Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-28 / 96. szám

Jikimwm, 1911 április 23. Bethlen gróf miniszterelnök Nyíregyházán. A miniszterelnök Nagykállón is beszédet mond. Nyíregyháza, április 26. A Nvirvidék tudósítójától. Gróf Bethlen István miniszter elnök a kormány több tagjának kíséretében a k/ö L zeli napokban Nyíregyházára jön, ahol nagyszabású informálu beszédet mond. a genuai konferencián Magyarország szem­pontjából szerzett benyomásairól s az or­szág általános helyzetéről. A miniszterel­nök jövetelének híre a város közönsége körében osztatlan örömet és várakozást keltett. Gróf Bethlen István az eddigi i negál lapodások s zerint május , hó 7-én, vasárnap tartja nagy beszédét Nyíregyházán. — Ez a nap kettős jelentőségű lesz városunk­ban, inert ugyanekkor tartja dr. Kállay Tibor pénzügyminiszter városunk képviselőjelöltje is programm­beszédét, Bethlen gróf és minisztertársai Nyír­egyházáról átmennek Nagy kallóba is, a hol a kormányelnök az egységes párt hi­vatalos jelöltjét dr. Erney Károlyt támo­gató beszédet fog mondani. A borbélyok és fodrászok harca a vasárnapi munkaszünetért Á mesterek többsége a zárás mellett van. Még néhány aláiró kell. Nyíregyháza, április 27. A Nyirvidék tudósítójától. Több ízben foglalkozott a Nyirvidék a teljes vasárnapi munkaszünet kérdésé­vel és annak határozott megoldását sür­gette. A csaknem teljes vasárnapi munka­szünet meg is v alósult városunkban, a bor­bély és fodrász mesterek döntésére bízva a záróra kérdésben való döntést. Ameny­nyiben a mestereknek legalább kétharmad részé a záróra melleit foglat állást, a váro­si tanács elrendelheti a zárórát ebben az iparágban is. A városi tanácsnak legutóbbi záróra­rendeletével kapcsolatban, a borbély és fodrász alkalmazottak, akiknek valóban eminens szociális érdeke a vasárnapi szü­net. újból mozgalmat indítottak a vasár­napi zárvatartás elrendelése 'énetekében. — Aláírás iveket terjesztettek a mesterek elé, akik közül számosan maguk is hívei a va­sárnapi munkaszünetnek. Az ivet a mes­terek többsége alá is írta és pedig 28 kö­zül 17 mester, ez a szám azonban még nem adja a létszám kétharmajdiát Az alkal­mazottak tegnap megjelentek dr. Bencs Kálmán polgármester előtt, kérve a va­sárnapi munkaszünet elrendelését. A Vá­ros polgármestere azonban kijelentette, hogy adidig. míg a rendeletben előirt két­harmadrész alá nem irta a városi tanács nincs abban a helyzetben, hogy az alkal­mazottak kérését teljesítse,. Még egy alá­iró kellene és megvolna a kívánt szám. Most az alkalmazottalt újra felkeresik a mestereket, hogy a többséggel szemben ál­lást foglalók közüi egyet-kettőt mégis csak megnyerjenek a vasárnapi numkaszünél­nék, amelyért olyan régóta keli harcolniok az alkalmazottaknak. A kereskedelmi alkalmazottak újra megnyitották otthonukat Nyíregyháza, április 27. A Nvirvidék tudósi tójától * A nyíregyházi kereskedelmi alkalma­zottak több izben tettek szervezettségük­ről, egyesületi szellemükről' tanúságot vasárnap délelőtt a Korona nagytermében megalakították a Kereskedelmi Alkalma­zottak Egyesületét, megválasztották az egyesület tisztikarái és egyesületi életük rövidesen fejlődésnek induL Az egyesület vezetősége a következő­kéj)pen alakittaLőtt, meg: Elnök: Hajós Jenő, alelnök: Puskás István, Titkár Pázmányi Péter, jegyző: Dicker Gyula, másodjegyző: Auspi z Mik­lós, pénztáros: Weisz Viktor. Ellenőrök: Grosz Sándor. Tündér, ház­nagy: Eried.ma.nn Géza, Grosz Jenő, könyv tarosok: Boehlitz. Fischer, Gara Jenő, ügyész: dr. Debrovsz.ky Gyula. Választ­mány,; Állmaim Sándor, Bartha Lajos, Fai­kas Jenő. Fi lesik József, Fried Jenő, Gaál János. Gara Sándor, Hrejikó János, Kiss Kálmán, Markstein Sándor, Martinószky András, Önod'y Géza, Schwarcz Imre, Schmid József, Spitz Sámuel, Weisz La­jos. Póttagok: Auspitz Andor, Miskolci Kálmán, tiosenstein Ernő, Tamási. A kereskedelmi alkalmazottak egyesü­letének megalakulásával kapcsolatban a tisztikar egyik tagja a következőket mon­dotta munkatársunknak: A mi egyesületünk kizárólag társa­dalmi célok szolgálatában áU. minden né­ven nevezendő politikától a leghatározot­tabban tartózkodni fog, szigorúan őrkö­dünk, hogy a politikától tiszla maradjon. Az a célunk, hogy módot, alkalmat adjunk az alkalmazottak szellemi fejlesztésére, to­vábbképzésére. hogy megóvjuk őket .a ká­véházak füstös, romlott levegőjétől. Most egyesületünk helyisége a Vay Ádám-utca 10. szám alatt van ahol .elhelyeztük ré­gebbi otthonunkból megmarad! könyvtá­runkat, bútorainkat és igy alkalmazoli tár­sainknak ismét nemesen szórakoztató ott­hont biztosítottunk. A város' szeszfőzde is részt vesz az országos kiállításon Nyíregyháza, április 27. A Nvirvidék tudósítójától. A Fruetus* gyümőlesérlékesitő és .szeszfőző szövetkezetek központja a nyár folyamán Buda|>esten rendezendő orszá­gos szőlő és borgazdasági kiállításon való részvételre Nyíregyháza város központi szeszfőzdéjét is felszólította. Érdeklődtünk a városi hatóságnál és megtudtuk, bog}- az országos kiállításon Nyíregyháza város központi szeszfőzdéje is részt vesz. A kiállítás terve az. hogy­a Fructus -hoz tartozó szeszfőzdék kü­lön kiállítási csoportot képezzenek, hogy igy szemléltessék, mily nagy jelentőségük van a központi szeszfőzdéknek és mily előnyös, ha a kisüstök túltengését e köz­pontok megakadályozzák. / A városi szeszfőzde a termelt szeszfé­lékből, pálinkákból 2 2 litert állit ki. küld azonkívül a szeszfőzdében előállítóit melléktermékekből is. A nyíregyházi szesz­főzdét ezeken kivül fényképfelvételek, alap rajzok, átmetszetek és forgalmi kimutatá­sok jellemzően fogják szemléltetni. Meginterjúvoltam Lupcsu bácsit. Nyíregyháza, április 27. A Nyirvidék tudósítójától. Sietős emberek közöilyös fásultsággal mennek a munka utáni jól megérdemelt pihenésre. A síelő emberek közt egyszerre feltűnik, egy a régi világból itt felejtett, tipikus korhely Lupcsu bácsi a fiakeres. Legendás alakja a régi mulatós Nyíregyhá­zának, abból az időből, mikor még a mai szódavíz árából — pezsgő mellett lehetett mulatni. Lupcsu jól bedresszírozott ge­béi olyan jól voltak neveíve, hogy meg­szokott vendégei már csak a ló fülébe súgták, hogy hová és azok minden ba­rástágos ostorsuhintás nélkül elindultak. Lupcsuval hosszú, nagyon hosszú idő óta nem találkoztam. Busán, előrehajtott fővel járt az utcán és mormogott magába. Megszólítottam, jóijapot Lupcsu bácsi — jónapot fiatal ur, feleli vissza és rám veti italtól fátyolos szemét Mi újság?? — kér­dezem, hogy van?? Bizony rosszul, feleli ő„ Majd lassanként emlékébe idézem aímultat s mintha egyszerre kijózanodna beszélni kezd. Uri emberek uri kocsisa voltam műi­dig. Én vittem a kocsimon, méltóságos gróf és herceg urakat. Legjobb lovam volt a városban. Nappal nem is jöttem ki a standra — éjjel volt az én világom. A Ko­rona előLt volt az én megállóhelyem, ös­mert a város apraja-nagyja, a méltóságos főispán ur, a nagyságos polgármester és a nagyságos főkapilány úrtól kezdve min­denki. Meg is becsülték berniem a jó ko­csist, a legjobb fiákerest. Nem félteni a vihartól, a széltől, a fagytól, Lupcsu és a lova elválaszthatatlan, volt. Da ma se lovam, se kocsim. Már csak emlékeim van­nak a régi jó mulatós méltóságos, nagysá­gos urakról és most egy kissé hamiskásan mosolygott, meg az áLmulatotl éjszakákról. Hiába kértem beszéljen még többet, egy szót sem szólt. Lassan, de a pálinkától bizonytalanul tovább ballágolt. Egyszer csak megáll az ulca közepén és eg}' a népszónokoknak is dicsérelére váló dfik­ciól tart. Tekintetes törvényszék« kezdte a beszédet — még sem szép, hogy az öreg Lupcsut hagyjátok elveszni, ő egy becsületes ember, csak szereti az itókát. Egy látszik, borban az igazság... A rendőr csendre í.uli s ő respektálva a rendi szigorú őrét, elvonul egy közeli korcsmába. Ké­rek bori Lupcsunak s azzal mint valaha az urakkal tanulta, leült az asztalhoz fejéi a tenyérébe hajtva búsult — bizo­nyára a letűnt szép idők emlékét siratja. Sok kedves apró epizód), sok kedves anekdota van róla. -V jó öreg csaláidlapák kedves aglegények sokszor tetemre hív­ják Lupcsut hej ha ő itt volna ei tudná mondani ennek va gy annak a könyelmü bohém éjszakának a történetét. (') róla me­sélik, hogy az volt a mondása urnák születtem de az Isten el fele jtett módot adni hozzá. UPÍ d/Vdf kütönkqeistQek /.riiyi HorHt i'tcá 't JMÖÍ a és férfi átalakí­tását és festését a legjobban eszközli. Zrínyi Ilona-utca 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom