Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-09 / 56. szám

1911. március 9. JtftíHJÍíDÉK végleges jelölést a választók nagyobb arányú összejövetelén kívánná megtenni. Geduly Henrik idlr. Bartók Jenő szavaira válaszolva hangsúlyozza, hogy az üszök dobás emlegetésének vele kapcsolatban, a ki a polgártársi békét mindig ugy kereste mint bárki is a teremben, nincs helye. Erőt líefelé és kifelé Énekes János prépost-kantonok a követ kező felszólaló, aki rámutat, hogy hosszú idő óta nem vállal szerepet a politikában s azt tartja, hogy a leghá.ádatlanabb sze rep a képviselőválasztás mozgalmában való részvétel. Most hangsúlyozza azonban hogy zűrzavaros helyzetünkben mindnyájunknak keresnie kel az egyetértést. Azt látja, hogy Magyarországnak inost in kább van szüksége egységes akaratra, mint bármikor is volt. Nemcsak a szivünkre kellí hallgatnunk, hanem eszünket is meg kell! kérdeznünk. Mindenki beavatkozik az ország ügyeibe és a maroknyi, szertehuzó magyarságnak nem volt ereje e beavatkozást visszaverni. Jussunk bel sőleg egyetértésre, hogy külsőleg is imponálhassunk. Ennek a külső erőnek érdekében puritán becsületes, nagytudásu emberekre van szükségünk, hogy a befelé és kifelé való egyezségei elérhessük Kevés ilyen emberünk van, különösen amina tudást il leti Akiről ezen az értekezleten szó van, kiváló tudásu szakember s ha nem is volna szoros kapcsolatban városunkkal, meg kellene ajándékoznunk bizalmunkkal .hogy munkakedvét fokozzuk. örömmel járul hozzá Kálliay Tibor jelöléséhez. Ezután dr. Meskó László az értekezlet elnöke Lovas Kovács András felszólalásával kapcsolatban megvilágítja az értekezlet határozatának jelentőségét s rámutat, hogy a végleges jelölés csak a vasárnapon tartandó nyilvános népgyűlésen lesz. Az értekezleten jelenlévők egyhangú lelkesedéssel csatlakozván Ur. Bartók Jenő indítványához, dir. Meskó László elnök határozati! ag kimondja, hogy az előértekezlet a vasárnapi közgyűlésnek Kállay Tibor pénzügyminiszter Jelölését hozza ja. vmintfci. Dr. Mesko László Kállay Tiborrá* Dr. Meskó László elülök kijelenti, hogy örömére van a választási mozgalomnak ilyen kerékvágásba való nekiindulása és szerencsésnek érti magát, hogy őneki van alkalma kimondani a határozatot, mely Kállay Tibori javasolja képvlselőjelöjségr*. Tiz-tizennégy évvel ezelőtt szerencséje volt Kállay val együtt szolgálni Magyarországot. Az igazságügyi minisztériumban viselt hivatalából látta az akkori pénzügyminisztériumi fogalmazói, akinek ritka képességeit, szakismeretét, .munkakedvét; ernyedetlen szolgailmát nem győzték fellebbvalói eleget dicsérni s azt a fényes jövőt ,amelyet étért, már akkor megjósolták neki, Wekerle is, Popovics is. Mindig a hitelmüveletek lebonyolítása, a költségvetés összeállítása terén foglalkoztatták s mindenütt a legfényesebb sikerrel működött. A legnagyobb lelki nyugalommal bizhatjuk a választókerület képviselését reá. Nemcsak, mert ősi: család sarja és miniszter. Az előkelő származás nem előny, hanem kötelesség, minél többet tenni a hazáért. Miniszter meg, amint a közelmúltban láttuk könnyen lehetett bárki is. KáHay Tibor azonban ember és féríi a talpán, akinek homlokán az ősi dicsőség mellett a polgári erény borostyánja van Nekünk munkás, dolgos képviselőre van szükségünk s az, akit most a nemzetgyü lésbe óhajtunk küldeni, e követelmények nek megfelel

1, ezért érzi szerencsésnek magát, hogy ő nyilváníthatja ki dr. Kállay Tibort a választókerütet jelöltjének. (Lelkes éljenzés.) A vasárnapi felölő gyűlés Az előértekeziet ezután bizottságot választ a vasárnapi naggyülés előkészítésére. A bizottság a következőkből alakul: Elnök: dr. Bartók Jenő. Jegyzők: Kardos István, dr. Garay Gyula, Margócsy Emili A bizottságba az értekezlet a jelenlevőkből negyven tagot választott meg]. ELEGÁNS DIVATLAPOK az Ujságboltban. Igazán jó magyar ember volt-e Ady Endre ? Irta és a Szabolcsvármegyei Turáni Kör Ady-matméján előadta Drj Ady Lajos. II. Jól emlékezem, mint fájt neki, hogy — bár fajtája sorsa mindig fontosabb volt előtte a magáénál — mégis épen ezen a ponton ér, ték az első súlyos számadások. Mikor kabarékban,, vicclapokban kicsúfolták ; amikor sületlen és Ízetlen paródiákból ismerte meg a vidék,nevét és költészetét s olyan emberek mondották ki róla a csalhatatlan Ítéletet,, hogy versei érthetetlen és értelmetlen zagytvaságok, akik egyetlen versét el nem olvasiták : mindez hidegen hagyta ; soha,, sehol nem kísérelte meg a védekezést az érthetetlenség vádja ellen. De mikor a magyarságát vonták kétségbe,, megszólalt, s megírja versét, amely hangban, formában, indulatban egyaránt olyan pregnáns kifejezése az indignációnak, hogy »Én nem vagyok magyar ?« A hazafiatlanság vádja,, amely sehol sem oly olcsó,, mint Magyarországon, egy időre el is hallgatott vele szemben. Ellenben suttogva terjedt a pesti kávéházakban és vidéki kúriákban a hir,, hogy Ady Endre voltaképen: Adler Endre s egy erdélyi rabbinusnak a fia. Bizonyságot tehetek mellette,, hogy Ady Endre semmiféle fajhoz vagy felekezethez való tartozást nem tarotott szégyennek ; sőt humanitása magával hozta,, hogy az elnyomottak,, az üldözöttek, a korlátozottabb joguak iránt mélységes emberi szimpátiát érzett — épen e lelki struktúrából fakadtak azon költeményei, melyekben a nemzeti kisebbségek,, a munkás-osztály, s a Romániából akkoriban kiüldözött zsidóság sorsa keltett benne részvétet — de ugy érezte,, hogy az úgynevezett »magyar versei«-nek egész más a súlya ha fajmagyar szájából röppentek ki a szárnyaló szavak s ezért büszkén hivatkozott a nem egyszer sváb és zsidó származású kritikusok (Rákosi, Henrich Dusztáv, Herczeg Ferenc, Alexander Bernát) hazafias kioktatásával szemben arra,, hogy r>Hepe-hupás vén Szilágyban Hétszilvafa árnyékában Szunnyadt lelkem ezer 'évig<t. Erre az ezeréves magyarságára, s hétszilvafás nemes voltára minden demokratikus gondolkozása mellett is büszke volt, s ezt nemcsak a sváb és zsidó eredésü kritikusokkal szemben éreztette,, hanem azokkal a magyar'mágnásokkal szemben is„ akiknek ereiben a külföldi házasságok révén már alig van magyar vér. Azt tartotta — alighanem igaza volt benne 1 — hogy legősibben, legtisztábban a falun élő, kurta-nemes családok utódaiban maradt fönn az ázsiai, a turáni magyar karakter. Igen : a turániság ösztönös,, atavisztikus kötelékei kapcsolják »Szent Napkeletihez. Amikor először jár Párisban, ott a modern nyugati Babylonban eszmél reá, egy átvirrasztott éjszaka után, a fölkelő őslény sugár kévéitől,, hogy valamelyik őse ezer év előtt a Napisten papja lehetett,, s hogy ő ekként »táltosok átkos sarja«, mert fajával együtt elszakadt szent Ázsiától — »valami ősi, régi rontás« száll előtte és fajtája előtt. Magyar bűneire ép oly büszke, mint erényeire, — mert hiszen azokat is Keletről hoztuk magunkkal, s bennük is faji karakterünk nyilatkozik meg : Vállalom, ami sorsom, Vállalom, ami átkom, Vétkeimet nagy büszkén Bíborba öltöztetem S magyar bűnnél nincsen szebb A világán. Ilyen vagyok, igy van jól, Ez a szemem, igy látok, Ez a sorsom, tehát szent : Magyar dölyffel fölrúgom Hogyha bánt és nem ért meg, A világot. (Magyar vétkek bíborban.) Ennek a keletről magukkal hozott erénynek és bűnnek, áldásnak és átoknak valahogy szűkebb hazájában,, Erdélyben látta a legépebb konszerválását. Szegény NagyMagyarország — irja egyik tanulmányában — talán sohasem is volt, csak Erdély volt mindig ... Nagy-Magyarország sohasem élte a maga életét; volt fajok nászágya, vérmedencéja ... Meg kellene próbálni, mint ahogy már Kazinczy is akarta, Erdélyből kiásni, megtermékenyíteni, megszaporítani azt a magyar tipust, mely Hollós Mátyást, Bethlen Gábort,, Apácai Cserit, Mikest, a Wesseléh nyieket, Kölcseyt, Jósikát, Keményt, Gyulait adta nekünk. De szép volna — sóhajt fel — de szép volna hinni, hogy ideküldettünk Európába kiböjtölni — az árját. Mikor az árja belefúl önmaga piszkába, mi helyébe filünk s intünk Ázsiának : küld] uj csapatokat megtanítunk benneteket arra, hogy kell egy különb kulturát csinálni... 1905-ben tépelődik,, tervezget igy, de ugyanakkor már ott az állandó keserű kérdése is, hogy ki tudja : »német lesz-e,, szláv-e, lesz-e a messze magyar unoka ? ...« A Városi Szinház Mozgó e heti „ELITE" előadását Fya Hfiagfegi Hírűül csütörtökön délután pontosan 6 órakor tartja amelyen • et mutatja be. (Sarah grófnő) Aktove Feuillet másik világhírű regényét a SphinxKatonazene kíséret!