Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-14 / 60. szám

1921 március 14. A vármegye rendkívüli közgyűlése. A törvény hatósági bizottság búcsúzik dr. Jármy Béla, főispántól. — Henrik indítványa az úgynevezett jóvátételi kérdésben. Geduh Nyíregyháza, március 13. Saját tudósítónktól. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt tartott rendkívüli közgyűlést a vármegyeháza nagytermében Mikecz István alispán elnöklete alatt. A bizottsági tagok közül mindössze bármin— negyvenen jelentek meg. Pár .perccel mult 10 óra, amikor Mikecz István elnök, a magyar Hiszekegy szavaival megnyitja a közgyűlést, üdvözli a megjelent 'tagokat és bejelenti, hogy a kormányzó őfőméltósága március 4-én kelt leiratával dr. szolnoki és jármii Jármy Béla főispánt állásától saját kérelmére felmentette. Az alispáni jelentés tel jes egészében igy hangzik: Tisztelettel bejelentem, hogy a Kormányzó ni

1 őfőméltóságától március hő 4-ikéről keltezetlen azon legfelsőbb leirat érkezett, hogy jármii és szolnoki dr. Jármy Béla SzáboHcsvármegye főispánját eltő! az állásától buzgó szolgálatainak elismerése mellett saját kérelmére felmenteni méltóztatott. Amidőn ezen körülményt a törvényhá lóságnak bejelentem, kifejezést kell adnom annak a méltánylásnak és szeretetnek, melyet a távozó főispán vármegyénktől működése egész folyamán megérdemelt. ( Közel kél éven ál löUölté be — annyi jeles előd után a vármegye főispáni székét. Olyan két év alatt, mely eléggé lelve volt nehézségekkel, forrongó indulatokkal és válságos helyzetekkel. Ámde a távozó főispán közvetlen modorával,, alkotmányos érzékével, szívélyes és alkalmazkodó fellépésével mindlig szerencsésen keresztül hidalta az el leniét eket, igen sokszor 1 léiét vette a helyzetnek s szerencsésen tudta mindenkor összeegyeztetni az általa itt képviselt államhalalom, a törvényhatóság és az egyesek jogos érdekeinek a kéltlését. Vármegyénk — mely az ő vármegyéié is — az egész idő alatt hűséges fia volt, tisztikárujiknak megértő szívű j-óbarálja, kinek távozása bizonyára nagyon sokaknál űrt fog hagyni magja után. Hiszem és remélem, hogy azt a fiatalos munkakedvet, széleskörű ludlását és mélységes ügyszeretetét, mélyet főispánsága idején nála tapasztaltunk — ha más környezetben is — de ép oly odaadással és buzgalommal fogja majd törvényhatóságunk közéletének szentelni. Indítványozom azért, hogy a törvényhatóig távozása felett fejezze ki sajnálatát, erdemeit jegyzőkönyvének lapjain örökítse meg s arcképét tanácsterme számára festesse meg.« A közgyűlés tagjai egyhangú lelkesedéssel járulnak az indítványhoz. Ezután dr. sasi Szabó László emelkedik szólásra és a következő szavakkal méltatja a távozó főispánt: Magamévá teszem az alispán ur indítványát. Ugy érzem, hogy a kormánynak azt az elhatározását, amellyel szeretett főispánunkat saját kérelmére állásától felmentette, egyszerű hallgatással nem vehetjük tudomásul s az ő érdemei felett a hála és elismerés kifejezése nélkül napirendre nem térhetünk. A főispán ur két évi hivalaloskodása alatt egyéni tulajdonságaivá! kiváló képességeivel, szeretetreméltóságával annyira a szivünkhöz forrot és szigorúan alkotmányos és demokratikus felfogásával s ugy a vármegye közügyei iránt kifejtett ügybuzgóságával, mint az egyesek ügyes-bajos dolgaiban tanúsított előzékenységével és jóakaratával nemkülönben nehéz időkben tapasztalt higgadtságával, páriallanságával és tapintatosságával aimyi érdemeket szerzett, hogy a közvélemény hangulatának vélek nyilvánul ást adni és kedves kötelességet vélek teljesíteni akkor, amikor szivem sugallata szerint indítványozom, hogy a közgyűlés dr. Jármy Béla főispán ur távozását érdemeinek elismerése mellett vegye tudomásul abban a reményben, hogy Őméltósága kipróbált politikai képességeit, jogi és közjogi tudását vármegyénk közéletében a tőle megszokoll ügyszerel el lel és buzgósággal gyümölcsöztesse és érvényesítse a jövőben is. Geduly Henrik napirend előtt kér szót és a következőket mondja: »A törvényhatósági bizottság tagjai előtt ismeretes az a legújabb követelés,, amelyet a jóvátételi bizottság állított föl Magyarország szolgáltató képességével szemben, egyelőre előlegképen, oly horribilis mennyiségű szolgáltatást követelvén, amely már magában véve is megrendíti hazánk 'súlyos közgazdasági helyzetét, A követelés mértékének és az antant eljárásának jellemzésére nem kívánok bővebb adatokat felsorolni, csupán két jellemző meg>viíágitást alkalmazok : az egyik az, amit a napokban olvastam, hogy hazánk ma az a leterített vad, amelyet a vadász minden vadászmorál és jóizlés ellenére, még tovább is sebez, lő és gyilkol ; nem elég, hogy elvették hazánk kétharmad részét és ezzel a történelemben páratlanul álló területcsonkitást végeztek rajtunk, hanem még gazdasági létünk lehetőségeitől is meg akarnak fosztani. S hogy ez igy van, ennek illusztrálására szolgál egy mindannyiunk által ismert közgazdasági szaktekintély ama véleménye, hogy hazánk közgazdasági és nemzeti léte ma hasonló egy szük gödörbe préselt tömeg helyzetéhez, amelynek épen csak annyi levegője van, hogy nagy kínnal el tudja tengetni életét, de ha ezekből az előlegekből rendszer lesz, s ujabb és ujabb terheket raknak vállainkra, akkor abba a gödörbe belefulad a magyar nemzet egész gazdasági, .társadalmi és politikai léte. Mert itt nem használ a német példára hivatkozás, hogy dolgozzunk és termeljünk többet. Németország óriási terhekkel küzd az antant követelések miatt, de egyúttal nagyobb arányú erőforrásokkal is rendelkezik. Van nyersanyaga, van kifejlett ipara és tengeri kereskedelme. Mi pedig mindezektől az életlehetőségektől meg vagyunk fosztva,, s mindezek tetejébe a megélhetés szempontjából ott van a számos akadály, az ipari élet hiánya, a kereskedelmi élet megbénult volta, a tisztviselői kérdés egyre súlyosabbá váló problémája, s általában a közgazdasági és nemzeti lét súlyos mértékű veszélyeztetettsége. Fájó biztonsággal kell kijelentenem,, hogy ha az antant nem mérsékli velünk szemlben felállított túlzott követeléseit, végeredményül mást nem hozhat, mint a teljes rabszolgasorsot, a nemzeti, gazdasági, társadal'mi és politikai lét végleges összeomlását. Mindent meg kell kísérelnünk, hogy ez be ne következzék, s ezért indítványozom, emelje 'fel tiltakozó szavat Szabolcsvármegye (Közönsége az antaric ezen legkisebb emberiességi mértéket is lábbal tipró erőszaka ellenében,, s föliratilag kérje a kormányt és a társ>törvényhatóságokat, hogy az általam mondottak szellemében a magyar nemzet letiprására kieszelt ez ujabb erőszakos kísérlettel szemben saját •hatáskörükben, minden tőlük telhető módon fellépni sziveskedjenek«. A megjelentek zugó éljenzéssel fogadják az indítványt,, amelyet határozatilag kimondanak. A központi választmány tagjaivá a következők választattak meg: Bartha László ref. lelkész Tiszalök, Bodor Zsigmond' birtokos Nyíregyháza, Béni József kisbirtokos Tiszalök, dr. Deme Sándor ügyvéd Nyírbátor, dr. Dohnál Jo zsef vm. főorvos Nyíregyháza, dr. Jármy Béla ny. főispán Nyíregyháza, dr. Jármy Menyhért birtokos Kótaj, Kállay András birtokos Nyíregyháza, dr. Meskó László ny. államtitkár Nyíregyháza, Mikecz Dezső ny. alispán Nyíregyháza, Mikó Albert birtokos Pátroha, Marnó Gyula r .k. esperes Nagykáló, Mikecz Pál" birtokos Kemecse, Megvery Géza birtokos Kemecse, dr. Mikecz László vm. II. főjegyző, Orosz Miklós birtokos Dombrád, Okolicsányi Lajos birtokos Tiszaberczel, Péchy Gyula árvaszéki elnök Nyíregyháza, tír. Sőrés János ügyvéd Nagykálló, Szalánczy Berta, lan birtokos Komoró, Szesztay Zoltán t. főügyész Nyíregyháza, Szabó Lajos ref esperes Nyírbátor, Szikszav András ref lelkész Ibrány, Szalánczy Ferenc birtokos Nyirbogdáuy, d)r. Varga Lajos ügyvéd Kisvárda, Virányi Sándor vm. főjegyző, Veres Ferenc birtokos Balsa, dr Ujfalussy Dezső birtokos Nyirmihálydi. Ezután a választmány elnöke Mikecz István alispán leteszi a hivatalos esküt, majd bejelenti, hogy a központi választmány első illése Nyíregyházán, a vármegyeháza kistermében csütörtökön, 16-án d. u. 3 órakor lesz. A közgyűlés ezután rátért a tárgysorozatba fölvett ügyek tárgyalására. Az erről szóló tudósításunkat holnapi számunkban közöljük. A'üi kalapok átvarrása és festése Zi'inyi lona-utoa

r4 — Esküvő. Engier József és Kalmár Ilona vasárnap, március 14-én házasságot kötöttek. — A nyíregyházi e>. leánygimnázium március 15-iki hazafias ünnepélyét d .e. fél 11 órakor a főgimn. dísztermében tartja meg, melyre az érdekliőtdlőket tisztelettel meghívja. Műsor. 1. Petőfi: Nemzetidal. Szavalja Nemes Sári VIII. o. t. 2. Alkalmi beszédet mond Fehér Gáborné tanárnő. 3. Sarazate: Zigeunenveisen. Zongoránjátsza Szabó Lenke VIII. o. t. 4. Petőfi: Eiet vagv halát. Szavalja Klein Etelka VIII. o. t. — Március 15. A nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth Lajos főgimnázium 1922. már cius 15-én, délelőtt 9 órakor a főgimnázium disz termében emlékünnepélyt rendez, melyre a tisztéit tanácstagokat, szülőket és tanügybarátokat tisztelettel meghívja — az igazgató. A ref. elemi népiskola a ref. vegyeskarral karöltve március 15-én délelőtt 9 órai: kezdettel a templomban ünnepélyt rendez, mely alkalomra a szülőket, tanügybarátokat és az érdeklődőket tisztelettel meghívja a tantestület. Az ünnepi beszédet Murányi L. Nándor menekült áll. igazgatótanító fogja mondani. — Orvosi hír. Dr. Berend László hoszszabb betegségéből felépülve hazaérkezett, rendeléseit újból megkezdte 3x — A nyíregyházi izr. elemi népiskola f. év március hó 15-én, szerda délelőtt tíz órakor ifjúsági ünnepélyt rendez, melyre a t. szülőket és a n. é. közönséget ezennel tisztelettel meghívja az Iskolaszék. Áz ezerarcú ember V. szerdán és a befejező VI. RÉSZE csütörtökön az Apollóban.