Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-07 / 80. szám

2 •M)MISa&ílm<Ua»Z!M3mmtMmBM bk/óssy István hajdú dorogi püspök IV. Károly elhunytáról Nyíregyháza, április 6. A Nyirvidék ídósitójátót­Mikiósy István hajduidtorogi püspök V. Károly király halála alkalmával gyász­ereibe foglalt körlevelet intéz egyházme­yéje papságához. A körlevél a következők en emlékezik meg a király halá'árói: Szomorú hirt hozott a táviró Funchal­öt, a távoli Madeira sziget fővárosából: császári és apostoli királyi Felsége, IV. ároty ottan folyó hó 1-én rövid ideig irtó kínos betegségben mejgjhált. Az elhunyt fiatal, 35 éves uralkodó hat víg viselte Szent István koronáját, amely sá nézve valósággal töviskoszoruvá lett. rónját 1916. november 22-én, a boldog mtékü I. Ferenc József király elhunyta ián foglalta el. A világháború folytatása ;rhes örökségképen nehezedett vállaira, íadseregeink ugyan akkoriban a dicső yőzélmek egész sorozatával ékeskedtek, e az ifjú király látta, hogy népei béke, yugalom után vágyakoznak. Lálta továb­á a diadalmas csaták rémes pusztításait, millió és millió fér fi éle! kialvását, a anntartóiktól megfosztott családok gyá­zát s (nyomorát, az erkölcsök fokozatos le­omlását s elhatározta, hogy mielőbb bé­éi köt. Feledhetetlen mindínyájunk 1-eiké­en 1916. december 30-ika, amikor az or­zág első főpapja és miniszterelnöke IV. károly fejére tették Szent István koronáját az uj apostoli király az ezeréves magyar tkotmányra az esküt letette. Azzal a bol­ogitó reménnyel néztünk akkor a jövőbe, ogy az újonnan megkoronázott király tel­is állami létünknek és függetlensé$ünk­ek és hazánk csonki tatf an fenmaradásá­ak biztosítása mellett meghozza a várva­árt békét. Ö kezdettői fogva valóbán er­e törekedett, ebben az irányban fárado­olt, erre vonatkozólag több ízben ko­íoly lépéseket s határozott nyilatkozato­at tett. Sajnos nemes célját el nem érbet­A háborút elvesztettük s ez a csapás valamint ennek nyomában fellángoló ket­tős forradalom Szent István biroidlalmát darabokra tépte, az ország kétharmadiré­szét idegen, ellenséges hatalmak rabigája alá hajtotta. A koronás királynak családjával, együtt még 1918. november elején el kel­lett menekülnie Gödöllőről. Azóta ural­kodói jogait nem gyakorolhatta, a 'kor­mányzást újból' át nem vehette, mert az idegen jármok alatt szenvedő magyarok és magyarhü nemzetiségek az ő felkent személyében a magyar állami integritásnak s Nagymagyarorszájg visszaálli fásának biz­tositékát látták s emialt a rabló uj álla­mok az erőszakkal elveit területek visz­szacsatolásától féltek. A nem régen ötven milliós kettős monarkia fejének, az egész Európában félve tisztelt magyar osztrák hadsereg legfőbb hadiurának, távol szere­tett magyar hazájától:, egy Iris szigeten, elhagyottan és nélkülözések közölt kellett leélnie utolsó hónapjait. Ellenségeink Ma­deira szigetére számkivetették őt. Hűsé­ges, fenköit lelkű hitvese, Zita királyné őfelsége megosztotta vele a száműzetés ke­serű kenyerét. Mélységes vallásossága, a mellyel minden alattvalójának gyönyörű példái acloll a hitbuzgó éleire, megőrizte lelki erejét. A megaláztatások napjaiban az Oltáriszentség imádásában, gyakori szent áldozásban keresett és talált vigaszt. De a szenvedések,- améTyeken tiszia lelke gvőzedelineske'dlett, a sok izgalomtól, fáj­dalomtól meggyötört teslét ,cljesen kifá­rasztották. A legelső, erősen fellépő jár-, vány ágyba döntötte s néhány nap alatt megfosztotta őt életétől, amely nemcsak neki és családjának, hanem nekünk is ki­mondhatatlanul értékes volt. A körlevél ezek után rendelkezik a gyász kifejezése céljából. A bajdudörogi egyházmegye valamennyi templomában április 10-én requiem lesz. Rendelettel szabályozzák a mezőgazdasági munkásság baleseti biztosítását. Fölemelték a,z évjáradékot és a napi segélyeket. A mezőgazdaságban alkalmazott mun­ások és gazdasági cselédek betegség és a leset elleni biztosításának kérdése mind­abban előtérbe kerül Magyarországon is. fogy betegség esetére a mezőgazdasági lunkásságot sem lehet orvosi kezelés és yógyszer nyújtása nélkül eigjészen magára agy ni, azt már elismerte az 1900-ban al­otott törvény, amely az Országos Gazda­ági Munkáspénztárt állította föl. Ez a íirvény azonban csak kiindulás a mező­azdasági munkássájg teljes szociális biz­ositása félé és az idők' folyamán éppen zért kellett mélyen begyökeresednie an­ak a fölismerésnek, hogv baleset és betegség esetén a me­zőgazdasági munkásság is leg­alább olyan védelemben részesül­jön, mini az ipari munkásság Ezt a felismerést és ezt a szükségessé­;et szolgálja az a törvénytervezet, amely munkásbizlosiló pénztárak reformjáról észült s amelyet a februárban feloszlott lemzetgyülésnek kellett volna letárgyal­na. Ez a törvény gondoskodott volna ar­ól, hogy a mezőgazdasági munkásság ialeseti és betegségi védelmére is az ipari nunkásokélioz hasonló szabályok készüi­enek és lépjenek életbe, Vagyis a kez­letleges és teljesen korszerűtlen mezőgaz­lasági íinnnkásvédielem kiterjeszkedett 'olna a rendes orvosi kezelésre, a gyógy­.zernyujtásra, a betegségi, ápolási es szü­ési segélyekre, egyszóval mindarra, amit az ipari munkásság ezen a téren már elért. De a nemzetgyűlés fölosztott 's mindez most nem volt megteremthető... Ami azonban késik, az nem muÜk. A népjóléti miniszter éppen a minap jelentette ki, hogy az uj nemzetgyűlés el­sősorban ezeket a szociális törvényalkotási föladatokat fogja elvégezni, remélhető te­hát, hogy még az 1922. évben megjterem­tik a mezőgazdasági munkásvéjdielemiiek ezt a modern és hatásos rendszerét. Addig is azonban, amíg ezl a védelmei megszervezhetik, átmeneti intézkedésekkei igyekez­nek enyhíteni a mezőgazdasági munkásbizlosilás ügyen és a földmivelésügyi miniszter rendeleti utón szabályozta a huszonkét évvel ezelőtt átkötött mezőgazdasági munkásbiztositási törvény avult rendelkezéseit. A földknívelés ügyi miniszter főbb rendelkezései a kö­vetkezők : A Gazdasági Munkáspénztár által biz­tosított tagok tagjárulékát fölemeli évi 30 koronára, addigi egykoron ás betegjaegélyt ellenben napi 20 koronában állapítja meg. Ha valamely biztosított lag baleset követ­keztében teljesen munkaképtelenné vált, eddig 240 korona járadékot kapott, most ez a járadék 4560 koronára emelkedlik. A halálesett .segély 100 koronáról 1200 koro­nára emelkedett, annak az elhalt mezőgaz­dasági munkásnak a gyermekei pedíig, a kik eddig 100 korona segélyt kaptak, most 400 koronát fognak kapni, ugy azonban, hogy a segély összege a gyermekek után a 3200 koronát meg nem haladhatja. Felhatalmazza végül a io'dmiveiésügyi miniszter rendelete a Gazldiasági Munkás­pénztárt, hogy azokat a biztosított gazda­sági cselédekel és gazidiaság[i gépmunkáso­kat, akik a régi járadékokat kapták, ez után a rendeletben megállapított uj és föl­emell járadékokkal lássa el. Amint tehát látható, ez az uj segélye­zési mérték is csak átmeneti érvényű lehet és a mai gazdasági viszonyok mellett nagy szükség van arra, hogy a végjleges és kor­szerű rendelkezések törvényhozási uton minél hamarább életbelépjenek. Tekintve, hogy a mezőgazdasági munkásság baleseti és betegségi biztosításának nagy jelentő­ségét a kormányzat is elismeri, nincs sem­?nn kétség aziránt, hogy ez nem késhet sokáig. Kormányrendeíei h visszavándorlók magyar útleve­léről és az amerikai bevándorlási törvény kijátszói ellen. Az északamerikai Egyesült-Államok­ból visszatérő magyar állampolgárok az ott kapott útlevelük álapján hat hónapon bélül visszatérhetnek. A belügyiminiszter most utasította az utlíevélkiállitó hatóságokat, hogy a fenti feltételeknek megfelelő utlevélkér'ők lakó­helyéül az illetők amerikai lakhelyét kell beírni, utazási célnak pedig »kiv,ánldtorlást < A visszavándorlók Amerikában kiál­lítóit útleveleiket vissza kell adni nekik, mert ez álapján kérik az amerikai vízumot és ha nem hat hónapon belül utaznak ki Amerikába, nem számitódnak bele a ma­gvar bevándorlók részére megállapított kvótába. Utasította továbbá a belügyminiszter a hatóságokat, hogy az Amerikába szóló útleveleket a kérelmezőknek, ha nincs egyéb akadálya, már mosti állítsák ki és ne hathónapi .hanem egyévi érvénnyel, ne­hogy az utazás késése folytán időközben az útlevelek érvényüket veszítsék. Végül figyelmezteti a rendelet a be­vándorlőcsempészésre is a hatóságokat. A kvótatörvényt egyesek oly inódon igyekez­nek kijátszani, hogy a nem kivándorlás céljából, tehát hivatalos kiküldetés, tanul­mányút stb. céljából utazók vagy külföldi állampolgárok szolgálatába állanak, szín­leg mint cselédek, azután ily módion ké­relmeznek útlevelet és szerzik meg a szükséges útlevélIáttamozásokat (vízumo­kat) is s igy kísérlik meg az Egyesül t­Államokba való kiutazást. Emellett gya­kori eset az is, hogv egyesek Kanadába, Kubába, Mexikóba vagv más az Egyesült­Államokhoz nem távoleső államokba kér­nek útlevelet s azután odautaznak ki s on­nét kísérlik meg az északamerikai Egyesült Államokba való bejutást. Miután az Északamerikai Egyesült .Ál­lamok kormánya minden ily esetben, a mennyiben az tudomására jut, az illetőkét igen természetesen letartóztatják, velük szemben a legszigorúbban jár el s őket deportáltatja. Erre a körülményekre az ul­levélügyek elbírálása alkalmával különös figyelemmel kell lenni, ha ily esetek fenn­forgására gyanú merülne fel, az esetben a dolog teljes tisztázásáig az útlevelet az illetők részére nem szabad kiállítani. SUHA'JKJESZ LAJOS mübutor árucsar­noka saját készitményü bútorai a legolcsóbb árban szerezhetők be. Nyíregyháza, g. kath. pa­rochia, Bethlen-utca 5. szám 1400

Next

/
Oldalképek
Tartalom