Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-28 / 71. szám

1911. március 28. S jávai a Ferenc/.i. Ruzsonyi-lele üzletekben, a Városházán Helmeczy aljegyzőnél. Ezek­kei a sorsjegyekkel már a vasárnapi sors­húzáson, amely délután 1 órakor az ág. ev. iskola dísztermében lesz. nagyon ér­tékes tárgyakat, gyermekruhát, cukrot, há­lószoba berendezést nyerhetünk. Egész Nyíregyháza közönségének oda- , adássat kell támogatni ezt az akciót, hadd lássák az amerikaiak, hogy arra a nagy áldozatkészségre, amelyet gyermekeink megmentése érdekében éreztetnek, való­ban érdemesek vagyunk. Menjünk el az előadásra, a kiállításra, a moziba és ve­gyen ki-ki egy 10 koronás esecsemő-sors­, jegyet. Lörinczy György és Czóbel Min ka Nyíregyházán. A Bessenyei Kör nagj Nyíregyháza, március 27. A Nyirvidék tudósítójától 1. A Bessenyei-zászlóra friss szállagok kerülnek. A szabolcsi föld nagy magyar értékeit feltáró Bessenyei Kör egy-egy un- • nep áldozatos perceire a nemzeti megujho- ; dás't hirdető zászló alá hívja a nagyközön- j ség fogékony, eszmékért lelkesedni tudó, léhát a jövőért való munkából részt kívánó előkelő rétegéi. A hívó szóra mind na­gyobb lábor lép fel sa Bessenyei Kör lisz tán nemzeti irodalmi tartalmú ünnepein mind impozánsabb számban vesznek részt Nyíregyháza honleányai és fér fiai. A Czóbel Minkát és Lőrinezv Györ­gyöt méltató és szülőföldjükön megszó­lal lat ó szombat délutáni irodalmi ünnep is öntudat erősítő, feledhetetlen megnyi­latkozása volt a Szabolcs földjén kultúrát gyarapító telkes akaratnak. Ennek a baráttatan, kiforrott csonka országnak nevében forró köszönet és há­lás elismerés iKeli meg az ünneprendező Bessenyei Kört, a szülőhazájukhoz ragasz­kodó fenköM irókat és a kultúrát ébresztő hivatottak szavára támogatásra kész az örök szépért mindig szivveMéiekkel tenni tudó nyíregyházi közönséget, amelynek sürü sorai szószerint zsúfolásig megtöltöt­ték a vármegyeház dísztermét. Czóbel Minka es Lörinczy György Nyiregvházán. A Czóbel 1—Lőrinezv ünnepet lázas ér­deklődéssel várták Nyíregyháza irodalmi érdeklődésű köreiben. A könyvkereskedőd kirakatában Czóbel és Lőrinezv könyvek sorakoztak fel és általános érdekiőtíiést kel­tett Lőrinezv György uj novelláskönyve, az Üveghegy, amelyet szerető fiúi sziv­vei Szabolcs vármegye közönségének aján­lóit. Az otthonokban lekerüllek a könyves- • polcról a Czóbel -Lörinczy-kötetek s ha , egyéb jelentős kulturális eredményre nem ; is mutathatnánk rá, ennek az irodalmi j kedvnek megfrissülése is számbavehető sí- j kere a Bessenyei Kör akciójának. likerü irodalmi ünnepe. Lörinczy György Szabolcs nevű fiá­val pénteken érkezett meg Budapestről és szerető atyafiúi körben, dr. Sasi Szabó Lászlőéknál talá'.t otthonra. Czóbel Minka Báró Büttner Helén festőmü vésznővel és Mednyánszky bárónővel szombaton dél­előtt Anarcsról érkezeit Nyíregyházára, a hol Mikecz Dezső udvari tanácsos a Bes­senyei Kör elnökének vendége voll. Az érkező illusztris vendégeket Kardos Ist­ván titkár fogadta és kalauzolta, akinek példás agilitásával orosz'á irésze volt a nagyszabású irodalmi ünnep megrendezé­sében . Lörinczy György szombaton délelőtt látogatásokat telt és megt-ikintettc a vár­megye Jósa múzeumát és a minden sza­bolcsi értéket rajongva szerető szivének féltésével beszél a páratlan gazdag Jósa muzeum jelenleg oly szomorú helyzetéről. Élénken érdekelte mindlen, ami Szabolcs­ra vonatkozott. A vállára nehezedő hat évtizek súlya fizikumát tudta csak megtörni szive fiatalos hévvel, lelke aranyos derűvel van tele, fantáziája frissen szárnyál, ítélete­biztos. Fanatikusan magyar és szive öröm­re gyut a liszamenti alföldi magyar világában Budapest után, amelynek rom­lottságáról keserű szatírával emlékezik meg. 1 Lörinczy Czóbel Minkával szombat délben Mikecz Dezső udvari tanácsosnál találkozott s a két nagy magyar poéta Jó­kat korának aranyos boldog világára való együltemlékezésben, hivatásuk egyazon szellemének kölcsönös átérzésébén boldo­gan találkozott. Az irodalmi ünnep A Lörinczy—Czóbel ünnep belépője­gyei csaknem egészében elővételben fogy­lak el. Szombat délután öt órára színültig megteli a vármegyeház díszterme. Naivon sokan nem jutottak helyhez és állva hall­gatták meg a több mint kétórás nagysza­bású műsort. A vármegyeház díszterme templomteremhez volt hasonlatos, ame­Szenzációs szép 60 darab bécsi és párisi modell érkezett, melyek utn női szalma és tagál kalapokat átvarr és a legszebb divatszinekre fest a Zrinyi Ilona-u. 4. az udvarban. Férfi kalapok szakszerű tformálása. Gyet vasárnap délelőtt áhita'os hívék töl­tenek meg. Az elnöki pódiumon Mikecz Dezső ud­vari tanácsos, a Bessenyei Kör elnökének jobbján Czóbel Minka, a balján Lőrinezv György helyezkedtek el, akik mellett idir. Yietórisz József, a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának elnökét, dr. "Papp Ká­roly debreceni egyetemi tanárt a Csoko­nai Kör kiküldöttét, Filep Károly anarcsi réf. lelkészt. Kardos István titkárt, Idir. Sasi Szabó Lászlót, dr. Tankó Béla egyetemi tanárt, a debreczeni Arany János Társaság küldöttét, Görömbey Péter nagykáHó ret'. esperest, dr. Garay Gyulánél, tlr. Klekner Károlyt, a Bessenyei Kör főlitkárát lá'.luk. A Városi Dalárda Himnusza mély ér­telmű slilszerüséggel adja az ünnep meg­nyitóját. Amint a magasztos fohász el­hangzik, dr. Mikecz Dezső elnök köszönti Szabolcs vezér földjének kél virágos haj­lását, Czóbel M inkát és Lörinczy Györ­gyöt. A szűkebb haza mindig szeretettel kísérte köllői utjukon, de a hála lerovásá­val mindeddig adós maradt. A szerencse a Szabolcsvármegyei Bessenyei Körnek ju­tott, hogy Czóbel Alinkát, a Nyírség édes­szavu dalosát és Lörinczy Györgyöt, a magyar föld és nép mélyen érző és tisztán látó rajzolóját, aki novellák, regények és ifjúsági müvek gazdajg) sorává! telte halha­tatlanná nevét, tiszteleti tigjavá választ­hatja. Czóbel Minka és Lőrinezv György ne­vének említésekor a közönség lelkesen él­jenez. majd átnyujták az ünnepéit köl­tőknek a Bessenyei Kör tiszteleli tagságá­ról szóló okmányt. Az aranyos iniciáléval ékes mesteri kiállítású d iszok leve ek Sza­tav Pál festőművész tanár művészetét di­csérik. Mikecz Dezső elnök azzal nyújtja át a díszokleveleket, hogy kéri a magyarok Istenét, adjon a két ünnepelt művésznek e szomorú világban is munkakedvet és áraszák hatásukat oda is, ahol rab ma­gyarok várják a magyar dali, majgiyar írás diadalát. Majd dr. Papp Károly és Dr. Tankó Béla egyetemi tanárokat, a debreceni iro­dalmi társulatok küldötteit üdvözli szere­tettel az elnöki szó s ezzel megkezdődik az ünnepeli irók méltatása és bemutatko­zása. Czóbel Minka Czóbel Minka költészetét a konzseniá­lis női lélek látásával méltatja Garay An­nának a bánat merengő muzsikájú dalo­sának essay-je, amelyet dr. Yietórisz Jó­zsefolvas fel. Sorra idézi az örök kincseket rejtő Czóbel kötetekét, a Nyírfa-lombokat, 'aztán a Mava címűt, amelyben a költő már a lét nem lét problémáját érinti. Mélység ez. mondja róla, csak ebből a mélységből lehet felemelkedni. Máshol a poéta hellénizmusáról szól, diadalmas itt a sz,ép„ nem halt meg a nagy Pán, a nagy természet pompájában él. Garay Annának, jelemző, szines szavai­ban Czóbel Minka költészetének minden értékére utal és tanulmánya lebilincseli a hall­gatóságot. Fehér dalait zúzmarás téli reg­gelnek mondja, kiemeli az ősi magyar fa­jiság iránt való rajongását, rámutat lírá­jának filozófiai elemeire. Jellemzését azzal fejezi be, hogy szerető, hálás visszaemlékezés volt ez sok lelki gyö­nyörűségért, amelyét néki Czóbel Minka köl­tészete nyújtott. Mindig egy vágyam volt — mondja — megírom, hogy mennyire szere­tem. Ez elmaradt, de most, évek multán e szép ünnepélyen számot ad tiszta mély érzé­seiről,. amelyeket a Czóbel dalok ébiesztettek. Dr. Vietórisz József Garay Anna essay­jéhez hozzáfűzi,, hogy Czóbel Minka költé­szete mindig egyenes uton haladó,, a modern útvesztőkbe sohasem tévedő magyar művé­szet, amelyet Bessenyei szelleme ihletett meg. Ezután Czóbel Minka szól ünneplőihez. Fekete ruha r fehér csipkevállkendő van rajta, nemes vonalú csontmelftüt visel. Hangján

Next

/
Oldalképek
Tartalom