Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-11 / 83. szám

»yii. : prt is 11 György napján Nyíregyháza országos irodalmi ünnep színhelye lesz. A Magyai Tudományos Akadémia, a Petőti és Kisfaludy Társaság kiküldöttei, Imre Sándor államtitkár, Császár Elemér egyetemi tanár Ny ir egy házán. Nyíregyháza, április 9. A Nyirvidék tudósítójától. Április hó 24-e, György napja emlékezetes ünnepi napja lesz Nyíregyháza városának. Ezen a napon az ország közvéleménye Nyíregyházára figyel, ahol a najgv ébresztő, alkotásra izgató irónak, Bessenyei Györgynek remekbe készült szobra áll s ahol 'Szabolcsvármegye nagy gárdista írójának százötvenév előtt 1772-ben történt fellépését ünnepli a kultúrájáért lelkesedő ország . Aki a magyar irodalom fejlődését figyelemmel kisérte. vagy kiváltképpen ha tanulmány tárgyává tette,' tudja, hogy az 1772. év szenzációs forduló pontot jelent a magyar nemzeti irodalom és ezen át a magyar nemzeti műveltség és ál lamé'

et tör ténetében. Egy régi kor záródik le ezzel az évvel "és a magyar szellem haladásának vonala ennél a jiontiiáí kezd a magasba emelkedni. Most, amikor százötven éves évfordulója van e jelentős évnek, a bercéli testőr, Bessenyéei fellépésének, öntudatot, erőt dokumentál a magyarság, ha impozáns ünnepi megnyilatkozásban áldoz Bessenyei emlékezetének A nagyszabású, a megszállott területek magyarságában is visszlianjgfot keltő ünnepség előkészületeit már idejében megtette, a Bessenyei Kör agilis vezetősége. Az ünnepség programmja készen van. A nagy napon számos előkelő irodalmi társaság ,intézmény és hatóság küldi képviselőit Nyíregyházára április hó 24-ére György nápjára. A Magyar Tudományos Akadémia | főtitkára, dr. Balogh Jenő volt igazsájg- i ügyi miniszter levélben közölte a Besse- { 113'ei Kör elnökségével, a Magyar Tudó- • mányos Akadémia részvételét: Felkérem — irja — Császár Elemér tisztelt társunkat, hogy az irodalmi emlékünnepélyen a M. Tud. Akadémiát képviselje és Társaságunk nevében egy száj virágot tegyen le annak a halhatatlan emlékezetű férfiúnak emlékszobrára,. aki akadémiai törekvéseivel

1 és a XVIII. század végétől

1 kifejtett úttörő irodalmi és kulturális munkásságával mindnyájunkat örök kegyeletes hálára kötelezett. Imre Sándor államtitkár Bessenyei nemzetnevelő munkásságának kezdettől fogva első megfigyelője ós méltatója a kör elnökségének felkérésére szíves volt az ünnepségre való meghívást elfogadni. Az április 24-iki Bessenyei ünnepre szóló meghívást — irja Imre Sánder — megkaptam. Készséggel teszek annak elegei s jelentem, hogy előadásom címe: Bessenyei hivatása. Császár Elemér egyetemi tanár irodalomtörténetludományunk egyik legkiválóbb kutatója ugyancsak szives készséggel fogadta el a Bessenyei Kör meghívását és közölte az elnökséggel. hogy Bessenyeit, mint irodalmi izgatót fogja a nyíregyházi emlékünnepen méltatni. A györgynapi nagy ünnep két részre tagolódik. Délelőtt Kallós Ede gyönyörű Bessenye-szohránál lesz ünnep, amelyen résztvesznek a fővárosi és vidéki kiküldötteken kivül a vármegye, a város, a szabolcsi községek, a hatóságok, intézmények és összes iskolák képviselői. Az tin nepély másik része délután a vármegyeháza dísztermében lesz. ahol előke'ő irodalmi ünnepség keretében fővárosi tudós méitatók elevenítik meg Bessenyei korát. A nyíregyházi emlékünnepségre az egész ország élénken figyel s máris több vidéki irodalmi társulat jelentette be az ünnepen való részvételét. Az ünnepség további előkészületeiről pontosan tájékoztatjuk olvasóinkat. Az épülő kislakások t/z és fél milliós költségé. A város főjegyzőiének sikeres tárgyalásai a pénzügyminisztériumban Nyíregyháza, április y A rs'yimdéic tudósítójától. A kislakások építése befejezés előtt áll. Három épület már tető alatt van sa többinek befejezése is már csak néhány hét kérdése. \\ kislakások építéséhez tudlvalevőleg az állam négy millió hozzájárulást adott a városnak, a szükséges másik négy millióhoz, pedig mint olcsó kölcsönhöz juttatja hozzá a várost a pénzügyminiszter. A nyíregyházi kislakások építése, ha hozzászámíthatjuk a szükséges közmüveket is, nem telik ki a nyolc millióból, hanem további két és fél millióra v;m szükség, hogy a Tdsfakások felépítésének összes kiadásai fediezhetők legyenek. A város eddlig az állam négymilliós hozzájárulását költötte a kislakásokra. Ez a pénz elfogyott s most aktuálissá lett a még hiányzó hat és fél milliónak, mint kölcsönnek felvétele. Ennek a képviselőtestületi határozattal már jóváhagyott hitelműveletnek lebonyotitására a napokban Szobor Pál főjegyző Budapestre utazott, ahol a kölcsön ügyében tárgyalt a pénzügyminisztériumban Szohor főjegyző a város nevében két kérelmet terjesztett elő. Az egyik az, hogy a pénzügyminiszter ne négy, hanem hat és fél millió kedvezményes kölcsönt eszközöljön ki a város részére a Pénzügyi Szindikátusnál, illetőleg a már kieszközölt négy milliós kölcsönhöz még ujabb két és fél milliót eszközöljön ki. A pénzügyminiszter ezt a kérelmet készségesen teljesítette s a kölcsön formai elintézése folyamatban van. Magának a pénznek felvétele azonban momentán nem történhetik meg. Előbb ugyanis a kölcsön kötelezvényt magát is a képviselőtestület elé kell terjeszteni, majd a vármegyei törvényhatóság elé kerül a tervezet s csak a törvényhatóság jóváhagyása után vehető fei a pénz. Egyébként ma az a helyzet, ha a képviselőtestületi határozat valamint a törvényhatósági jóváhagyás meg is volna a kölcsön ebben a pillanatban még sem volna felvehető, mert a Pénzügyi Szindikátus még nem bocsátotta ki a lakásköl csőn -kő tvény eket. Mig tehát egyfelől a város főjegyzője kieszközölte, hogy a két és félmilliós kölcsön folyósittatása a szabályszerű eljárás utján meginduljon, másfelől, hogy a város a kislakások sürgős befejezéséhez szükséges költségekhez már most hozzájuthasson, azt a másik kérelmet terjesztette a pénzügyminiszter elé, hogy a város a kölcsön folyósításáig a forgalmi adóhót négy milliót előlegképpen használson fel. A pénzügyminiszter ehhez is készségesen hozzájárult, ugy, hogy majd a kölcsönből levonja a most nyújtott kamatnélküli előleget. így a város zavartalanul építtetheti tovább a kislakásokat és eszközölheti a felmerülő kifizetéseket. Itt emiitjük meg ,hogy egy helybeli lapnak a közlése, mintha a város a kölcsönt a pénrzintézeti központtól venné fen, valamin! az is, hogy a négy millió kölcsönt házépítési kötvényekben kapja, nem felel meg a valóságnak. A város a Pénzügyi Szindikátustól készpénzben kapja a kölcsönt. A tanitukép2ő-intézet ifjúságának hangversenye. A nyíregyházi állami tanitóképzőintézet immár nyolcadik éve mükötíík városunkban, még mindig azok között a rendszeres mélyreható okiató-nevelőmunkát ne hezitő körülmények között, amelyekbe 1914-ben helyezte az intézetet a kultuszkormány. Akkor az volt a terv, hogy akövelkező év tavaszán megindul a képző palotájának épitése és csak azt nézték, hogy egy évre valahogyan fedél alá kerüljön az első évfolyam. Az alapítók számításait azonban könyörtelenül kettéhuzta a világháború. — Paiatoépitésről szó sem lehetett s a négy évfolyammá erősödött intézet ma is ideiglenes helyiségeiben szorong. Ez a szomorú körülmény bármily nagy mértékben köti is meg a munkáskezeket, nem tudta lelohasztani amiak a pedagógiai miuikásnak a lelkesedését, amellyel tanárok és ifjúság a tanítóképzés feladatait immár nyolc esztendeje végzik. ínnek a lelkes, csöndben ható éppen a súlyosan megkötő akadályok miatt a nyilvánosságtól mindezideig tartózkodó munkásságnak eLső megnyilatkozása lesz az intézet ifjúságának az előjelek szerint impozáns hangversenye, amely április 29-én este 8 órakor fesz a Korona nagytermében, amelyet táncmulatság követ. A hangverseny műsorán ének és zenekari továbbá szólózene és szavalatszámok nyújtanak nemes szórakozást annak a széleskörű közönségnek, mely a tanilónővendék ifjúság iránt mindig megértő szeretettet és biztató érdeklődéssel viseltetett. A hangversenyről legközelebb részletesen írunk. A vármegyei mezőgazdasági bizottság tekintélyes mezttörseget akar szerveztetni, A gazdaközönség vajgvonbiztonságának megvédése szempontjából á mezőőrök nek épp ofy jelentős feladatuk van Magyarországon, mint a csendőrségnek. A trianoni békeszerződés még azt is megtiltja, hogy mezőőri teendők ellátására csend őrséget szervezzünk. Minthogy azonban a fötdmivelésügyi és pénzügyi belügyi kormányzatnak sürgős érdeke a magyar mezőőrség újjászervezése, most a kormány a vármegyék mezőgazdasági bi zottságaihoz fordult, hogy a bizottságiban jelenlevő gazdaközönség magja mondljon véleményt, milyennek is szerétné a vagyonára vigyázó mezőőrséget?? A Szabolcs vármegyei Mezőgazdasági Bizottság elnöksége beterjesztette az ügyre vonatkozó állásfoglalását a földmivelésügyi miniszternek. A mezőőri intézmény reformja tárgyában a bizottságnak az az álláspontja, hogy a mezőőri intézmény megszervezése és fenntartása állami vagy törvényhatósági feladat kell, hogy legyen. A mezőőröket, mint a hajdúkat egyenruhával ezenkívül fegyverrel kell ellátni. Fizetésüket a földtulajdonosok megfelelő kataszter szerint megállapított arányban fedeznék. Általában a Bizottság a mezőőrök tekintélyét mindenképpen "biztosi'arii kívánja. , J