Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-04 / 77. szám

1911 április 4. 3 richi mérnökhallgató, majd Lüps Kurt berni medikus monjdjottak beszédet. — Dulhaler kijelentette, hogy most már kézzel 1 fogható előttük az a rettenetes rom­bolás, amelyet a románok müveitök és a magyar életképesség biztató jele az, hogy a község újra virágzóvá épül. Lüps Kurt pedig a látottaktól áthatva hiixklle, hi­szi, hogy Magyarország amelynek nincsen barátja, a saját erejéből 1 fog feltámadni. A város megvendégeli a Svájciakat. A svájci diákok este 8 órakor érkeztek haza VencsellőrőL és a Korona kistermébe siettek, ahol a város banketet adott a tisz­teletükre. A banketten dr. Bencs Kálmán polgármester vezetésével a város tisztvi­selői, a vendéglátó házigazdák fojgadták a svájciakat, akikkei'lelkes meleg barátság­ban töltötték el a bucsuestét. Papp La­jos kitűnő* vacsorát szoligáltatott fel a tár­saságnak. A menü a következő volt: Risotto de Volaile a la Strassburg Steaek de Veau á la cliasseur Garni. Pouding an Vanillie Moeca Szohor Pái köszönti a svájciakat A vacsorán a svájci-magyar lelkek összhangját erősitő köszöntők hangzottak el. Szohor Pál főjegyző nagyhatású beszéd ben üdvözölte szabaldj svájc fiait, akik eltá­vozván közülünk hirdetni fogják a mi iga­zunkat. Megmutatta az ifjaknak a boldog ÍVagy'magyarországi térképét megmutatta, mivé zsugorodottisze ez a gyönyörű or­szág, amelynek polgárai do!|gozni, alkot­ni szeretnének és akarnak, de a trianoni kapzsiság lehetetlenné akarja ezt tenni. — Látták a svájciak Vencsellőn, mit müvei­tek a románok, mikor egy szorgalmas, dol­gos kis társadalom otthonát felégették. — Kéri őket a város nevében, hogy vigyék eí mindenhová annak az igazságtalanságnak hirét, amelyet velünk a békeszerződés és a szomszédok tettek, annak hirét, hogy itt szorgalmas, muukás nép van s hogy meg­csonkításunkba nem fog belenyugodni soha. Legyenek ott kint a szabad Svájcban a mi segitőink az igazságéi! vivott küz­delemben. Szohor Pál üdvözlő szavait Steiner .Vilmos üzemigazgató ismerteti német nyel­ven a svájci ifjakkal, akik lelkes shochc •kiáltással fogadják azokat. Magyarország es a kis Nemeesek A svájciak nevében Lüps Kurt mond kölitői szárnyalású lelkes köszönetet a ma­gyar vendégszeretetért. Ismeri Petőfit, Jó­kait és e zsenikben a magyarság halhatat­lan erejét érzi. Tegnap a Városi Mozgó Színházban volt, ahol Molnár Ferenc Pál-utcai fiuk­jában gyönyörködött. Ugy érzi, hogy a kis Nemeesek, aki becsülettel küzdött és lázas betegségében is kiment a küzdőtérre, Ivogy a zászló becsületéért harcoljon: Ma­gyarország sorsát példázza. És Nemeesek az a fájdalma, hogy őt becsületes küz­delme ellenére is, kisbetűvel irták be a társai, Magyarország fájdalma. Magyaror­szág nevét is kisbetűvel 1 irták be ellenségei a históriába, de ha ugy küzd!, mint Neme­esek, nemsokára nagybetűs, tündöklő név lesz az övé is. Megkapó beszédét az­zal fejezte be, hogy mikor érik a magyar rónán a buza s a magyarok szőlőiben dolgoznak, nézzenek nyugat felé, a svájci Alpesekről forró köszöntés integet feléjük. Egyik szemünk nevei, másik sir... Bogdán Ferenc a venldlégtátók sorai­ból 1 német nyelven mondott gondolatos üdvözlő beszédet a svájciakhoz.. Egyik szemünk örül', mondotta, hogy a sváj­ciakat vendégeinkül láthatjuk, a másik sir, mert apostoli királyunk halálát gyá­szoljuk. A magyarság tudja, hogy kicsiny nemzet a hatalmas kultúrnépek sorában, de ahoz a kis országhoz, amely ezeréve az övé, szivősan ragaszkodik. Viktor Kunz a Magyar Hi­szekegyet mondja. Nagyhatású beszédet mond Viktor Kunz svájci medikus is. Aki hotelekben la­kik, mondotta, az nem ismeri meg a m% gyar életet. Mi a magyar otthonokban ta­nultuk ismerni, becsülni, szeretni a ma gyarságot. Megismertük azt az igazságta­lanságot is, amelynek áldozata és mi is azt tartjuk, hogy ez nem maradhat igy. Hazaérkezve első dolgunk lesz elmon dani családunknak, barátainknak, mit lát­tunk és ahogyan csak tudunk segítő tár sakui szegődni a magyarok mellé. Csak gondoljunk arra, mit éreznénk mi sváj­ciak, ha etszakitanák tőlünk Genfet, iWal­list Bernet, mi sem tudnánk belenyugodni míg vissza nem szerezzük. Ha nálunk is volnának vagonlakók mi sem tudnánk nyugodltan maradni. A ma­gyar Hiszekegjgyel fejezi be szavait, ame­lyet lelkes tapssal fogadnak. A svájci medikus Petőfi, Ady verseket szaval. A svájciak iránt érzett lelkes szeretel fogadja Lüps Kurt medikust, aki Petőfi: Falu végén, majd Az őrült, Lesznay Anna: A szó, Kosztolányi: Ádám és Ady Endre: összeli c. költeményének német fordítá­sát mély átérzéssel, magyaros tűzzel sza­valja el, nagy lelkesedést keltve. A magyar szellem megér lésének és a magyar jrók méltánylásának dokumentumai jól. estek szivünknek. A Mefosz köszönete A bensőséges bucsuest Kolbányi Gé­zának, a Mefosz kiküldöttének szavaival zá­ródik. Kolbányi méltatja a csereakció je­lentőségét és a Mefosz nevében köszönetet mond Nyíregyháza városnak a lelkes ven­dégszeretetért, amellyel a svájciakat fo­gadta. A tizenöt svájci — mondotta — tizenöt harsonása lész a mi kultúránknak és a velünk szemben elkövetett igazság­talanságnak. A svájciak nyíregyházi programmja a bucsu esttel ki is merült és az egyetemi hallgatók hétfőn délelőtt elutaztak Budla­pestre. • . h, *<£!*tf Fogápolásra DIANA-fogkrém szolgál. Kapható mindenütt! Gyártja a Diana Kereskedelmi R.'T. Budapest, V., Nádor-utca 30. Útravaló egy szabolcsi poéta verses kötetéhez. Ifj. Radváiiyi Sándor most megjelenő verseskötetéhez Kardos István, a Bessenyei Kör titkára 'irt előszót, amelynek meleg szív­ből fakadó, szépséges s órait a következők­ben közöljük : Az ősi Szabolcs vármegye négy részre osztott cimerpajzsába buzakalászt,, fatörzset, egy halat és nyilat rajzolt valami régi mester annak jelképéül,, hogy ebben a vármegyében hajdan a mezőgazdaság,, erdő, halászat és vadászat egyaránt otthonos volt. De majd ygy jártunk, mint szegény or­szágunk. A gabonánk megmaradt, de az erdők megritkultak. A széles utak mentén itt-ott álmodozik egy-egy akácfa. A vadvize­ket lecsapolták,, az erek és sóstavak elindul­tak a Tisza felé. Boldogult Jósa András pe­dig azt meséli,, hogy csak meg kellett merí­teni a halászó vesszőskosarat s tele volt ficánkodó hallal. Nimród 1 fiai meg egész délutánokon zsákmány nélkül barangoltak a sárguló őszi avarban, vagy a ropogós, szik­rázó havon. Mink van hát ? Van jó földünk Szabolcs­országban, mely burgonyát, dohányt, káposz­tát, gabonát ad. Van szép kék egünk, honnan a jobb jövő reménységének beteljesedését lessük. S ha kora tavasszal az ibolyák illa­tát érezve felemeljük fejünket,, és ha a ván­dormadarak érkezését látjuk, a szivünk is erősebben dobog,, hátha már itt a kikelet, a magyar tavasz. Pedig micsoda kincseink voltak ! Hatal­mas szál tölgyek. Bessenyei György, a tüzes ébresztő,, Kállay Béni, a Jókai tollával meg­rajzolt regényhős és politikus, Benczúr, a szinek fejedelme,, Jósa András, a tudós dok­tor és polihisztor. Aztán a mieink Czóbel Minka,, Lőrinczy György, Krúdy Gyula és a többiek... És a mienk a jövendő reménye,, az ifjú­ság, akiktől annyi szépet, s talán mindent várunk. A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör 25 év óta munkálkodik itt a közművelődés te­rén és kutat minden értékes szabolcsi szel­lemi megnyilvánulást. így bukkantunk rá ifj. Radványi Sán­dorra, erre a dúsan virágzó bokorra. Egyszer a hajdúsági lapokban,, másszor a nyírségi újságokban, majd meg a jó sziv nevelését célzó ifjúsági könyvecskékben ta­lálkozunk nevével, munkáival. Irodalmi pá­lyázatokon nyertesként az ő neve tűnik elő a jeligés levelekből. Már a második kötetét adja sajtó alá. * Igazán dúsan virágzó bokor. Csak a virágokból gyümölcs is legyen ! És hisszük, hogy lesz is. Mikor Tokaj—Hegyalja világhírű szőlői elpusztulnak, Itt Szabolcsban, Kótaj közelé­ben a Sóstó mellett,, egyre-másra csinálják a szőlőtelepeket és csodák csodája, kitűnő, zamatos borokat terem a szabolcsi homok. A kótaji ifj. Radványi Sándor költészete is olyan, mint az édes forrongó must. Meg­lássák jó bor lesz belőle ! * Kardos István Női kalapok átrar­rása és festése Zrínyi Ilona-utca 4. Női Felöltők, Kos ztümök, zseni­Ruhák, Blúzok, Al jak , Kötött perek nagy választékban kaphatók Dobreczen, Piac-u. 42. szálló alatt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom