Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-22 / 91. szám

1922. április 20. JSfiríföTIDÉK 3 ra törekvő gyü (ékezete váftja fel. Ilyen férfiúnak ismerjük a mi jeíöltün ket: Kállay Tibor ő nagyméltóságát, akinek zászlaja a-íá nem azért tömörültünk, mert ma a hatalom birtokában van. hanem azért, mert nagyrabecsült egyéniségében a nemes gondolkodás, elszánt akarat és törhetetlen munka, egyszóval az igazi polgári erények megtestesülését tiszteljük és szeretjük. Mikor a poharamat ezek alapján a választók n%vében nagynevű jelölünk éltetésére és munkájának sikerére emelem föt, legyen szabad őnagjymél tóságat biztositanom arról, hogy Nyíregyháza városa méltó rara, hogy az ő országos gondjai mellett is mc(gkü'önböztelett támogatásban részesüljön. Ez a város sokat dolgozott, sokat szenvedett. sokat álidio-zott a nemzeti eszme, kul turális haladás, áitaában az igazi közcélok szolgálatában. S ha a mindenkori kormányok különös gondot foridJitottak a végek támogatására, ta.

rá í nem jogosulatlan az a reményünk, hogy most. amikor mi is a végek sorsára jutottunk, minden megértő tényező segítségünkre jön nernzeterősitő és haladni akaró törekvésünkben. Szivböi kívánom, hogy e nemes friig'ybői mindenekre kilerjcidö áldás fakadjon s szivbő! "éltetem pártkülönbségjgjre váló tekintet nétküi vá ásztott képvise őjelőliünket: dr. Kállay Tibor ő nagvméltóságát!! A kereskedők szónoka Dr. Vietórisz József szíves, gondolatos beszéde nyomán a választópolgárok eígyhangu öröm jeleivel percekig; ünnepelték dr. Kállay Tibort, akit ezután a kereskedők szónoka Hoffmann "Mihály köszöntött a nyíregyházi kereskedők nevében A kereskedők testülete, akinek nevében felszólal mondja Hoffmann — nem politikai párta'akulat. Ez a köszöntő tudásnak, a munkának elismerése, méltó jutaima a páratlan energiájú pénzügyminiszternek. A kereskedők táborában minden politikai pártárnyalat képviselve van. Egyben azonban igyetértenék a kereskedők: szerencsének tartják, hogy az ország reménytelennek látszó helyzetében olyan szilárd férfi áll a pénzügyek élén. aki a tudásnak, a munkás erénynek mintaképe. Mi kereskedők nemcsak azt a faktort látjuk benne, aki súlyos adókat vet ki. belenéz zsebünkbe, kaszáinkba, hogy az adót kivegye belőle, hanem a nagy feladatok előtt álló kormányl'é 'fiut, aki a züllött országot rendes kerékvágásba igyekszik emelni, pénzünk stabilizálására, a népesség megélhetési feitéte'einek biztosítására törekszik s nemcsak követeli az adót, hanem az adózásra alkalmas kereskedő gyarapodására is gondja van. Kereskedeleméi lenes politika he'yett minidjen országban a kereskedelem fejlesztésére kell törekedni. A fejlett keresktidHem visz friss erőt a gazdasági éleibe. Magvarországon is ennek a felfogásnak keli érvényesülnie, mi nem á' hatunk szemben a világ gal. Mi kereskedők hazafias lé ékkel eltelve. nem kívánunk semmiféle előnyt, segilségiet. egyet engedjen meg nekünk az áJiíamhata om, járulhasson hozzá minden kereskedő is az ország boldogulásához, hogy azokat a szálaikat, amelyek az országrészek el ab lábával e'szakadtak, a kereskedők újra összefűzzék. Emeljék a kereskedelmet a régi nívójára. hogy az elszakított városok, Temesvár. Arad és a többi ismét Budapesten vásároljanak, hogy a kereskedők széfes e hazában az AjdriátóJ a Kárpátokig Budapesten keressék áruikat. Hadid mondhassák el á magyar kereskedők is, hogy lerakják alapkövét ők is a területi integritás szent munkájának. Ennek kívánásában, reményében üdvöztöm a pénzügym i-nisztert. Az iparosok szószólója Ezután Barth Antal, az Ipartestület elnöke Nyíregyháza város iparos társadalma levében üdvözli dr. Kál ay Tibort a következő szavakkal: A nyíregyházi Ipartestület nevében tisztelettel és nagyrai>ecsüléssel köszöntöm Kállay Tibor dr. Öméltóságát. Jól tudjuk, hogy ifjúságát ernyedetlen munkában töltötte el. Meg' vajgyok róla győződve. hogy működése ki foigija elégíteni a köz kívánalmait. Ebben a gíjajászi munkában mi segítségére leszünk. Kljén a mi szeretett képviselőjelöltünk: dr. Kállav Tibort! Paulusz Márton a gazdák üdvözletét tolmácsolja a következőkben: Megvallom az i|g|azat, hogy nem szívesen szólalok fel, mert sajnálom azt az időt, amelyet elrablók azoktól, akik a szónoklásban hivatottabbak. Azoknak a józan kisgazdáknak a nevében, akik nem lőhetnek itt, mert arcuk verejtékével kora hajnaltól késő estig munkálják az áldott magyar földel, hojgjy minél többet teremjen, kijelentem, hogy éljen a mi szeretet képviselőjelöltünk Örömmel teszem ezt, mert meg vagyok győződve róla, hogy a milyen volt, olyan van és olyan lesz. Vasszorgalommaí kell dolgoznunk a haza újjáépítésén}, s ebben a munkában szerelettel kell párosulnia a hazafiságnak. Kljén dr. Kállay Tibor. A pénzügyminiszter pohárköszöntője Paulusz Mártonnak, a gazdatársadla»om komoly képviselőjének megértő szavait lelkes tapssal fogadják majd

1 minden szem a pénzügyminiszterre néz. Dr. Kállay Tibor szólásra emelkedik. Mély csendben, feszült figyelemmel lesik minden szavát,. amelyből méltóság, eréy, bizalomra ösztönző géniusz sugárzik. A pénzügyminiszter beszédét a következőkben közöljük: Azt hiszem természetesnek fogják venni, hogy elfogult vagyok. Nyíregyházán, ahol gyermekéveimet töUöttem, megszoktam, hog)v engem vezessenek, most pedig ugy érzem, hogy nekem keli az utat megmutatnom. Ha mélyére nézek a dolgoknak akkor ulgy látom, hogy nem keh uj utat mutatnom. Az utat megmutatták nekünk a szabolcsi földben pihenő őseink. Az apáinktól örökölt kincset eltékozolhatjuk. vagy megszaporíthatjuk. Nekünk azonban most csak egy eszme lebeg; szemünk előtt, mép j>edig az, hogy békét és biztonságot akarunk. A normális viszonyokat akarjuk helyreállítani. Sem jobbra, sem balra való kilengést nem engphetjük meg, Munkánk gyümölcsét biztonságban akarjuk élvezni. Nem enigedhetjük még. hogy bármely irányban excessusok legyenek. Nagyra becsülöm a zsenialitást és nagyra becsülöm a pionír munkát. Amerikának ősfelfedezői leheltek kalandorok, mégis előre vitték a civilizációi Ezt azonban csak Amerika őserdőiben lehetett meglenni Magyarországon őserdők nincsenek. legfeljebb ka'audorok vannak. A király kérdés A kírálykérdésben a kormány tagjai megállapodtak, hogy erről a kérdésről nem beszélnek. A magyar embernek különben sem természete a fecsegés, csak akkor beszél, ha van mondanivalója. A magyar felíoigás szerint a magyar szent koi"onfci: falegjhiajgjasabb piedeszlálon áll s ennek az a következménye, hogy aki ráhelyezi a magyar szent koronát valakinek a fejére, azt kötelessége is megvédenie. Ha mi valakinek a fejére helyezzük a koronát. azt meg' is fogjuk védeni. Rend .nyugalom, közbiztonság A rend, nyugalom, közbiztonsági fenlartása az, ami elsősorban kívánható a kormánytól. Láthatnak jelenségeket. a melyek azt a lvitet kelthelik. kü'önösen lxa kiszínezést. aláfestést kapnák a 'dolgok, mi nem igyekszünk teljes akarattal a rend, nyugalom, közbiztonságnak megteremtésére. Gondolják azonban meg, hölgy öt éven át gyilkoltak az emberek, nehéz harcokban elvadultak az erkölcsök s ha itt vannak is excessusok az nem speciálisan magyar. hanem átlalános európai jelenség. Ugyanakkor, amikor Budapesten a merénylet történt angoí ujsá|gpkban olvastuk. hogy polgárokat otthonukból gyermekeikkel együtt halálba kerttptték. Ilye" eseteket habunk Itáliáról is. Ezekre gondoljanak s azután Ítéljenek rólunk. Nem szépíteni, sem menteni nem akar juk az exceszusokat, csupán rá akarunk mutatni azokra a körülményekre, amelyekbői eredtek. Ezekkel szemben a kormány akarata: megszüntetni, elnyomni, lehetetlenné tenni azokat. Európának ebben is mi mutatunk példát. Mimiig ez volt a törekvésünk, de ha emlegetjük ezeket az eseteket bizalmas körben, rá kell az okokra is mutatni. A kormány elszánt akarata tőkonkinl megszüntetni. Bármiként is akarjuk, márót-holnapra nem szűnnek meg azok s előfordulhatnak a jövőben is. Mi igyekezünk mctgjgá tolni, kiküszöbölni azokat. Szemrehányás e tekintetben nem érhet bennünket, az államhatalmat nem lehetjük felelőssé értük. De másrészről az államerőt nem szabad túlságba vinni, ott ahol

1 félelemből eredő erőszakosságnak látszhat. Az ország

1 péimijgyc A gazdasági, pénzügyi tér a harmadik, amelyet emiilenem kell. Itt is az a helyzet, hogy valami különöset, hamari változást várnak tőlünk. Én mint miniszter csupán azt az ígéretet teltem, hogy ebben is normális útra térünk. Nem adtam csillogó programmot, nem kecsegtettem közeli sikerrel. Nem mondtam, hogy közeli időre nagy változások lesznek. leérteni becsületes munkát, törekvést. Hirdettem, hogy az egész társadalom vállvetett munkája menthet ki a nehéz helyzetből. Ha visszatekintünk a közelmúlt időre, a mely a román megszállás óta telt el, nem lehet mondani, hogy nem haladtunk, talán nem olyan gyorsan, mini szeretnők, de ha nehézségeket látunk, jgpnldjoljuk meg, hogy öl-hat esztendőn keresztül romboltak Európában. Amit öt-hal éven át egész Európa együttes erővel rombolt, azt az elpusztított töké! nem lehet niárét-holnapra előteremteni. Fokozatosan keh haladnunk, bármily nenehezére is esik azoknak, akik csillogó sikert várnak. Tőkehiányról van szé. Panaszkodnak, hogy nincs meg az összeköltelés szomszédainkkal, nincs szabadi forgalom, maximál nak, erőszakosan nyúlnak be'e az tanberek életébe. Ez féligazság. A kiépítés stádiumában vagyunk. A tőkehiány azt jelenti, hogy erőteljes gazdasági élet kezdődik ennek igényeit jelzi a tőkehiány. Mi papirossal nem segíthetünk magunkon Munkára és a munka gyümölcseinek megtakarítása az, amellyel tőkét teremthetünk. Hiába való minden csillogó terv, egyéb megoldás nincs. Fokozatos előrehaladás, rmuikálkodás az egyedüli, amelyre nrost számítani lehet. A gazdasági törekvések Itt több kérdésről lehetne beszélni Az árak leépítéséről, a szabadforgalomról s az árak stabilizáfá>4ról. Olyan célok ezek, amelyek minden kormányzatnak