Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-12 / 59. szám

!9?J. március 12 jNftiRJUDÉK U/abb iegymfláció. Szaklapok hjradása szerint, Magyaror­szág megújította a sweizi Orcli Füssíi cég­gel fennállott szerződését, mert az emel­kedett forgalmi adó, a felemelt vasúti tari­fa és az ezek nyomán keletkezhető drága­ság, nagy pénztömegek szükségét vonja maga után, amelynek a kormány, a lakos­ságot kitenni nem óhajtván, igyekszik a pénzszűkének elkerüIHietetIennek I átsző kellemetlenségeit, ujabb, most körülbelül két milliárdra tervezett államjegy kibocsá­tással elejét venni. Arról mindenki meggyőződhe'.elt már, hogy az eddlig kíbocsá'ott á'.tamj.igj.ek fö­4ös módon ledlteznék a csonkaország fizető­eszköz szükségletét, ha minden magyar ember szivén, lelkén hordaná ennek az or- ] szágnak gazdasájgji érdiekéit és vissza bo- ] csátaná a fizető eszközöket abba a kör­folyamatba ,amely ennek természeles nt­ja. Ha ezt tenné és a háború folyama alatt oly sokszor hangoztatott készpénzfizeté­sekről áttérnénk az átutalási rendszerre, a csekk és clearimg forgalomra, akkor ta­tán félannyi, vagy még kevesebb papír­pénz is fölösen elegendő volna a mai for­gatom lebonyolítására. Minthogy azon­ban ezzel karöltve járna a fizető eszköz értékének kétségtelen emelkedése és ezt tudja már, még az is, aki csak hallomásból ismeri is a kereslet-kínálat elvét, joggal fellehető, hogy a magvai* ember netrí­csak önmagának, hanem hazája egész gaz­dasági é'e'ének, a magyar lakosság jólété­tlek és boldogulásának esküdi ellensége. Lehet-e ez másként?? Ha elgondoljuk, hogy az 50 millió la­kosú monarchiában a fejenkénti pénzszük­séglét csak 43.6 korona volt és ezzel szem­ben ma, a Csonkaországban a fejenkénti fizetőjegy mennyiség kereken 3503 korona és felfogjuk ésszel azt, hogy a békeidei Magyarország üzle'i és általán guzdasági forgalma jóval felette állt a Csonkaorszá­génak, akkor lehetetlen arra az eredmény­re nem jutnunk, hogy itt ma mindeuki fö­lös mennyiségű fizetőeszközt tart ottho­nában. Már t. i. az, akinek van. Ha pedig tudjuk azt is, hogy a forgalomban levő pénzmennyiség valóban nem elegendő a forgalom lebonyolítására, de ez a kibo­csátott mennyiséggel nem tévesztendő össze és emellett mégis inkább otthon tart­juk a pénzt, minlsemhogy azt rendes út­jára bocsátanék, akkor az ujabb jegysza­poritásl egyenesen magunk idézzük fel, magunk hígítjuk tovább pénzünket, amely hova tovább mindig nagyobb mértékű íesz higitottságában és akkor ne csodálkoz­zunk, hogy nő a drágaság nő az elégedet­te ns ég és sok szükségeset nem lehet meg­teremtenünk. Baj, mindenképen baj, hogy ujabb milliárdok kerülnek kibocsátásra. Emlé­kezzünk. A háború másocliV, harmadik esztendejében mennyi fejtörést okozott a komoly pénzügyi szakembereknek, hogy miként lehetne a kereskedelmet és általá­ban a lakosságot, a készpénzfizetés remi­szeréről áttériteni az átutalás rendszerére. Hiába volt minden magyarázat, nem akar­ták ennek helyességét elismerni. Most már odáig jutottunk, hogy felh ;|g(ult pénzünkért alig lehet valamit is vennünk s ha még tovább hígítjuk, akkor az osztrák sógor nívójára is sülyedhetünk. Mert. Ujabb ki­bocsátás csökkenti az értéket, értékcsök­kenés áremelkedést ídléz elő, áremelkedés több fizetőeszközt igénye', többszükséglet ujabb inflációt von maga után. Ezt a kört, meddig akarod folytatni jó magyar?? Nincs az Úristennek az a pénzügyminisztere, aki, ha a lakosság nem I tér józanabb eszére, megtudja akadályozni \ azt a vitus-táneol, amelyet mi, más bolon­dokkal járunk. Térjünk észre már végre!! Vagy tán lethargiába estünk már?? Hiába beszél itt bárki,, bármit ?? Nincs jó­zan belátás, amely megállítson bennün­ket a rubel, a lengyel márka, vagy az oszt­rák korona utján ?? Hiszen az ópiumszi­vók, az alkoholisták, a morfinisták érzéke az már, amely bennünk lakozik!! Baj, ha a valuta javul. Láttuk Hegedűs korában, látjuk most a cseheknél. Baj, j ha a korona romlik, meri gazdasági éle" j tünknek, termelvényeinknek java vész el, • po'.om külföldi valutákon. Ha iparvállal­taink részvénveinek dollárértéké! lekint­jük, bizony összevásáro'hatná potom pénzen egész magyar iparunka!, minden vá 1 dalunkat néhány ame ikai üzletember. F.s mi mégis á reme lünk, mi a papír­pénz! eldugjuk és ordítunk pénzszűkéről; hogy tovább hígítsuk pénzünket, melynek áradata a végén elönti egész (gazdasági é'e­lünket és el is fullaszt ja azt. Hál csak haladjunk ezen az uton, ha ez a narkotikum jól esik. De azután ne kiabáljuk kifelé, hogy nekünk más a legnagyobb ellenségünk!? Meri bizony mondom, mi magunk va ; gyünk a magunk és fajtánk legnagyobb ellensége!! F-sszer .Jáno s Szabolcsi t/ulc élete Budapesten. A Budapesten egyelemi tanulmányait folytató ifju szabolcsi generáció karácso­nyi vakációja alatt városunkban is kibon­totta zászlaját s rövid két három heti itt­hontartózkodásuk alalt sikerült nekik a társadalom minden rétegének rokonszen­vét megnyerni magasztos, szép céljaik­nak. Mint értesülünk, ez a tetterős fiatal­ság a fővárosban is folylalja munkáját, szervezi a szabolcsi fiuka!, fejleszti és ápolja közöttük a bajtársi érzést s az arra szorulóknak minden ert\e megfeszí­tésével nyújt segédkezel az állandóan fo­kozódó nyomor e'Ien. Ebben az emberfe'etti küzdelmében még segíti ideígt-óráig a Szabolcsvárme­gyei Egyetemi és Főisko'ai Hallgatók Kö­rét a vakáció" alatt megindított társadal­mi akciók eredménye, die ha a pénzforrás kiapad, a Kör vezetősége ölbe lelt kezek­kel lesz kénytelen nézni, hogy pusztítja ki a nyomor egyenként testvéreit, jövőnk jobbrahivatott harcosait, a gazdag Sza­bolcs kitett, elhagyott fiait. Hosszas utánjárás után sikerült végre a vezetőségnek köri helyiséget is sze­rezni, ezáltal egy lakásnélküli diáknak nyújtotta fedelet s már a február hónap­ban kiosztott lakás, tanszer, pénzsegéllyel sokat könnyítettek bajtársaik nyomorúsá­gán. A kör vezetőségében wvökeres vál­O tv íozas adott be, amennyiben a napokban tarlótt közgyűlésükön elnökké egyhangú lelkesedéssel Szrszlay András voit repre­zentaiiv alelnököt, a elnökké Orsovszky Je­nő és V elórisz József müegv. hallgatóklat, főpénziárossá Valent Andrási, főjegyzővé pedig Murányi Istvánt választották. Az uj tisztviselők nevei ismerősök előttünk, olyan fiuk, akik ugy a budapesti élel-halál harcban, mint itthon a szimpátia megnye­résében egyaránt megállják helyüket. Nem tudjuk eléggé hatnjgjsulyozni áldo­zatkész társadalmunk előtt az ifjúság se­gi 'é>é ek szükségesséf.'jé'!! Nem engedjhet­iük éhezni, nyomorogni saját fiainkat, a kik a gyenge ősök állal elprédált nagy­szerű öröksége!, á'maink álmát, Nagyina­gvarországol vannak hivatva visszaszerez­ni. Kicsiny morzsák is enyhilik az éhsé­gei, a legkisebb sejafitség is könnvekel tö­röl le. A nyomorgó szabolcsi egyelemi hall­gatóknak szánt segi'sék.'P 1, szerkesztősé­günk is szívesen továbbítja rendeltetési he­lyére, de pénzadományok egyenesen is el­juttathatók Kuzaila Péter főtitkár címére 'Budapest, I. Horthy Mik]ós-ut 51. sz. 7. sz. 3.) Egy hős emléke. Gyászhirek érkeztek Oroszországból és ezzel sokaknak, akik eddig bíztak, remény­kedtek a messze idegen fogságban sínylődő szeretteik visszatérésében,. — szétoszlatta e reményeik ködfátyolát a rideg valóság: a hivatalos gyászhír, melyet dr. Jungerth Mi­hály miniszteri tanácsos,, a Rigában székelő hadifoglyainkat nyilvántartó hivatal minisz­teri biztosa tett közzé hivatalos megállapí­tások alapján. Sok derék magyar testvérünk elmúlása között mély részvéttel olvastuk e hivatalos közleményben városunknak széles rokoni kör ben ismert és régóta hazavárt hősnek gyász­hírét. Heringh János pü. számvevőségi ta­nácsos,, a miskolci m. kir. 10. honvéd gyalog­ezrednek Przemysl elesténél vitézül küzdő s fogságba került hős tart. főhadnagya a krasznojarszki fogolytáborban 1920. decem­ber havában — hírek szerint — asztmában elhunyt. Megölte az idegen levegő,, melyet ma­gyar lelke annyira utált. Megölte, mert nem szívhatta 7 év után sem — ami után pe­dig annyira vágyott — a magyar róna ibolya és vadvirág-illatos,, édes, balzsamos — ku- j ruc magyar vérét éltető levegőjét ! Vígasztal­annyi aggódó reménységgel váró özvegy édes j annyi aggódó reménységgel váró özv. édes ' anyját,, Heringh Jánosné sz. Vav Mártát és szerető testvéreit : Heringh Andor pü. tan. földadónyt. biztost, Márta nővérét : Varjassy Istvánnét, Heringh Dezső és Barnabás öcs­cseit s szerető rokonait. De meghajtja emléke előtt gyászlobo­góját a nyíregyházi m. kir. pénzügyigazgató­ság s a mellé rendelt számvevőség tisztikara is, mely utóbbinak az elhunyt hős, éveken ke­resztül szorgalmas és közszeretetben álló,, szittya magyar érzésű hü kartársa volt. Vala­mint meghajtja gyászlobogóját a helybeli Dalegylet is,, melynek a magyar dalt annyira szerető ifju hős egyik legszorgalmasabb, kel­lemes baritonhangu tagja volt. Pihenj kedves ifju barátunk és kartár­sunk a te igaz magyar lelkednek oly nehéz, idegen földben csendesen ! Álmodj arról oh a messze keleten csendes sírodban, arairól olv bizakodóan álmodozva mentél lelkesült hévvel édes anyád sirva-ölelő karjaiból a világok csatáiba, — mondván — >Ne sírjon édes anyám, hisz rövidesen vissza térünk egy szabad, független Nagy-Magyarország­ba !« ... Álom volt !)... De teljesüljön ál­mod most a jövőben mielőbb ! De kiálts bosszút előbb szibériai hideg sírodból a többi e?er hős nyugvó bajtársaiddal együtt a bar­bár nyugati antant államok felé,, kiknek si­iJfJTfX krém, púder, szappan, kölnivíz a legjobb. MA\JÁA\} Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és illatszertárban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom