Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-17 / 63. szám

<f.­3"' Í9Í1. március 17. jiflribrorroÉK 3 azok közül a békék közül, melyeket vala" mikor karddal diktáltak Európa népei­nek. Egy maroknyi nép alig 300000 magyar foglalta el valamikor ezt a szép hazát. Ez a kis csoport egy évezreden át vérzett, ve­rekedett, latárral, törökkel, osztrákkal, ke­veredett huszfajta — nálánál nagyobb­számu —'nemzetiséggel és méjgjis túlélte a muhi pusztát, Mohácsot és Világost és mégis él és élni fog, mert ujgv rendelte sorsa és *az isteni igazság. Nem szabad tehát félnünk, vagy két­ségbeesnünk, mert a magyar faj ősereje kiolthatatlanul él még ma is sok viszontag­ságon átment nemzetünk legtöbb fiában s a történeleipből tudhatjuk, hogy a ma­gyar faj ősereje tikkor nyilvánult meg iga­zán és a legerősebben, íia a veszély hul­lámai már-már összecsaptak fejeik fölött. Immár közeleg az idő, amikor válasz­útra jut e szegény — tulon-tul megpróbált — nemzet sorsa s e válaszút valódi iránya nem lesz és nem lelhet más, mint az, hogy a nemzet reáébred erejére, mely testi és telki értelemben elvilázhatatlan sajátja és nem tűri és várja be azt, mig" gonosz lelkű ellenségei kábult állapotát összes életerei el metszésére használják fel. A magyar nemzet sorsa nem a sajál sorsa, hanem Európa összes népei, kiknek életérdeke, hogy E SZÍVÓS és kitartó faj közötte álljon az északról és délről ál­landóan egy ni á s ellen törő gyilkos irány­zatoknak Isten rendeléséből áll e szerep­körben és rendeltetéssel a magyar nemzet s igy egyes kisebb államok önző falánk­sága, gonoszsága nem változtathatja meg máról holnapra azt, amit az isteni gondvi­selés egy évezreden keresztül rendezett cl bölcsen és előrelátóan — az emberek milliói közös és egyetemes érdekében. Éppen ezért közeledik az idő, amikor le fognak dőlni azok a mesterséges hatá­rok, amelyeket nem az Isten, hanem az emberi önzés és gonoszság állitott c^g|y qs ugyanazon jobbra hivatott fáj 'iathbeftest­vérei közé. Nem kell tehát kétségbeesnünk az ősi magyar haza sorsa felett, hanem össze kell fognunk mindannyiunknak egy hatal­mas, erős és kipuszlithatlan nagy érzés­ben s vállvetve indulunk arra az ezred­éves útra, amely a magyarnak mindég a küzdelmet szánta ugyan, de másrészt so­4va nem engedtette meg azt, hojgy ez a jobbra -hivatott nép túthosszú ideig visel­je azokat a jármokat, melyeket Európa kö­zös és egyetemes érdekeiért vívott harcai­ban önző és gonosz kezek raktak vállaira. Bátran menjünk ml is előre azon az uton, melyet egy dicső ezredév története mutat vérző és lángoló hetükkel részünk­re, mert ennek az útnak a végén nem a (iolgolha, hanem a nemzeti feltámadás di­cső reménysége integet biztatóan felénk. Ha pedig üt majtd az óra és hív közös édesanyánk a szent, a meggyötört magyar haza, induljunk majd Isten és a haza szent nevelten s forgassuk azt az ősi kardot, a mely néha talán derékba tört, de- becs­telen csorbát nem szenvedet még soha Igy nyugodtan várhaljuk majd Isten se­gítségét, ki már megelégelte azt a szenve­dést, melyet méltán s bűnös nemzetünk megjavítása érdekében — bocsátott ránk s nem hagyott és nem hagy el minket s a magvai- ügy igazságát soha. íme nem hagyott el minket a remény s nem hagy el Isten sem, ámde segítenünk kell magunkon is. Szeressük jobban a ha­zát, mint a magunk önző érttekét, tart­sunk össze s legyünk lélekben egyek, hi­szen egy az Isten felettünk, egy hazánk van s ha ezt a hazát összedőlni hagyjuk, egyszerre s együtt temet majd romjai alá. Legyünk Istenfélők és vallásosak s fejt­sük ki minden erővel a bennünk rejlő hatalmas őserőt, dolgozzunk mécsesünk kialvásáig. így leszünk majd méltók a ,március idusának dicső emlékeire, igy gyógyíthat­juk csak meg hajdan szépséges, erős és bőkezű, ma száz sebből vérző közös édes­anyánkat, a magyar hazát. Induljunk tehát e nagy, e dicső mun­kára a költő szavaival: Ember küzdj és bizva bizzál.« Lelkes éljenzés hangzott el a beszéd után, amelynek csillapultával a Talpra magyar -t énekli el a Városi Dalegylet. — Ezután dr. Victórisz József főgimnáziumi tanár lép elő és tyrtaeusi hévvel szavalja el saját alkalmi költeményét, amelyet már tegnapi számunkban közöltünk. A lendü­letes óda frenetikus hatást váltott ki a megjelentekből, akik percekig ünnepelték a költőt. « Az impozáns ünnepség a Himnusz el­éneklésével éri véget, mely után a tömeg a legnagyobb rendben oszlott szét. Lőrmczy György 1860. dec. 26-ikáu született Szabolcsvárme­gye hajdani főfészkében, Nagykállóban s most már a tudomány és költészet szent csar­nokában lakik. A »Nefelejts«-ek poétája és Szabolcsvár­megye ősi és büszke hajtása", olyan mint egy sóstói tölgy,, dacol az idővel és viharral, nyáron és ősszel árnyékot ad, télen és ta­vasszal uj látomásokkal gyönyörködtet. Útja csöndes és zajtalan,, mégis, ahová és amerre lép,, virágok hullanak nyomába. »A magam földjén«,. »Falusi potentátok«, »Megtépett fészek«,, mind az ö magyaros és tiszta lelkének mély megindulásai és nagy cszrevevései. Olyanok ezek a müvek, mint a vasárnapi imádságok, egyszerűek és mégis fölemelők. Többi müvei is,, amelyek egy egész könyvtárt tesznek ki,, mind-mind tősgyöke­res magyar irások, tele ünnepi hangulattal és vénával. Mint költp, olyan mint egy szelíd vad­- virág,; mint elbeszélő, olyan mint egy.magyar sóhajtás . .. őszinte és mély. A magyar nép ismerete, a szabolcsi föld szeretete, a tiszta és magyaros érzés, e póz nélküli egyszerűség és őszinteség,, amely mü­veiből felénk sugároz, nem ösmeretlen előt­tünk. A szemlélet és előadás nála egybeforr mint az emberi szervezetben a sziv és a lé­lek ; egy örök harmóniában... s ha müveit vizsgáljuk,, ezt az örökszép harmóniát, a mü­vei valamennyiében észrevesszük, még ha misztikus is ... Ö az őserő,, nagykállói csillag, Szabolcs­vármegye csillaga, amely nemcsak nekünk, de az egész magyarságnak csillogást mütát ! A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör e hó 25-én méltán ünnepeli nagv honi költőjét. 7. R. S, Szent István helyett Nepomukt Szent János jobbja Meszállott cseh területről érkezett ta­nító beszéli : Félnek,, rettegnek a csehek mindentől ami magyar. Gyávaságukban a holt betű el­len fordulnak és meghamisítják a történel­met is. Az 1919—1Q20-Í iskolai évben a fel­vidéki iskolában mindenütt a régi hittan­könyvek voltak használatban. A folyó 1921 —22-i iskolai évre már azonban a cseh köz­oktatásügyi miniszter még azt a néhány ma­gyar vonatkozású kifejezést is kihagyatta a régi hittan könyvekből, melyek azokban elő­fordultak. Igy például a könyvkiadó cégeknek király helyett köztársasági elnököt, Szent Imre helyett Szent Lajost, Szent István helyett Nepomuki Szent János jobbját kellett kiszedni. Igy tették meg a cseh védőszent jobb kezét is csodatevőnek. A magyarok megtérítéséről szóló fejezet helyett pedig a csehek,, morvák és tótok megtérítését tárgyaló fejezet került az uj kiadásba. A történelem meghamisításával akarja a »miivelt« cseh nép természetellenes üzelmét megszilárdítani a magyar Felvidéken. Ez azonban nem fog sikerülni. Előkészületek a választásokra Hogy kell kitölteni a számlálókat P Nyíregyháza,, március 16. A Nyirvidék tudósítójától. Élénk ütemben végzik a közigazgatási hatóságok a választással kapcsolatosan ra­jok váró teendőket. Még senkisem tuda, mi­kor lesz a választás,, de haladéktalanul el kell végezni az előkészítő munkálatokat, mert éppen ezeknek befejeztével van össze­függésben a választások dátumának megálla­pítása. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizott sága, valamint Nyíregyháza város képviselő­testülete megválasztották a központi választ­mányokat,, amelyek már meg is kezdték mű­ködésűket. Első teendő a számlálólapok ki­töltése. A számlálólapokat tanítók töltetik ki a választó polgárokkal. Az egyébként egyszerű számláló-lap ki­töltésének megkönnyítése céljából adunk felvilágosítást a következőkben arról, hogyan kell kitölteni a számláló-lapokat. A számláló-lapok illetve vallomási ivek kitöltése kötelező és a központi választmány felhív minden férfit, aki 23 életévét, minden nőt,, aki 29 életévét betöltötte, hogy a szám­láló-lapokat lelkiismeretes pontossággal ok­vetlenül töltsék ki. A kitöltés céljából szám­láló biztosok járnak házról-házra, akik ez­alkalommal is a tanítók sorából kerülnek ki. Útmutatásukat mindenki lelkiismeretesen, be­csületszóval kötelező hűséggel kövesse. A. számláló-lapokat sajátkezüleg kell kitölteni és a vallomás helyességét sajátke­zű aláírással kell megei'fisiten.. Különös gon­dot keli fordítani arra, hogy a kornál nem*­csak a születési év,, hanem a hó és nap is pontosan kitöltendő és vallomást tevő la­kása a számláló lap felső részén az utca nevének és a házszámnak pontos feltüntetését, vei jelölendő meg. Azok helyett,, akik a számláló-lapot testi fogyatkozás miatt, vagy más okból sajátkezüi­leg kitölteni és aláirni nem képesek,, valamint távollevők helyett is a számláló-lapot az il­lető egyéni viszonyait ismerő hozzátartozója munkaadója, alkalmazotta, vagy szomszéda is kitöltheti. Ez esetben azonban tartozik a számláló­lapot aláirni és a lapon feltüntetni,, hogy az illető egyénnel miféle viszonyban áll és hogy a számláló-lap sajátkezű kitöltésének és aláírásának mi akadálya van. Aki a számláló-lapot nem tölti ki,, vagy valótlan adatokat jegyez abba kihágást kö­vet el és súlyos büntetés alá esik. Hajduvármegye búcsúja Szomjas Gusztáv főispántól. Hajdumegye közigazgatási bizottságá­nak rendes havi ülésén z.í alispáni jelentés, amelyet Nábráczky Béla főjegyző terjesztett elő, megemlítette, hogy Szom jas Gusztáv főispán saját kérelmére fel­mentetett állásától és helyére is Miskolczy, Lajos, Debrecen város főispánja nevezte­tett ki. • . ...Állásomból kifolyólag is — mondja az alispáni jelentés — közvetlenül figye­lemmel kísérhettem működését és e he­lyen is hálás köszönetet mondok a várme­gye közönsége érdekében kifejtett buzig'ó, odaadó szolgálatáért A kormány bizalma

Next

/
Oldalképek
Tartalom