Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-08 / 81. szám

i9tl április 8 1 áSíiáÁti ii rin ^m^ia jGE&SttBBL 3 ra zendítettek, mire a munkások hozzá­fogtak a lánchoz. Ugyanakkor a tágas udvar gyeppel 1 bori lőtt részén a dohánybevál tó hivatal két vízhordó szamara legelészett. Amíg a két cseh hivatalnok csárdást játszott, ad­dig a szamarak nyugodftan viselkedtek, de amikor a cseh keringőre zendítettek, a két szamár mintha megbolondult volna két lábra ágaskodott, majdi elkezdtek for­golódni, végúl beruejtattak a munkások közé. Itt azután ordítozva rugdalóztak s néhány perc alatt szótrugdosták a tán­coló munkásokat. A két csehet természetesen nagyon mu láttatta az eset s fújták is a keringőt, ameddig bírták, de amikor már a nevelés­től nem tudtak trombitálni és abbahagyták a muzsikaszót, a két szamár is megnyugo­dott. Még egy utolsót ordítottak, mintegy megköszönve a mulatságot s visszamentek legelni a gyepre. A csehek pedig tokba telték dudá jukat s igy tett vége a táncmulatságnak. Többet •se merték összehívni a csehek a munká­,sokat. . ; Szülők és tanítók közös értekezlete. Olvashatta a nagyközönség — ha ugyan nem kerülte el figyelmét—a kir. tanfelügye­lőség körrendeletét, amelyben kötelezővé teszi szülő értekezletek megtartását évente három izben. Az ügy megérdemli, hogy tü­zetesebben is megismerkedjenek vele a szülök. Külföldön már nem újság a közös érte­kezlet, sőt nálunk is próbálkoztak már vele egyes városokban. Az elért üdvös eredmé­nyekről nem olvastam ugyan összefoglaló beszámolót, de meg vagyok róla győződve, hogy a nevelésnek—tanításnak csak jó szol­gálatot tehetünk az eszme megvalósításával. Nézzük csak közelebbről a dolgot. Isko­lánként meghivjuk az érdekelt szülőket a legalkalmasabb időre. El lehetünk rá ké­szülve, hogy nem leszünk nagy megrohanás­nak kitéve. De ez ne riasszon el bennünket, mert idővel be fogja látni a közönség, hogy gyermekének életbevágó érdekéről van szó. A tantestület jó előre megállapítja a programmot. Minden alkalommal más-más valaki vállalkozik egy érdekkeltő témának szabad előadására. Minden iskolában fordul­nak elő esetek, melyek aktuálissá tesznek egy-egy kérdést. Vegyük pl. az esetet, hogy egy gyer­mekre rábizonyul az idegen holminak az el­tulajdonítása. Ez ugyebár nemcsak belső ügye az iskolának, hanem a szülők összessé­gét is érintő, nagyon fontos dolog. Az érte­kezleten természetesen nem egy gyermek­ről. hanem a gyermekről lesz szó és meg­beszélés tárgyát képezik majd azok a pre­ventív intézkedések, amelyekkel elejét ve­hetjük az ilyen hajlamok kifejlődésének. Hányszor győződik meg a tanító vala­melyik növendékének a hazudozásra való hajlamáról. Itt sem elég a tanító intése,, vagy a fenyítésnek más formája. A szülővel kar­öltve lehet csak ébrentartani a gyermekben . az igazságérzetet, mely vezérmotivuma a jó erkölcsnek. Ugyancsak közös megbeszélést igényel a gyermek otthoni olvasmánya. Hiába dol­gozik az iskola a ponyva-irodalom termékei ellen,, ha a gyermek otthon a szülők szeme­láttára olvassa azokat. A gyermek erősen dolgozó fantáziája, mely különben kedves megnyilvánulása a fejlődő léleknek, beteges irányban fejlődik igy tovább és bizony nem egy kalandosnak induló életpályának volt az alapvetője. A gyermekek mozilátogatásáról is keh, hogy szó essék az értekezleteken. Válogatás nélkül viszik az apróságokat a legizgalma­sabb darabokhoz és bizony nem csoda, ha a gyermek szórakozott és a lelke ott csapong egy jelenetnél, mely most is állandóan fog­lalkoztatja. Volt egy növendékem, akit he­tenként 4—5-ször is elvittek a moziba. Ter­mészetesen az ilyen felcsigázott képzelődés­sel a gyermek az iskolában nem jól érzi ma­gát. Sok-sok aktuális kérdésre ráirányithat­A Nyíregyháza, április 7 A népjóléti minisztériumban fontos munkálatokat eszközölnek, melynek célja az, hogy a busz évvel ezelőtt hozott és ma már elavult gyermekvédelmi törvényt meg reformálják. Különösen kiviláglik a tör­vénynek ez az elavultsága a gyermekmen­hely által a családokhoz kiadott gyerme­kek tartásdijának a mai körülmények kö­zött nevetségesen alacsony voltánál. Csecse­mő tartásdíja ugyanis havonta 80 koro­na még a békeidőből, két éves koron tul 10 korona, ezekből az összegekből pedig egy gyermeket igazán nem lehet eltartani. Hat évnél idősebb gyermekek elhelyezése nem okozott azelőtt sem különös gondol, mert itt a nevelőszülők a gyermek testi­erejével kárpótolták az összeg kicsinysé­gét, ez azonban szociális következményei­ben volt káros . Gyermekvédelmi központok Ezeknek a viszonyoknak szaná'ására határozta el a&iépjóléti minisztérium, hogy a menhelyek orvosi részét elválaszt­ja a menhelyek szociális részétől, ugy, hogy az állami menhelyek épületeiből gyermekkórházakat csinálnának, annak igazgatása, a gyermekek elhelyezése, a ne­velőszülők, gondozók ellenőrzése külön ál­lami hivatal feladata lenne. Ilyen gyermek­védelmi alakulatok minden nagyobb vá­rosban tét esü Inének. A miniszteri biztosok feladala Addig is, míg az ilyen elhelyezés lehet­séges lesz. a társadalomhoz fordul az ál­hun. Ennek a társadalmi munkának ki­építésére kormánybiztosokat neveztek ki. A miniszteri biztosok feladata, hogy a társadalom gondoskodjék a 15 évnél idő­sebb gyermekek pártolásáról. A tartásdíj emelése. A bajok orvoslására a népjóléti mi­niszter már kérte a tartásdíjak felemelé­sét a pénzügyi kormánytól, amit az elő­reláthatólag hamarosan teljesíteni is fog. Sajnos ,ez a felemelt összeg sem lesz ele­gendő a gyermekneveléssel járó költségek Nem érdektelen most, amikor a pénz özöne árasztja el az országol és amikor még sincs senkinek pénze, most, amikor vagyonokba kerül a cipő, ruha s minden csekélység; amikor minden piac — patika, körülnézni milyen élénk az élet, mennyire forgalmas az ingatlan vásár vidéken vá­rosunkban. Beszélgetést folytattunk egy, az ingat­lan üzlet forgalmi ágban ijsjen járatos egyénnel, aki a következőket mondotta: — Sajnos, földet és házat ma igen ke­vesen vásárolnak. Ami ebben az üzletág­ban két-három évvel' ezelőtt tizenöt-húsz­ezer koronába került, annak most négy-öt­százezer korona az ára. Egyrészt ez a oka az üztettelehségnek, másrészt pedig az, hogy ma földet senki sem akar cladini. A közönség egy részt nem tud az árak horribilis volta miatt vásárolni (egy hold juk a szülők figyelmét. Alkalmat adunk arra is,, hogy nehéz munkánk műhelyébe bepillant­hassanak és bizonyára megértőbb lélekkel fogják elbírálni azt a sokoldalú tevékenysé­get, mely a hivatását komolyan felfogó taní­tótól sok-sok türelmet és szeretetet igényel. A'eamunri Albert. , fedezésére, azonban a nevelőszülők kész­kiadásának fedlezésére elegendő lesz. SzénWJciék a gyermekvédelemre Az indemnitási törvény értelmében er­re a célra rendelkezésre bocsájtatik a népjóléti I miniszternek a szénillelék is, amely min­den másza szén után 1 koronát lesz ki és ann mintegy 70 millió koronát jelent cvenle. Ennek az összegnek jelentékeny része a gyermekvédelmi feladatok meg­oldását fogja szolgálni. A szénpénzekből fogják a gyermekvé­delmi karitatív intézményeket is lábra ál­lítani és ezzel — legalább is remélik hogy a problémák egy része mcgjoldható lesz . A jótékonysági ado. Tervbe vette a minisztérium a közi­jótékonyság megreformálását is. Agy egyes városokat kötelezni fogják a szegénvugy organizálására. Az ezzel járó kiadások fe­dezésére azonban diijakat és illetékeket szedhetnek. A rendlelettervezet szerint minden tizenötezren felüli lakosú hely­séget köteleznek arra, hogy anya és ose­esemővédő állomást, szegényházat és fog­lalkoztatót állítson és igy a problémák legégetőbb részét szanálja. A főteher a községekre, a városokra és társadalomra fog hárulni, amelyeknek azonban a dijak és illetékek kivetésévé! módja le, vK afk^a(d|ás.ok fedezésére. A pénz­ügy:! kormány ugyanis az ország súlyos gazdasági helyzetében a költségvetést meg­terhelni nem akarja és ezért a városokra hárítja át az uj adó (illeték, dij) képében a kiadások fedezésének nehéz gondját. A magunk részéről örömmel látjuk a szegényügynek leigegészségesebb irányba való terelését. A Nyirvidék hasábjain már kezdettel fogva és ismételten sürget­tük a jótékonysági adó törvénybeiktatá­sál, hogy ne egyes rétegekre háruljon csu_ pán a nyomor enyhítésére irányuló akciók terve, hanem egyenletesen, progresszív ala I>on vessék ki a jótékonysági adót a társa­dalom minden rétegére, azokra is, akik (Hídig mereven elzárkóztak mindennemű adakozástól. szőlő épülettel kétszázezer "korona körül variái*ódik r<) másrészt fél a terhes adóktól. Óriási megterhél'tetést ró a vásárló és eladó közönségre a forgalmi adó, amely na gyobb vásárlásnál hihetetlen és valószínűt­lenül nagy összegeket tesz ki. Ez is nagy­ban hozzájárul az üzletlelenséghez. t — Ezek a főokai annak,, hogy a város­ban ritkaságszámba megy egy-egy bir­toketadásrói szóló hír. Nem is okoz ez azonban különösebb fennakadást a mező­gazdasági életben,, legfeljebb az egyesek­nek lehet kellemetlen, vagy kényelmetlen Változást csak a békebeli normális állapo­tok visszatérése hozhat. SÜHANE8Z LAJOS mübutor árucsar noka saját készitményü bútorai a legolcsóbb árban szerezhetők be. Nyíregyháza, g. kath. pa­rochia, Bethlen-utca 5 szám. uoo Nagy a kereslet, kicsi a kínálat földben. Házat is kevesen vásárolnak. 9 Eletbeléptetik a jótékonysági akciót. népjóléti minisztérium a gyermekvédelem reformjáért. — Szénilleték a gyermekvédelem céljaira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom