Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-15 / 61. szám

2 jitísaímiK 1922. március 15. Március 15-én lélekben együtt vagyunk elszakított testvéreinkkel

m A belügyminiszter Nyíregyháza, március 14. A Nyirvidék ludósitójától. A belügyminiszter március 15-ének megünneplése tárgyában rendeletben fordul a vármegyék főispánjához. A rendelet, mely tegnap érkezett meg Szabolcsvárinegye főispánjához, a következő; A magyar nemzet történelmi emlékezető napjai közül március 15-ike nem nyert ugyan törvény,hozásilag a nemzeti ünnepek sorába való beiktatást, a nemzeti közérzés mégis e napot mindenkor ünnepként tekintette s áhítattal ápolta annak kultuszát Ma, amikor a nemzet a multak emlékei bői, az elődök nagy alkotásaiból merít hitet és erőt a jövendőre, e nap kultusza fokozott jelentőséggel bír s egyikét képezi azoknak az erkölcsi erőforrásoknak, melyet csak csak önmagunk veszíthetünk el, melyet azonban idegen hatalmak nem ragadhatnak el tőlünk. március Idusáról. Növeli e nap jelentőségéi, hogy a visszaemlékezésnél lélekben együll vagyunk az elszakUoll (örületeken élő véreinkkel s velük együll kő zös fölemelkedeltséggel egy kö ziís oltáron áldozunk a nemzet di csőségleljes múltja s jövőre is ulat mulató életereje elöli. Súlyt kívánok telrát helyezni arra, hogy március 15-ike a mull emlékeihez méltó 11 agyő m ányo s módon m egű nn e pe | tessék, miért is arra kérem Méltóságodat, hogy py irányban intézkedni s flrról is gondloskodni szíveskedjék, hogy az állami és középülelek e napra félíobogózlassanak s a tar* landó ünnepségeken a kormányzatára bízó!! törvényhatóság és az annak alárendelt hatóságok tisztviselői testületileg és minél nagyot)!) számban vegyenek részt Lőrmczy György Szabolcsvármegyének ajánlja most meg/elenő novellás könyvét. Nyíregyháza, március 11. A Nyirvidék ludósitójától. A március 25-iki Gzóbel—Lőrinczy irodalmi ünnepéllyel kapcsolatban legutóbbi számunkban közöltük a két költőnek a Bessenyei Körhöz irt levelét. Most értesültünk róla, hogy Lőrinczy György most sajtó alatt levő novellás könyvét, amelynek Az üveghegy a címe, szülőföldje iránt érzett szeretete és ragaszkodása jeléül Szabói csvánnegyének ajánlja. A dedikáció a következő: KedVes szülőföldem, nemes Szabolcsvármegye lelkes magyar közönséjgének ajaniom ezi a Könyvemet. Kegyelettel szántóvető és kardforgató apai őseim emlékéhez és meleg szeretettel a hűséges Tisza körül húzódó atyámfiaihoz. Budapest, 1922. március. Lörjnezy György.« A kiváló írónak szülőföldjéhez meleg szívvel való odasimulása csak még inkább fokozza bennünk azt a büszkeséget, üiogy ő a mi szűkebb hazánk, Szabolcs fia, mert a szülőföldhöz való meleg vonzalom a legnagyobb és a szivük minden dobbanásában őszintén magyar íróknak erénye. A termelők vetőburgonya szükségletének biztosítása A háború alatt és az ezt követő évek gazdálkodásai következtében az ország burgonyatermése annyira degenerálódott és a hanyatlásnak oly nagymérvű tünetei mutatkoznak, hogy a vetőmag felfrissítése most már elodázhat allan u! sürgős követelmény. Ennélfogva a íöldmivelésügyi miniszter ur gondoskodni kívánt arról, hogy az országban még meglévő vetési célra alkalmas burgonyakészletek lehetőség szerint vetési célra használtassanak fel és ezért az egészséges vetőburjgjonyában mutatkozó hiányok pótlása céljából idehaza termelt Prof. WoUmann és Prás Krüger fajtájú vetőburgonyát a lehetőség által megszabott korlátolt mennyiségben biztosította . A vetőburgonya ára mázsánként helyt szabolcsvármegyei feladó állomás 1200 korona. A földmivellésügyi miniszter szakközegei áltat előzetesen megvizs)g|ált vetőburgonya megrendelő veszélyére fog] szállíttatni. A küldemények lehetőleg csukott vaggonokban és márciusi szállításnál nyitott vagonokban való szállítás esetén leszalmázva és leföldelve fognak feladatni. A csomagolás költségei a mqgirendelőt terhelik, mely a küldeménynél utánvételeztetik. A megrendelések sorrendijében leendő szétosztással BerLsch Ottó m. kir. gazd. tanárt (Budapest, I. ker. Mészáros-utca 56-b. sz. bízta meg, akinél a vetőburgonya a vételár egyidejű lefizetése mellett március hó 20-áig rendelhető meg. Az emiitett határidőn tul tett megrendelések figyelembe vehetők nem lesznek. Nyíregyháza, 1922. március 11-én. Kausay Tibor, m. kir. gazd. feliügy elő. Szabadoktatás a babonáról. Nyíregyháza, március 14. A gör. katholikus népiskola tanítói gárdája is jelenté-' kény tényezője annak a sikernek, amelyet a szabadoktatási mozgalom városunkban felmutathat. Vasárnap déhitánonkimt, a templomból'távozó hivők a szomszédos iskola nagytermébe mennek s a tanulás vágyával és örömével hallgatják a előadókai, akik a legtöbbször a gör. katlí iskola tanini tói karából kerülnek ki. Tegnapelőtt Szilvássy József tanító! tartott mindvégig lebilincselő, tanusáigjos és igen helyesen kitűzött nevelői célt szolgáló szabadelőadást a néhol még ma is veszedelmet okozó balga néphitről, a babonáról. Az előadáson megjelent az állami tanítóképző intézet ifjúságának énekkara is, Lukács Béla tanár vezetésével és amellett, hogy az ifjak a hatásos előadásban jövendő pályájukra nyertek bizonyára ter~ mékeny biztatást, hathatósan közreműködtek a szabadelőatílás hangulatossá tételében is két kiforrott dalárda száminál

1, a Himnusszal és a Három színű zászló lobog c. dallal. Az ifjak fejlelt énekkara, amelyet Lukács Béla tanár dirigált, méltó jutalmat kapott a közönség hálás tapsaiban. Melegebbé tette a hangulatot Bajza József IV. éves tanító növendék is, idei lendületté! szaval ta el Seress József örök magyar e. költeményét. Az ifjú tanítóságnak a szabadok tatásban való aktív részvétélét mindig nagy örömmel látjuk. Az ének és szavalat után kezdte meg előadását Szilvássy József, aki nagy sikerrel szállI szembe a babonával, különösen annak fenyegetőbb fajtájával, így a kuruzslással. A hallgatók közt nagy derültségei keltettek a babonák groteszk esetei és amikor kinevették a balhiedelem furcsaságait, egyben kritikailag is elintézték önmagukban a kérdést. Az előadó a kitűzött erkölcsi, pedagógiai célt elérte és méltán tapsolták meg hallgatói. A zsidó dalkör estélye. Nyíregyháza, március 14. A Nyirvidék ludósitójától . Egyik sajátos jelensége társadalmi életünk utóbbi kél esztendejének a különböző szempontokból való differenciálódás Nemcsak különböző egyesületek keletkeztek, de több külön énekkar is támadt. Igy Nyíregyházán pl. jelenleg nyolc énekkar van. Sokan egyetemesebb szempontokból kárhoztatják ezt a tagozódást, de az eredmények azt mutatják, hogy pl. éppen kulturális s így zenei tekintetben is javára válik a művelődésnek a több organizmus működése. Hogy pedig ezek a szervek szorgalmasan és eredményesen működnek azt szombaton este a zsidó diaikor műsoros estjén tapasztalhattuk, ahol a nemrégen munkához látott férfikar tett tanúságot haladásáról. A kar Kálmán Illés energikus vezetésével három számot produkált elismerésre méltóan. A műsor egyébként igen változatos és hangulatos volt és több számával nyújtott élvezetet a termet szinültig megtöltő publikumnak. Fénypontja volt az estnek a Haydn trio, amelyben Füredi Henrikné meleg zon gorajátéka, Füredi Henrik remek csellózá sa és Gyulaházi Mildös szépen kidolgozott hegedüjátéka. Klem Etta Patai Józsefnek Az Otthon című, alapos áttanulmányozást kívánó hosszabb költeményét adta elő rutinosan. A műkedvelő átlagon fefelülémelkedő voltak Frieldimann Aranka bájos közvetlenséggel előadott diai számai Krámmaer Bözsike Bök Mórral a kabarédeszkák kedves pajzánságával adtak élő egy láncos duettet, nagy sikerrel. Jól alakitott cigány volt Lengyel László a Bihari a bíró előtt c. jelenetben, eg3

rebekben pedig mint invenciózus konferáló kapott tapsokat. A műsort reggeliig) tartó vidáman perdülő tánc követte Sáray Elemér muzsikájára. Jókai Mór hallhatatlan emlékű írónk cimü regényében megrajzolt Nagy Katalin cárnő élete Trón és szerelem cimea kerül bemutatásra a Városi Szinház Mozgóban szerdán a szokásos „clite" előadásokon.