Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)
1922-04-30 / 98. szám
fáiWWEK 1922. április 30. amelyek a nyomor, a munkanélküliség csökkentése mellett büszkén hirdetnék a magyar arisztokráciának a honi ipar- és a nemzeti magyar kereskedelemmel. való megbarátkozását, összeforrását. Ehhez az egységes újjáépítéshez minden magyar szívesen viszi és teszi az alap-kőre a maga tégláját, vályogját, porszemjét. Bizakodó és remélni meg nem szűnő magyar szivünk egész melegével várjuk és az .elrabolt részeken is sóvárogva várják a gazdasági fellendülésünkkel meginduló uj honfoglalást. H. v. csak más családját, hanem saját feleségét, gyermekeit is tönkre tette, A bünper legérdekesebb alakja a falu cigány asszony a. Ártatlan galamblelkü — boszorkány. A cigányok kétszinüségével égre földre esküdözik, kér, könyörög, hogy »esak nekem higyjen biró ur, mert én a tiszta szin igazat mondom«. Ugy látszik szép Balónénak is azt mondta, csak neki higyjen. És ő liilt... hiti a kártyájának hilt a rossz szellemet idéző kendermagos tyúk meséjének. Jelentkezett is a rossz szellem, aki elviszi az urát, szép Balóné személyében. Három napig tart minden csoda, minden újság. Erről a szomorú szenzációról is három napig beszélnek az emberek. A! bűnösök mögött becsapódik a fegyház súlyos ajtaja... az előadásnak vége.. S kívül az élet rohan tovább. í * W M. Ki emelte fel a gazdák rovására a legelőbéreket ? Nyíregyháza, április 29. A Nvirvidék tudósítójától . A városi szakosztályokban élénk feltűnést keltett, hogy a városi tanácsnak a csordái béreket megállapító javaslatát egyik kisgazda szakosztályi tag gazdatársainak rovására részesítette bírálatban. A szakosztályok elé ugyanis a városi tanács azt a javaslatot terjesztetle, hogy az egy éven aluli jószág után 300, egytől három évig terjedő korral 100, három évnél idősebb után 600 korona legeltetési bért fizessenek a gazdák. A tanács itt is azon az állásponton volt, hogy a gazdaközönségnek mindenképpen meg kell könnyíteni a helyzetét s oda kell hatni, hogy minél kevesebb anyagi megterheltetéssel küldhesse jószágait a legelőre. Ezt az álláspontot képviselte a városi tanács akkor is, amikor kimondotta, hogy az idén vidéki gazdák fciarháját csak abban az esetben veszik IMI a legelőre, ha az a helybeliek rovására nem megy. Éppen ezért nagy megütközést kellett a szakosztályokban, amikor Lovas Kovács János szakosztályi tag olyan értelemben szólalt fel, hogy a csordadijak ,a gulyalegeltetési dijak Nyíregyházán más vidékekhez képest igen alacsonyan vannak megállapítva, tehát indítványozza, hogy azokat itt is emeljék fel jóval magasabbra mint ahogyan a tanács javasolja. Ennek a felszólal ásnak lelt aztán eredménye, és a képviselőtestület a tanács áltat javasolt legeltetési dijakat a helybelieknek ötíven, a vidékieknek száz százalékkal felemelte. Nyíregyházi küldöttek a 'Kansz országos taggyűlésén. Nyíregyháza, április 29. \ Nyirvidék tudósítójától. A Kansz ma tartja országos taggyűlését Budapesten. A nagyszabású gyűlésen a lisztviselőtársadalomnak több kiélezett s immár halaszthatatlan problémája kerül megvilágításra. Az ország minden tájáról több delegált in!d !ult a jelentős napra Budapestre. Nyíregyházáról a naglgyülésen je len lesz Zelenka Lajos kúriai biró, diszeliiök. aki jelenleg Budapesten időzik. —• Tegnap este a következő delegáltak indultak cl a fővárosba a Kansz szabolcsvármegyei tagjainak képviseletében: Zoltán Gáspár főtitkár", Follin Endre dr, WimmmmmmmmmMmmmmmmBmmmm i törvényszéki tilkár, Soós József telekkönyvvezető, a vármegye tisztikarából Tóth László főjegyző, a városházáról Sípos Árpád a Kansz jegyzője, a postáról Sipos Géza főtiszt, a vasutasok köréből Gopcsa Gergely felügyelő hat társával, a pénzügyiek részéről Szentmiklóssy felügyelő és Péter József, a tanügyi csoport képviseletében Murányi Lajos ig. taniló a kisvárdai helyi választmány részéről ÍWerner Gyula polg. isk. igazgató. A nagy taggyűlésen tárgyalásra kerül Zoltán Gáspárnak a fizetés végleges rendezésére vonatkozó javaslata is. FIGYELEM ! FIGYELEM! Szenzációs májusi nyitás a Modern Kabaré és Bárban, 1922. május hó 1-én, hétfőn este 9 órai kezdettel bemutatkozó uj Nádasy Károly Zöldi Márton Keleti Hugó komikus, a Royal Orfeum v. tagja Kulcsár Böske táncosnő, a Párisién Grill v. tagja Somogyi Böske komikus, a Muskátli Kabaré v. tagja. Fekete Lili táncosnő, a Royal Orfeum v. tagja Sallai Rózsi táncos-szinész, a Royal Orfeum v tagja Kerényi Irén előadómüvésznő táncosnő, Casino énekesnő, a Tabarin de Paris v. tagja v. tagja A társulat minden egyes tagja nagyszerű müvészerőt társulat névsora: Dornay Erna énekesnő, a Bombonier Kabaré v. tagja Morvay Böske táncosnő, a Royal Orfeum v. tagja Kiss Anci táncosnő, Fővárosi Pavillon v. tagja képvisel. A nagyszabású bemutató műsor keretében színre kerül két egyfelvonásos bohózat A cipőkirály Szőke Szakáll tréfája Játszák: Zöldi Marci, Nádasi Károly, Keleti Hugó, Kerényi Irén Kulcsár Böske. es A művészgárda minden egyes tagja a fővárosi kabarék legújabb műsorával jönnek. Állandó nagy fehér családi műsor. — Belépő díj az előadásra 40 korona. — Előadás után 11 órától belépődíj nincs. •— Előadás után a legújabb Mondáin táncokat mutatják be, 'm mmammmm si Kalauzvizsgán Szőke Szakáll tréfája Játszák: Zöldi, Nádasy és Keleti Hugó. nyitás! A törvényszék főtárgya/ási termében. Sablonos gyilkosság 1, amolyan 3 tel vonásos színpadi dráma az életből. A feleség megcsalja a férjét s az uj barátot felbéreli hogy az urát tegye el láb alól, hogy a vagyont megszerezve egymásé lehessenek. A többi szereplők csak epizód alakok, csak statisztái a drámának. A második felvonás függönye legördül. De méjgj mindig lelki szemünk előtt van, a rakamazi kúria, amelyik olt áll, három üres szobával, porlepte szekrényével, ápolatlan kertjével, gazdátlanul elhagyottan. A két árván maradt kislány, a két makulátlan lelkű ártatlan kis gyermek, akik még talán nem is tudják anyjuk szörnyű bűnét. Talán minden este imára kulcsolják kis kezüket, szülőikért, akikről azt tanulták a plébános esperes úrtól, hogy szeretni kell őket. A dráma utolsó felvonása játszóidlik a törvényszéki tárgyal éteremben. A vádlottak közt legelői a főszereplő, a felbujtó gyilkos asszony ül közönyösen bámul maga elé. Vajon bűnét bánja, vagy a büntetés súlyától való félelem szánt súlyos barázdákat homlokán?? Könnyetcsaló fájdalmas látvány. A gyengédségre teremtett nő a legszentebb hivatást az anyaságot betöltő asszony a vádlottak padiján. Bizonyára a szerelem, a féktelen asszonyv hiúság elragadtatta s ez a két fekete mefiszto kiölte a lelkéből a jóságot a szeretetet, elfeledtette vele, hogy nőnek sorsa az imádság. Szerette a legényeket, vallják a tanuk, pedig dolgos, jóravaló ember volt az ura. Szegény szép Balóné — nevezzük igy az asszonyt — rossz volt, el1 vetemedett. De talán igazságos bírái a lelki analízis orvosai — ennek a bűnöző asszonynak is találnak majd enyhítő körülménynek olyan motívumokat, a mit mi a szimpla emberek — a dráma közönsége észre sem veszünk. Most szuronyos fegyházőr választja el attól, akivel azelőtt csókba forrt az ajka. Most gyűlölettel, megvetéssel néznek egymásra. Szereltem mindaddig — vallotta szép Balóné — mig meg nem ölte az uramat. Es eseknél a szavaknál megremegett — elcsuklott a szava. A vézna együgyű emberke a maga egyszerű kis szürkeségében is a karakternélküli embert — nem a hódító Don-Juant mutatja. Inkább sújt, vádol, mint védekezik. De mit is tudna felhozni védelmére, aki nem csak ölt, hanem gyilkolásra felbérelt barátot. Aki nem
