Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-16 / 87. szám

1922. párilis 16. NY^RTrn^iT J \ A. ^ L ->-W míDi/ut ivwarniau**» Vasutat építsünk a nyíregyházi tanyákra ! Mit mondanak a vezető férfiak ? — Tárgyalások a tröszt és a Nyíregyház avidéki Kisvasutak között. — Kapcsolatot kell létesíteni a város és a falu között. — Javulni fog az élelmezés és az állattenyésztés. - A tanyai vasút kulturális és gazdasági jelentősége. — A bűdszentmihályi útvonal. — Motor, vagy villamos ? Nyíregyháza, április 15. Saját tudósig tónktól . Régóta kisért már a tanyai vasút gondoláin. Hatatmas erkölcsi és gazdasági tényezők hevernek parlagon, kihasználatlanul azon az áldott termékenységi!, szokatlan nagyságú földterületen, amelyet Nyíregyháza város mondhat határának. Hatalmas kulturális és közgazdasági energiák tömörültek össze mint egy óriási akkumulátorban,, amely folyton csak gyűjti az ujabb erőket, de abból alig ad valamit. Nyíregyházának, ennek az imponáló lendülettel fejlődő városnak a határában olyan területek is vannak, amelyek tizenöt kilométerre feküsznek a legközelebbi vasúti állomástól. S az a közlekedés, amit az úgynevezett helyiérdekű vasutak nyújtanak, igazán messzemarad azoktól a kívánalmaktól, amelyeket a forgalom lebonyolításának eszközeivel szemben egy középeurópai ember támaszthat. Hogy mit jelent ez, azt minden ember érzi és tudja. Távot, nehezen megközelíthető helyen lakni még a legprimitívebb embernek is tűrhetetlen állapot, de a szellemi és erkölcsi hátrányok mellett otl van a gazdasági kár, amely permanens kísérője min túrától és forgalomtól távol eső helynek. Iía beteg az ember, nincs orvos, vagy mire kiéi' egy ilyen elátkozott helyre, már a betegnek nincs szüksége orvosra, mert jobblétre szenderült. Ha a jószág betegszik míg, ugyanez az eséi. A tejtermékek kilenctizedrésze veszendőbe megy, mert nem lehet behozni a piacra. Ami keveset pedig behoznak, annak nagy az ára. Ami érthető is. így van mindennel. Négy-öt lovat kell befogni a gazdának, ha be akar jönni a sáros uton Nyíregyházára. De ritkán is jön be!! Könyvel, újságot nem olvas, a templomon kivül legfeljebb a korcsmába megy el Azután megszűnt minden szellemi élet. Hát ezért ke" a tanyai vasul. Ezérl keh mindenáron bekapcsolni a vármegye lüktető éleiébe a nyíregyházi tanyákat. Hogy hogyan, azt elmondják azok, akik arra hivatóttahbak. Lássa az olvasóközönség. hogy mi a vezető körök és aszakértők felfogása erről a kiszámíthatatlan hon 1 er ej ü k é rtííésrŐ I. Dr. Kállay Miklós főispán. Nyíregyháza város alapkövet az ía^ kosságnak ma is zöméi képező tanyai lakosság rakta Je. Ezen az alapon épült fel a mai, nagy lendülettel fejlődésnek indult Nyíregyháza.. A fejlődés folyamán bizonyos ellentét alakult ki a városi és atahyai lakosok között ugy gazdaságji, mint kulturális téren. Ezt az ellentétet lenne hivatott elsimítani a tervbeveit tanyai vasút. Mondanom sem kell, mennyire megkönnyítené ez a vasut az érintkezést a város és a tanyák között, de megkönnyítené a városi piac ellátását, azt olcsóbbá tenné viszont a tanyasiak is könnyebben elégíthetnék ki vásárlási igényeiket s nem keltene nekik a hetivásárok idejére szorítkozni. Kulturális téren is óriási jelentősége van a tanyai vasutaknak. Közelebb hozná a tanyákat a város kultúrintézményeihez, de kivinne a városiakat is a tanyákra, hogy megtanulják szeretni es be {•süíni a szabad természet kultúráját. Mert a fentebb vázolt ellentétnek gyökere abban található, hogy a városi ember teljesen elzárkózott a falutól, pedig ha kimenne a tanyákra, meglátná, hogy az igazi kulíurát s elsősorban a lelkek igaz kultúráját megteremteni a falu, a tanya megismerése és a városi életbe való bekapcsolása nélkül nem lehet. Ks nincs is talán olyan messze, mint sokan pillanatnyilag gondolnák, hogy milyen közel van ennek a tervnek a megvalósulása. Tudomásom szerint már folynak ez ügyben a tárgyalások s ha Ny j rejgjy h áza város és az érdekelt közönség megteremti anyagi alapját ennek a nagyszabású tervnek, esetleg sikerülni fog a pénzügyi kormány támogatását is megnyernünk az ügyhöz/ s ha ez meglesz, akkor könnyen kapunk vállalkozót a terv keresztülviteléhez. Én magam mindenesetre rajta leszek.. Mikecz István alispán A tanyai vasut eszméjének már régi barátja vagyok, "mert ennék megvalósításától a vármegye és ennek forgalmi gócpontja, Nyíregyháza város fejlődésének nagyarányú fellendülését várom. Tevőlegesen is részt vettem azokban a tárgyalásokban, amelyek éppen a tanyai vasut tervének megvalósítását célozták. Annak az 50 évre kötött szerződésnek, amelyet a Nyíregyháza vidéki Kisvasutak és a tröszt kötőitek s amely jelenleg a vármegye egyes községeinek felebbezése folytán, de a legközelebb felügyeleti jotgból kifolyólag is. a kereskedelemügyi miniszter ur előtt fekszik, első feltétele a bűdszentmihályi vasulvonai kiépítése. A Nyíregyháza Büdszentmihály vonal ugyanis a leghosszabb utvonalai képezi a nyíregyházi határban, s ennek az útvonalnak a kiépítése a legtöbb tanyának és a vármegye gazdasági ételétől úgyszólván elkülönített nyugati résznek a visszakapcsolását jelentené. Ha ez a vasútvonal kiépül, akkor a Nyíregyházát környező tanyák legnagyobb része bekapcsolódik a gazdasági élei pezsgő, lüktető forgalmába s megszűnik rájuk nézve az eddig oly hátrányos elszigeteltség. A tröszttel kötött szerződés nemcsak a nyíregyháza- bűdszentmihályi, hanem a nyiregyháza-ramocsaházi, balsa raklamazi. dombrád kisvárdai és balsa-sárospataki vasútvonalak kiépítését is felöleli. A vármegye gazdaságii életében mindezek a tervbevett vasutvonalak az érdekelt vidék szempontjából nagyjelentőségűek, mert nagy területeknek bekapcsolását jelentik a vármegye forgalmának középpontjába. A tröszttel kötött szerződés érti Iliiében a társaság kétharmadrészét viseli az összes építési és beruházási költségeknek, mig a vármegye közönséjge, Nyíregyháza város, a környékbeli birtokosok s az érdekeltség együttesen vis len ék a költségek egyharmadrészét. azon leszek, hogy ez a nagyjelentősegjü terv minél előbb megvalósuljon, mert ettől a vármegye és Nyíregyháza város kulturális és gazdasági fellendülését várom. Dr. Benes Kálmán polgármester A megvalósulásra váró gazdaságii tényezők közölt a legfontosabb a tanyai vasutak eszméjének megvalósítása. ' Egy ilyen rohamosan fejlődő város élelmezését csak ugy tudjuk m'egoüdani. ha a környék leggazdagabb és legtermékenyebb részét magunkhoz kapcsoljuk. A gazdák mezőgazdasági termékeiket nem képesek behozni a távoli perifériákról s igy azoknak nagyrésze veszendőbe megy. A vasulvonal kiépítése után az állattenyésztés képe is megváltó zik, — mert amig eddig a fuvarozás miatt sok lovat kellett tartaniok az egyes gazdáknak, a vasut eszméjének megvalósítása után a tenyésztés iránya a szarvasmarhák felé fog gravitálódni. ami köz|glazd)asági és élelmezési szempontból kiszámíthatatlan előnyt képez. A legfontosabb és legégetőbb a bütíszenémihályi vonal "kiépítése, mert ezzel a vármegye leggazdagabb vidéke kapcsolóidtik hozzánk. Ez a vidék jelenleg, forgalmi lag Debrecenhez van kapcsolva, mert a büdszentmi h ályialcnak negyedrész annyi dk'Sbe kerül Debrecennek a meglátogatása, mint a "Nyíregyházára való jövetel. Ha kiépítjük a" bűdszentmihályi "vonlaat, akkor az egész vidék egy csapásra hozzánk kerül. A bűdszentmihályi vasútvonal építése ügyében már voltak tárgyalások, amelyeknek folyamán Kovács Izsó. a Magyar Általános Hitelbank trösztosztályának vezérigazgatója kijelentette, hojgy véleménye szerint a vasútvonalnak villamos berendezése a vezeték drágasága miatt úgyszólván tehetetlen. Ha ez igy van, akkor a vasúti forgalmat a dombrMi vonalhoz hasonlóan Diesel-motoros traktorok fogják lebonyolítani. Ez a keskenyvágányu vasulvonal 60 millió koronába kerülne. A költségekhez természetesen hozzá kellene járulniok a vármegyének, városnak, az érdekeltségnek s a vasutat létrehozó vállalatnak. A büdszenímiliáiyi vonalra már meg" van az előmunkálati engedély. Ha az engedélyes társulat meg akarná kezideni a munkálatokat, a mai viszonyok között csak ugy lehetné meg, ha az állam részéről bizonyos előnyök biztosítása által támogatást nyerne. Ilyen volna például a szállítási adó mérséklése, mert ez nagy. súllyal nehezedik a helyiérldlekü vasutakra. Ha a bűdszentmihályi vasútvonal kiépülng, a nyíregyházi gazdák Iqgjrégibb óhaja menne teljesedésbe. N emcsak a város, hanem a vármegye érdekei, valamint magasabb szempontok követelik, hogy elsősorban a bűdszentmihályi vasútvonal épüljön ki, nem pedig a ramocsaházai, mert az utóbbi egy csomó nagybirtoknak szol|gálná előnyét, mig a bűdszentmihályi vasútvonal, mintegy 14000 kisbirtokost kapcsolna be a gazdasági forjgaloni vérkeringésébe. Ha az egyes társadalmi tényezők meghozzák a megfelelő áldozatot, ugy nemsokára kiépül a vármegye legfontosabb vasútvonala, mely Nyíregyháza város közgazdasági életére beláthatatlan előnyöket fog biztosítani. HlJSVét és keddjén aranysorozatu filmjének legjava a „Kigyó" van műsoron a Városi Színház Mozgóban.