Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-25 / 70. szám

júimwzK 1921 március 25. M/t mondott Máyer János miniszter Lovas Kovács János ön/elöftségéről ? A nyíregyházi gazdák restellk a dolgot. Nyiregyháza, március 24. A Nyirvidék tudósítójától. Megírta a Nyirvidék, hagy dlr. Kállay Tibor pénzügyminiszter előtt megjelent küldöttségben tekintélyes számban veitek részt a nyíregyházi kisgnzdatársaídlálbm képviselői is. A küldöttség Kállay Ainldtrás volt nem­zetgyűlési képviselő vezetésével Mayer Já­nos'földmivelésügyi miniszter előtt is megjeleni, ahol nyolc-tíz kisgazda, közöt­tük Pauiusz Márton és Lovas Kovács András nagyjelentőségű kijelentést hal­lott a minisztertől,. Nagyatádi Szabó István párlvezér küzdőtársátoI. Kállay András ugyanis nyíltan kér­dési .intézett Mayer János miniszterhez, hogy mi a véleménye neki és Nagyatádi Szabó Istvánnak arról a gazdákat az egy­séges párl ellen izgató nyíregyházi moz­galomról. amelynek é én Lovas Kovács Já­nos önjelölt áll és mii szól a földmive­lésügyi miniszter a Lovas Kovács János féie plakátoknak ahhoz a frázisához, hogy Lovas Kovács János jelöltségét Nagyatádi Szabó István is támogatja. Mayer János földmivelésügyi minisz­ter kijeientelle, hogy Lovas Kovács Jánosnak ez a hi­vatkozása valótlanság, amelyei ő Nagyatádi Szabó nevében nyo­matékosan megcáfol és kijelenti, hogy Nagyatádi S>ahó Nyíregyházán e^yes-egve düi és egész súlyával Kállay Tibor dr. jelöltségéi táino­gidja. A kisgazdák e kijelentésből közvetle­nül meggyőződhettek, ho|gjy a nyíregyházi kisgazdajelölt kortesei olyan trükkökkel igyekeznek zavart támasztani, amelyek az őszinte kisgazda lélektől távol állanak. A Nyirvidék munkatársa kérdést in­tézeti egyik számottevő nyíregyházi kis­gazdához, mit szói a Lovas Kovács János féle mozgalomhoz?? A kisgazda a követke­zőket mondotta : Mi nagyon rösteljiik ezt a dolgot. Minél tovább tart a választási mozgalom, annál több szégyen ér bennün­ket, mert bizonyos, hogy magáról megfe­ledkezett társunk nevetségessé lesz. De ta­lán nem is árt neki ez a kis lecke, amelyet csúfos bukása ad. legalább nem teszi meg lölibe. hogy gazdatársai nevében szerepei, amikor erre a gazdák nagy többségiétől fel­hatalmazást soha nem kapott. Mert ha azt hiszi, hogy mi a nagytehetségű pénzügy­miniszterrel szemben őt fogjuk támogat­ni. nagyon, dc nagvon csalódni fog. Márc/us 29-én tizennyolc svájci egyetemi hallgató érkezik Nyíregyházára. Fogadjuk őket vendégszeretettel. — Egy napig lesznek városunkban. — Jelentkezzenek a vendéglátó családok ! Nyiregyháza, március 21. A Nyirvidék tudósítójától; Svájc is azok közé az államok közé tar lozik, amelyek a szomorú magyar sors lestvéri átérzésével sietlek bus jelenünk­ben segítségünkre. Ma is folyamatban van a svájci gyermeküdülési akció. Száz meg száz magyar gyermek tatát Svájcban fel­üdítő, megizmositó másoidiik otthonra. ­Épp olyan lelkes szeretettel fogadták a svájciak ifjainkat is. A niult hónapban egész csoport magyar ejgyetemi hallgató utazott ki a fejlett ipari és mezőgazdasági kultúrájával .gazdag nevet őhatásokat nyúj­tó Svájcba, ahot ifjainkat lelkes, meleg .szere let let fogad Iá k. örömünkre szolgál, hogy a svájciak­nak ezt a feledhetetlen venicjjéglátását most módunkbán van némiképen viszonozni. A napokban ugyanis negyvenhat sváj­ci egyetemi hallgató érkezik Magyaror­szágra. A svájci ifjak legszívélyesebb foga­dására Csonkamagyarország lakossága készséggel vállalkozik. A negyvenhat svájci ifjn három tur­nusban be fogja utazni országunkat. Az egyik turnus,, mely tizennyolc ifjúból áll, még e hóban Miskotczra, Diósgyőrbe, on­nan Tokajba, majd Nyíregyházára í» Debrecen kör­nyékére érkezik és ebben az uíjában a magyar föld és nép sajátosságainak megfigyelése a feladatuk, tíz az ni mindenben az újság ingerével fog hatni a tanulni vágyó müveit ifjakra, akiknek égbenyúló bércekkel ékes hazá­jukban nem volt alkalmuk fogalmat sze­rezni arról, milyenek az Alföld tájrajzai, milyen az alföldi nép életmódja. A tizennyolc svájci ifjú március 29-én este érkezik Nyíregyházára Tokaj felől. Itt egy napon ál időznek. Ezt a napot kel­lemessé, szivéiye>ségünkkel bcaranyozo ILá kell tennünk a svájci ifjak számára, akik­nek fogadását a városi hatóság fojajja ren­dezni. A rertd/ezőség e helyről is kérelem­mel fordul Nyíregyháza vendlégszerető családjaihoz, hogy szíveskedjenek egy­egy svájci egyetemi hátijgató elszállásolá­sát egy napra vállalni. Az érkező ifjakat 29-én este az állomá­son a vendéglátók fogadnák. Az ifjak az érkezési nap estéjét a vendéglátó otthon­ban töltik, másnap tisztelgő látogatást lesz­nek a vármegye alispánjánál és a város polgármesterénél, majd kikocsiznak a ta­nyákra. amelyek megfigyelése nyirejgiyházi időzésük legfőbb felaidiala. Az ebéd "a ta­nyákon lesz. utána pedig bejönnek az if­jak a városba és a debreceni vonat injdiulá­sáig a vendéglátó háznál töltik a délutánt. Gondoljunk Svájcba utazott és a sváj­ci havasok közöli szeretettel' kalauzolt ma­gyar fiainkra és fogadjuk hálánk jeléül is meleg magyar vendéglátással a Nyír­egyházára érkező svájciakat, akik a ma­gyar otthon kulturáltságának jóhirét fog­ják magukkai vinni hazájukba. A rendezőség felkéri azokat a családo­kat, akik az egynapi vendéglátást vállal­ják, hogy ezt jelentsék be a városházán Szobor Pál főjegyzőnek . Dohnányi Ernő. Őszinte örömmel és lelkesedéssel vet­te hírét Nyiregyháza város zeneértő pub­likuma. hogy Dohnányi Ernő a zongora­játék utolérhetetlen mestere, végre nálunk is hangversenyez. Nagy várakozással 1 né­zünk a hétfői esti hangverseny elé, annál is inkább, mert a műsor is ugy van ösz­szeválogatva, hogy aki méjgi eddiig nem hall halta Dohnányit, e koncert u'.án nyom­ban rajongóvá válik, viszont akinek már volt alkalma játékát élvezni, ujabb lelkese­dést meríthet továbbra. Hiszen aki egy­szer hatotta Dohnányit Beethovent jálsza ni soha elfelejteni nem fogja. A Waídstein Sonata az ő interpretálásában valóságos élmény s emlékezünk rá, amikor utoljára hallottuk tőle a Mondschein sonátát, a publikum annyira hatása alá került az ihletett előadásnak, hogy megilletődje, percekig halotti csöndben — elfelejteti tapsolni. Beethoven, az alkotó sem képzelhette el müvei poé ikusabb, klasszikusabb előadá­sát; igy elmélyedni a beethoveni fönsé­ges zenében még d Albert, az edd igeié leg­hivatottabb Beethoven-interpreU t >r sem tudott. Schumann müveinek előadásában is éppen ilyen abszolút tökéleteset nyújt Dohnányi. A Symphonictis Etudek az ö acélos ujjai alóf épp ugy lenyűgözik utá­nozhatatlan nagyszerűséggel a hallgatót, mint amily soha el nem mosódó zenei emlék marad a Carnevál az ő elgondolá­sában. Tehát nemcsak a nagy klassziku­soknak a legstílusosabb tolmácsolója az istenáldotta művész, meri a legnagyobb romantikus, Chopin müveit is olyan con­genialilással szólaltatja meg, liogjy pél­dául a Des-diur prélude fájdalmas szomo­rúságát vagy a Nocturne-ök átszellemült ábrándozásá : zongorán gyönyörűbben nem énekelheti sziveinkbe senki a jelen­korban. Dohnányi Ernő szül. 1877-ben Po­zsonyban. Első zenei neveléséi édes aty­jától nyerte. A budapesti zenéakatíiémián Thomán Istvántól tanult zongorát, Ivoess­lcr Jánostól zeneszerzést. Mint előadómű­vész és mint zeneszerző, első bemutatko­zása után Amerikába szerződött egy tour­néra. Ezután Európa kulturcentrumaiban a legsűrűbben szereplő hangversenyező. Müvei: zenekari, kamara zene, dal- és zon­gora-müvek az egész világion állandóan repertioron vannak. Még mint fiatal eml­bert a Berlini Hochschule hívta meg a zongorataftszékre. A háború alatt hazake­rült s azóta Budapesten lakik. Mint zon­goraművész egyetlen a világion. A legtöké­letesebb technikával — ami a legtöbb mes­ternél végcél, őnál'a azonban csak másod­rangú eszköz — a hangszínek kimeríthe­tetlen skálája egyesül. Ehhez járul a mü­vek széWemi tartalmának olyan csodás in­terpretálása és megértetése, amit kívüle senki sem tud megvalósítani. Igaza vau egyik amerikai kritikusának, ki 1921. ame­rikai első hangversenyéről igy ír: A mű­sor első száma Mendelssohn. Praeludium és fugája vo'lt; öl perc többet ért, mint az eddíigi zoiigorasaison e (gyültvéve.' Minden szerző müve a legcsodásabb karakterisz­tikummal szólal meg a mester bársonyos ujjai alatt, de legjobban vannak szivéhez nőve: Beethoven, Schubert és Schumann. A legbámulatosabb zenei memória. Tavaly Budapesten eljátszotta kb. 40 hangverseny keretében Beethoven összes zongoramű­veit, adott 10 hangversenyt vegyesí mű­sorral, sűrűn szerepelt kamaraestéken s ve zényelte a filmharmóniai hangversenyeket Nem sokat nagyítunk, ha azt állítjuk: fe­GYIESI vadvirág és a JEHOVA a Városi Színház Mozgóban péntek, szombat és vasárnap egy előadás keretéban kerül bemutatásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom