoronaér­tékben kell megállapítani mindenesetben. Véleményem szerint 1200 négyszögöl föld ára 600 aranykorona, 1600 négyszögöl föld ára 800 arany korona lehetne. 2. Miután ezt fizetné ma alig hiszem hogy tudná valaki, a földiét egyelőre min­den igénylő 25-től 30 évig terjedhető bér­letfizetés feltételeivel venné birtokba s fizetne ezen a címen 1200 négyszögöl föl­dért hetvenöt kilogramm búzát, ltíCOnégy. szögöl földért 100 kilogramm búzát éven­ként. Ára 5 korona,

Next

/
Oldalképek
Tartalom