Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)
1922-04-01 / 75. szám
JáámmÉK • ím&Bffítl*!* 1921. ápr i > f« fi mi tréfa •éfa, de beszéljünk egy kicsit komolyan ; a dologról. Ha azt az egyéni vállalkozást, amely Lovas Kovács János kisgazda polgárisunk fellépését jelenti, edídig a humor s tréfa eszközeivel tárgyaltuk, nem azt 'lentelté, hogy az ő vállalkozását nem :kintetlük komolynak, hanem csak anak a kiálló szerénytelenségnek szólt, hogy , az egyébként műiden tekintetben tiszJetre méltó, becsületes és derék gazdia választásoknál egy olyan országos tekind'lyel és kiváló egyéniséggel merte felMi ni a küzdelmet, mint az egységes párt ílöltje, dr. Kál'av Tibor magyar pénzügyliniszter. Vannak esetek, amikor még az ellenező pártállásuak is lojá isan vonulnak issza a küzdelemtől olyan jelölttel szemen, akit a másik tábor állit ugyan a küzeíembe, de akinek a parlamentbe valló ekerülése egyenesen országos érdek. — yen esetekben az egyéni ambíciónak és nfikebb pártérdeknek el kell némulnia és :ó nélkül kell utat engedni a másik tábor "szágos érdeket képviselő jelöltje előtt. A nyíregyházi kisgazdáknak még ak>r se volna szábad*a ^elen esetben jelölt állítani dr. KáKav Tiborral szemben, x ő olyan pártnak volna a jelöltje, amely irt szemben áll a kisgazdaéndlekekkel. Annát érthetetlenebb a Lo.vas Kovács mos vállalkozása mos!, amikor dr. Ká y Tibor pénzügyminisztert épen az az iységes párl állította és jelölte a nyircgyizi mandátumra, amely pártnak gerincét •mél az országos kisgazdapárt aJdlta. Mert ne feledjük el, hogy az egységjes irt voltaképen nem más, mint a beleolidt föld!niüves és polgári párttal kibővült gi kisgazdapárt, amelynek elnöke jeleng is nagyatádi Szabó István. A cHolqg 'cu állásában joggal lehet tehát mondani,. )gy dr. KáHay Tibor pénzügyminiszter agának a régi kisgazdapártnak is hivalas jelöltje!! Mii akar tehát vele szemben Lovas aváes János!!?? Mi-ért akar ő pápább iini a pápánál és keményebb kisgazda, int az országos pártvezér: nagyatádi :abó István, vagy az ő hűséges fegyrbarátai: Mayer János vágy sokorópáti Szabó István!!?? Ezt sehogy se tudjuk megérteni és m is fogjuk megérteni soha. Azt talán senki sem fogja komolyan hni. hogy a kisgazda éndsekeknek a képselője, igazi harcosa csak olyan képvilő lehet, aki maga is csizmában jár és eke szarva mellett nőtt fel. Ez lehet yes kortesfogás és rövidlátó előítélet, ha komolyabban szemügyre vesszük, ndjárt látni fogjuk, hogy semmi komoIbb alappal nem bír. Kisgazda képviselő nemcsak az lehet i maga is kisgazda és egész életében vehet se tett mint szántoft-vetett, meg csiskodott. hanem sokkal inkább lehet v olyan magas müveltséjgü. tanult szakiber, aki a kisgazda-értdiekeket jól 1 ös;ri, a szivén viseli és azoknak inegoltalizásáról). fejlesztéséről,' ápolásáról gonskodmi tud. Ha egy kisgazda barátunknak valami yes-bajos dolga akad, pere, szerződécselédügye, vetőmagszükséglete stb. kor azzal a J)ajávai bizony nem fog egy isik kisgazdához fordulni, hanem el_ j »gy az ügyvédhez, vagy a bíróhoz, vagy ] mérnökhöz, gazdasági egyesülethez stb. ; azok meg fogják védelmezni az ő kis- ! zda érdekeit, melléje állanak. pártját } fogják, pedig ők magluk nem is kisgazdák, hanem olyan tanult egyének, akik az ilyen dolgokban járlasságjgal, tanultsággal birnak és tudják, hogy hol kell belefogni az ilyen dologba. Mennyivel 1 inkább áh ez akkor, mikor nem is egyes emberek ügyes-bajos doh gainak intézéséről és oltalmazásáról van van. szó, hanem az egész ország összes kisgazdáinak az éledtekéiről, sőt mi több az egész ország bajáról, nyomorusá}g|áról, veszedelméről. Soha, de soha olyan nehéz nem volt az ország ügyeinek az intézése, mint épen most, a mikor a legokosabbak és a legjártasabbak is minden széliemi tehetségük megerőltetésével törik az eszüket a leghelyesebb orvosságok kitalálásán. Mit akar ilyen dolgok körül Lovas Kovács János!!?? Akiről' elhiszem, hogy nagyon jó gazda a maga kis birtokán és a maga tisztes portáján, de mivel fogja előbbre vinni az orsszág ügyét, ha oda kerül a nemzet kiválasztottjai, legtanultabb és legokosabb elemei közé?? Nem riad vissza attól a gondolattól, hogy egyszer-máskor nemzetközi vonatkozású kérdésekben. vám-szerződésekben, pénzügyi kérdésekben, korszakos közjogi kérdésekben, az egész világ helyzetét felölelő diplomáciai kérdésekben kell majd állást foglalnia. Hát el fog-e tudni igazodlai a magit esze, a maga belátása, tájékozott á <a szerint!!?? Ott bizony nem lehet se fiskálishoz, se mérnökhöz, se bankigazgatóhoz, se más szaktekintélyhez fordulni tanácsért, hanem mindenkinek a maga tudjása és szakértelme szerint kell határoznia!! Hát már én csak azt mondom, hogy ilyen kérdések intézéséhez, ilyen nehéz időkben kemény koponyájú, nagy tudiásu és nagy műveltségű emberekre van szükség és olyanokat kell a parlamentbe küldeni. Ami tréfa — tréfa, de ezek nagyon komoly dolgok és mindjenki gondolja meg háromszor is, hogy mire vállalkozik. Dr. Sasi Szabó László. A többterme/és alapja Csonkamagyarországon cimen a Nyíregyházán megjelenő egyik lap Rejtő Sándor műegyetemi tanár mult > évi rektori székfoglaló beszédjét ismerteti, 1 Megragadom az alkalmat,, hogy — a j nagy koncepciójú tanulmánynak a bőr- és j húsiparra vonatkozó részét kiemelve,, mint j égő szövétnekkel — a szabolcsi bőrgyár el- j odázhatatlan szükségességére ismételve rá- j világítsak. | Lássuk először is,, hogy mit mond a tudós professzor ! Iparunk színvonalának az emelését hangsúlyozza,. hogy igy ne nyersanyagainkat, hanem az azokból itthon készült iparcikkeket vihessük ki. És ezért lehetőleg arra kell törekednünk., hogy ne élőállatokat, hanem hust és feldolgozott terményt szállítsunk ki. A bőrt,, zsigereket, faggyút stb. ugyancsak idehaza dolgozzuk fel és csak mint kész árut bocsássuk külföldre. Végül megállapítja, hogy bőriparunk nem fejti ki teljes üzemképességét és bőrgyáraink a kedve/ő konjunktúrák miatt nem törődnek a nemzet cipőszükségletével. Nagyra voltunk mindig tudományunkkal és most is rátartiak vagyunk. Csak egy a bajunk. És ez az, hogy a politika elhomályosítja és háttérbe szorítja a gazdasági szaktudást és nem ezzel karöltve,, de sokszor ennek rovására érvényesül. Ha büszkék vagyunk miiegyetemünkre,, miért nem járunk azon az utón,, amelyet annak mult évi rektora a dolgozó magyarság részére megjelölt ? Vagy talán nincs igaza ? Avagy a túltengő jelszavas politika mellett nincs időnk, erőnk és komoly hajlandóságunk a gazdasági szervezkedésre?? Igaz, hogy könnyebb a területi integritás alapján »szóval« állani,, mint azért »a valóságban« szel lemi, vagy izommunkát kifejteni és tőkebefektetést eszközölni. Pedig Rejtő Sándor a tudomány csarnokának az aulájából a vállvetett munkával elért többtermelést állítja elénk mint nemzetmentő, fajvédő és a területi integritást szolgáló energiát. Ha most gazdasági politikánkat vesszük szemügyre, ugy azt látjuk, hogy az élőállatkivitel nagyban divik Csonka-Magyarországon és a Közélelmezési Tanács albizottságának a megállapítása szerint ez drágitotta meg •, a hus árát. Az exportáló kereskedőnek min- .; den egyes hizlalt ökrön 14- lő ezer K egy s átlagsuíyu hízott sertésen pedig 5—7 ezer; K tiszta nyeresége van. Tessék azt vaggon- \ tételekben átszámítani ! Csoda-e hát ha a j kereskedők nagyobb árat fizetve, husiparosaink elől valósággal elkapkodják a jó portékát, akik igy szintén drágábban jutnak az aránylag jóval silányabb áruhoz. Mig a nagytőke ilyen könnyen és úgyszólván munka nélkül ilyen horribilis nyereséghez jut,, ne várjuk, hogy a termelő munkánál helyezkedjék el. Hogy ne élőállatokat, hanem hust és feldolgozott terményt szállítsunk ki„ ehhez rendes közvágóhidak,, jól működő jéggyárak és fagyásztó-hütők kellenek. Szabolcsban e téren Nyíregyházának kellene vezetni. A nyiregyházi közvágóhíd pedig ma céljának egyáltalán nem felel meg s a helyi forgalom lebonyolítására is kicsi és szük. A jéggyár sem kifogástalan,, a hűtő pedig amellett, hogy kicsi, még jól nem is hüt. , hát akkor hogy fagyasztana ? Egy budapesti husbizományossal beszéltem, aki azt mondta, hogy a mult évben általa innen szállított elsőrendű marhahús,, mire Budapestre érkezett, a vágás alkalmával ért szennyeződés miatt . oly erős színbeli eltérést nyert,. liQgy annak egy részét le kellett faragni s igy is csak mint másodrendű hust tudta, természetesen veszteséggel értékesíteni. Hogy exportálhatnánk hát hust külföldre,, mikor még Budapestre sem tudunk ? Uj közvágóhidak építéséről kell hát először is gondoskodni,, hogy a többtermelést ezen a téren előmozdíthassuk s ezáltal mitöbb embernek kenyeret adhassunk ! A, helyi lapokból olvasom, hogy Nyíregyházán építeni fognak, még pedig az idén, de nem uj közvágóhidat,. hanem uj városi mozgót, hogy eggyel több legyen a szórakozó-heiy. Mint egy s más nyersanyagban,, úgy a nyersbőrben is felesleggel rendelkezünk, mert kevés a tímár-telepünk. Ezen az állam ugv segit, hogy időközönként megengedi a nyersbőr-kivitelt. A nyersbőr-exportálás tehát nem korlátlan, hanem a nyersbőrfeldolgozó telepeink szükségletéhez mérten korlátozott. Ezzel szemben a készbőr-kivitel szabad. A magyar bőrpiacot egy bőrkartel tartja a kezében, mely a honi ipar pártolása cimén uralja a helyzetet. Ezt az érdekeltséget kisiparosaink nagyon jól ismerik. S hogy a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete első cipős /.ükségletét Ausztriából volt kénytelen beszerezni, mert ott olcsóbban kapta, annak nem a hazai kisipar,, hanem a bőrkartei volt az oka. Végül is nem volt mit tenni,, mint a Waldbauer-Kerpely vonósnégyes hangversenye a Koronában április 9-én Ferencinél. í ••••••BMWaWWBB WUIU IB il lWIMW II . W'HII • WI I IMPBMBSraM*^
