Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-12 / 59. szám

!9?J. március 12 jNftiRJUDÉK U/abb iegymfláció. Szaklapok hjradása szerint, Magyarország megújította a sweizi Orcli Füssíi céggel fennállott szerződését, mert az emelkedett forgalmi adó, a felemelt vasúti tarifa és az ezek nyomán keletkezhető drágaság, nagy pénztömegek szükségét vonja maga után, amelynek a kormány, a lakosságot kitenni nem óhajtván, igyekszik a pénzszűkének elkerüIHietetIennek I átsző kellemetlenségeit, ujabb, most körülbelül két milliárdra tervezett államjegy kibocsátással elejét venni. Arról mindenki meggyőződhe'.elt már, hogy az eddlig kíbocsá'ott á'.tamj.igj.ek fö4ös módon ledlteznék a csonkaország fizetőeszköz szükségletét, ha minden magyar ember szivén, lelkén hordaná ennek az or- ] szágnak gazdasájgji érdiekéit és vissza bo- ] csátaná a fizető eszközöket abba a körfolyamatba ,amely ennek természeles ntja. Ha ezt tenné és a háború folyama alatt oly sokszor hangoztatott készpénzfizetésekről áttérnénk az átutalási rendszerre, a csekk és clearimg forgalomra, akkor tatán félannyi, vagy még kevesebb papírpénz is fölösen elegendő volna a mai forgatom lebonyolítására. Minthogy azonban ezzel karöltve járna a fizető eszköz értékének kétségtelen emelkedése és ezt tudja már, még az is, aki csak hallomásból ismeri is a kereslet-kínálat elvét, joggal fellehető, hogy a magvai* ember netrícsak önmagának, hanem hazája egész gazdasági é'e'ének, a magyar lakosság jólététlek és boldogulásának esküdi ellensége. Lehet-e ez másként?? Ha elgondoljuk, hogy az 50 millió lakosú monarchiában a fejenkénti pénzszükséglét csak 43.6 korona volt és ezzel szemben ma, a Csonkaországban a fejenkénti fizetőjegy mennyiség kereken 3503 korona és felfogjuk ésszel azt, hogy a békeidei Magyarország üzle'i és általán guzdasági forgalma jóval felette állt a Csonkaországénak, akkor lehetetlen arra az eredményre nem jutnunk, hogy itt ma mindeuki fölös mennyiségű fizetőeszközt tart otthonában. Már t. i. az, akinek van. Ha pedig tudjuk azt is, hogy a forgalomban levő pénzmennyiség valóban nem elegendő a forgalom lebonyolítására, de ez a kibocsátott mennyiséggel nem tévesztendő össze és emellett mégis inkább otthon tartjuk a pénzt, minlsemhogy azt rendes útjára bocsátanék, akkor az ujabb jegyszaporitásl egyenesen magunk idézzük fel, magunk hígítjuk tovább pénzünket, amely hova tovább mindig nagyobb mértékű íesz higitottságában és akkor ne csodálkozzunk, hogy nő a drágaság nő az elégedette ns ég és sok szükségeset nem lehet megteremtenünk. Baj, mindenképen baj, hogy ujabb milliárdok kerülnek kibocsátásra. Emlékezzünk. A háború másocliV, harmadik esztendejében mennyi fejtörést okozott a komoly pénzügyi szakembereknek, hogy miként lehetne a kereskedelmet és általában a lakosságot, a készpénzfizetés remiszeréről áttériteni az átutalás rendszerére. Hiába volt minden magyarázat, nem akarták ennek helyességét elismerni. Most már odáig jutottunk, hogy felh

;|g(ult pénzünkért alig lehet valamit is vennünk s ha még tovább hígítjuk, akkor az osztrák sógor nívójára is sülyedhetünk. Mert. Ujabb kibocsátás csökkenti az értéket, értékcsökkenés áremelkedést ídléz elő, áremelkedés több fizetőeszközt igénye', többszükséglet ujabb inflációt von maga után. Ezt a kört, meddig akarod folytatni jó magyar?? Nincs az Úristennek az a pénzügyminisztere, aki, ha a lakosság nem I tér józanabb eszére, megtudja akadályozni \ azt a vitus-táneol, amelyet mi, más bolondokkal járunk. Térjünk észre már végre!! Vagy tán lethargiába estünk már?? Hiába beszél itt bárki,, bármit ?? Nincs józan belátás, amely megállítson bennünket a rubel, a lengyel márka, vagy az osztrák korona utján ?? Hiszen az ópiumszivók, az alkoholisták, a morfinisták érzéke az már, amely bennünk lakozik!! Baj, ha a valuta javul. Láttuk Hegedűs korában, látjuk most a cseheknél. Baj, j ha a korona romlik, meri gazdasági éle" j tünknek, termelvényeinknek java vész el, • po'.om külföldi valutákon. Ha iparvállaltaink részvénveinek dollárértéké! lekintjük, bizony összevásáro'hatná potom pénzen egész magyar iparunka!, minden vá 1 dalunkat néhány ame ikai üzletember. F.s mi mégis á reme lünk, mi a papírpénz! eldugjuk és ordítunk pénzszűkéről; hogy tovább hígítsuk pénzünket, melynek áradata a végén elönti egész (gazdasági é'elünket és el is fullaszt ja azt. Hál csak haladjunk ezen az uton, ha ez a narkotikum jól esik. De azután ne kiabáljuk kifelé, hogy nekünk más a legnagyobb ellenségünk!? Meri bizony mondom, mi magunk va

; gyünk a magunk és fajtánk legnagyobb ellensége!! F-sszer .Jáno

s Szabolcsi t/ulc élete Budapesten. A Budapesten egyelemi tanulmányait folytató ifju szabolcsi generáció karácsonyi vakációja alatt városunkban is kibontotta zászlaját s rövid két három heti itthontartózkodásuk alalt sikerült nekik a társadalom minden rétegének rokonszenvét megnyerni magasztos, szép céljaiknak. Mint értesülünk, ez a tetterős fiatalság a fővárosban is folylalja munkáját, szervezi a szabolcsi fiuka!, fejleszti és ápolja közöttük a bajtársi érzést s az arra szorulóknak minden ert\e megfeszítésével nyújt segédkezel az állandóan fokozódó nyomor e'Ien. Ebben az emberfe'etti küzdelmében még segíti ideígt-óráig a Szabolcsvármegyei Egyetemi és Főisko'ai Hallgatók Körét a vakáció" alatt megindított társadalmi akciók eredménye, die ha a pénzforrás kiapad, a Kör vezetősége ölbe lelt kezekkel lesz kénytelen nézni, hogy pusztítja ki a nyomor egyenként testvéreit, jövőnk jobbrahivatott harcosait, a gazdag Szabolcs kitett, elhagyott fiait. Hosszas utánjárás után sikerült végre a vezetőségnek köri helyiséget is szerezni, ezáltal egy lakásnélküli diáknak nyújtotta fedelet s már a február hónapban kiosztott lakás, tanszer, pénzsegéllyel sokat könnyítettek bajtársaik nyomorúságán. A kör vezetőségében wvökeres válO tv íozas adott be, amennyiben a napokban tarlótt közgyűlésükön elnökké egyhangú lelkesedéssel Szrszlay András voit reprezentaiiv alelnököt, a elnökké Orsovszky Jenő és V elórisz József müegv. hallgatóklat, főpénziárossá Valent Andrási, főjegyzővé pedig Murányi Istvánt választották. Az uj tisztviselők nevei ismerősök előttünk, olyan fiuk, akik ugy a budapesti élel-halál harcban, mint itthon a szimpátia megnyerésében egyaránt megállják helyüket. Nem tudjuk eléggé hatnjgjsulyozni áldozatkész társadalmunk előtt az ifjúság segi 'é>é ek szükségesséf.'jé'!! Nem engedjhetiük éhezni, nyomorogni saját fiainkat, a kik a gyenge ősök állal elprédált nagyszerű öröksége!, á'maink álmát, Nagyinagvarországol vannak hivatva visszaszerezni. Kicsiny morzsák is enyhilik az éhségei, a legkisebb sejafitség is könnvekel töröl le. A nyomorgó szabolcsi egyelemi hallgatóknak szánt segi'sék.'P

1, szerkesztőségünk is szívesen továbbítja rendeltetési helyére, de pénzadományok egyenesen is eljuttathatók Kuzaila Péter főtitkár címére 'Budapest, I. Horthy Mik]ós-ut 51. sz. 7. sz. 3.) Egy hős emléke. Gyászhirek érkeztek Oroszországból és ezzel sokaknak, akik eddig bíztak, reménykedtek a messze idegen fogságban sínylődő szeretteik visszatérésében,. — szétoszlatta e reményeik ködfátyolát a rideg valóság: a hivatalos gyászhír, melyet dr. Jungerth Mihály miniszteri tanácsos,, a Rigában székelő hadifoglyainkat nyilvántartó hivatal miniszteri biztosa tett közzé hivatalos megállapítások alapján. Sok derék magyar testvérünk elmúlása között mély részvéttel olvastuk e hivatalos közleményben városunknak széles rokoni kör ben ismert és régóta hazavárt hősnek gyászhírét. Heringh János pü. számvevőségi tanácsos,, a miskolci m. kir. 10. honvéd gyalogezrednek Przemysl elesténél vitézül küzdő s fogságba került hős tart. főhadnagya a krasznojarszki fogolytáborban 1920. december havában — hírek szerint — asztmában elhunyt. Megölte az idegen levegő,, melyet magyar lelke annyira utált. Megölte, mert nem szívhatta 7 év után sem — ami után pedig annyira vágyott — a magyar róna ibolya és vadvirág-illatos,, édes, balzsamos — ku- j ruc magyar vérét éltető levegőjét ! Vígasztalannyi aggódó reménységgel váró özvegy édes j annyi aggódó reménységgel váró özv. édes ' anyját,, Heringh Jánosné sz. Vav Mártát és szerető testvéreit : Heringh Andor pü. tan. földadónyt. biztost, Márta nővérét : Varjassy Istvánnét, Heringh Dezső és Barnabás öcscseit s szerető rokonait. De meghajtja emléke előtt gyászlobogóját a nyíregyházi m. kir. pénzügyigazgatóság s a mellé rendelt számvevőség tisztikara is, mely utóbbinak az elhunyt hős, éveken keresztül szorgalmas és közszeretetben álló,, szittya magyar érzésű hü kartársa volt. Valamint meghajtja gyászlobogóját a helybeli Dalegylet is,, melynek a magyar dalt annyira szerető ifju hős egyik legszorgalmasabb, kellemes baritonhangu tagja volt. Pihenj kedves ifju barátunk és kartársunk a te igaz magyar lelkednek oly nehéz, idegen földben csendesen ! Álmodj arról oh a messze keleten csendes sírodban, arairól olv bizakodóan álmodozva mentél lelkesült hévvel édes anyád sirva-ölelő karjaiból a világok csatáiba, — mondván — >Ne sírjon édes anyám, hisz rövidesen vissza térünk egy szabad, független Nagy-Magyarországba !« ... Álom volt !)... De teljesüljön álmod most a jövőben mielőbb ! De kiálts bosszút előbb szibériai hideg sírodból a többi e?er hős nyugvó bajtársaiddal együtt a barbár nyugati antant államok felé,, kiknek siiJfJTfX krém, púder, szappan, kölnivíz a legjobb. MA\JÁA\} Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és illatszertárban.