Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-23 / 68. szám

2 jAmwtK 1922. március 24. gfl*»5t4í5rtsj» MHHIiBHBBHB lakat a teljes munkaszünethez, való ragaszkodásukbán a test és lélek kultúrájának, a haladásnak,, a tökéieU-cdiúsnek nagy jelentőségű szociális és nemzeti szempontjai is vezetik. Az alkalmazottak elhatározták, hogy kérni fogják a lelijes vasárnapi nnuikaszünetnek március 31-től december l-ig való mcghosszabbiíását Decemberben, a karácsonyi évad idején ugyanis maguk is szükségesnek a vasarnapi vasáJ'Ja.j sokat is. | Megállapíthattuk az alkui uazot' ak értekezleten, hogy ezeket a munkás, lelkes ! fiatalemberekét a legtisztább és jól átgoh|l dptt indokok sarkalják kérelmükben és meg vagyunk rőjja győződve,. hogy a főnökök nem térnek ki ez

: elől a kérelem eliől liyiregyháziak küldöttségé Kállay pénzűgymwiszterneL Dr. Kállay Tibor elfogadta a jelölést. Budapest, március 22, Saját tudósítónktól. Hétfőn délelőtt 11 óra tájban gyüleke zett össze a nyíregyháziak küldöttsége a pénzügyminisztérium Mátyás templom felőli oldalán levő bejáratánál, hogy tisztelegjen dr. Kállay Tibor pénzügyminiszternél és felajánlja neki a nyíregyházi maii dátumot. A küldöttség dr. Meskó László nyűg, államtitkár vezetése alatt a követ kező tagokból állott: Dr. Benes Kálmán polgármester, dr. Kovách Elek kir. közjegyző. Rimaszombalhv Géza pénzügy igazjgató, Liptay Jenő földbirtokos, Idir. Siinkó Endre ügyvéd. Bodor Zsigmond földbirtokos, Kállay András volt nemzetgyűlési képviselő, Piszszer János epitőmesíer, Kiss Gyula lakatosmester, Kiss Károly kereskedő, Horváth Nándor banktisztviselő. Barkóczy Ferenc, Lengyel} József. Barla Sándor va.suti tisztviselők, Kovács Zsigmond kereskedő, s a következő kisgazdá/e: Pauiusz Márton gazdaszövetségi elnök, Kovács An,d!ráss (János bokori) a nyíregyházi kisgazdapárt elnöke, Már Eö'ldi István, Szmolár Pál, Szmolár Mihály, id. Garay János, ifj. Garay János, Zajácz András, Karasz György, Petrikovics Mihály, Heuzsely János, Garay Jáuosné, Garay Erzsébet. # A küldöttség 11 óra után néhány perccel fölment az első emeleten lévő miniszteri tanácskozási szobába. Itt. fogadia djfKállay Tibor pénzügyminiszter a küldöttséget . A pénzügyminiszter igen kimerüli. meglátszik rajta az utolsó hetek emberfölötti munkája. Az üdvözlőbeszédlet dr. Mesko Lász'ó a következőkben mondotta: Nagyméltóságú Miniszter Ur! Kegyelmes Uram! Nyíregyháza város polgárainak küldötteikéül jöttünk el' Nagvméllóságodhoz, hogy az e hó 12-én közönségünknek minden'rétegéből pártkülönbség nélkül nagv számban" egybegyűli jelölogyülés egyértelmű megállapodása alapján a nemzetgyűlési képviselőjelöfetséget NagyméUósáigpd-fliak felajánljuk s annak elfogadására tisztelettel kérjük. Legyen szabad pár szóval előadnom, azokal az okokat, amelyek minket arra az csatáraiéba bírtak, hogy valamennyien pártkülőnbség nélkül a köré a zászló köré sorokazzuuk, amelyre Nagyméltóságod nevét irtuk fel. Az első az," hogy mi Nyíregyháza város dolgozó polgárai, akik serény igyekezetlel igyekszünk családunk, vá rosunk és hazánk javát előm ozd.i tani, Nagy méltóságodban kora ifjúságától kezdve a feltűnés nélkül és zajtalanul, de kitartóan és ernyed etlenül munkátko'dló férfiút tanulluk megismerni és nagyrabecsül ni és a folyton fokozódó nagyrabecsülés tetőpontját érte el' láttára annak, hogy ezekben a nehéz és vészterhes időkben, amelvek párját alig tudjuk történelmünkben megr találni, nem habozott erős, elszánt lélekkel, a hazáért minden áldozatra készen ragadni meg pénzüfgveink kormányrúd ját, i amikor az illetékes tényezők egybehangzó .bizalma szólította a pénzügyminiszteri ; székbe, hová nem a sokszor kétes értékű ^ politikai tevékenység és gyors röptű szárnyú tülekedés, Idje általánosan elismert ráI termeltsége, verejtékes munkával és nehéz feladatok sikeres megoldásával szerzett kétségbevonhatatlan érdemei emelték. Ezeknek az érdemeknek méltánylása mellett hivatkoznom kell a politikai felfogás és gondolkozás közösséjgjére, mely minkéi összeköt, mert mi valamennyien osztozunk a kormány fejének Miskolczon kifejezett abban a felifogásában: hogy ebben az országban az erkölcsi világrend által irányított nemzeti demokráciára, az ebből folyó követelniényéknek minden téren intézményes biztosítására van szükség, osztozunk veié abban is, hogy most egy uj függetlenségi harcot kell megvívnunk az országunkat övező győzők és szomszédaink ölelő karjai ellen. Egyék vagyunk valamennyiéi] abban is, hogy mindén más, ma nem időszerű, megoldásra meg nem érett kérdés fölé kell '< helyezni az ország közgazdasági és pénzügyi megalapozását s olyan állapotok teremtését, hogy a jogrend és jogbiztonság, a termelő munka e két nélkülözhetetlen alapfel télele mindinkább megszilárduljon, amiért gondosan kel! kerülni mindent ami e cél elérését akadálvozza vagv veszélyezteti. Egybehangzóan vgj liuk a kormány elnökével azt is, hogy ma. amikor nehéz küzdelmei kell vívnunk nemzeti . létünkért, hogy boldogulásunk útjából elhárítsuk azokat az akadályokat, miket a forradalmak, a háborúnál kártékonyabb trianoni béke vetettek oda, nemcsak közéle t lünk ősi átkát, a pártviszályt, de a pártokra oszlást is mellőznünk kell, hogv egy ufón, egy akarattal, zárt so rokbau mozdíthassuk elő hazánk javát Ugy láttuk, hogy ennek az egységes tömörülésnek és egyetértésnek megteremtésére városunkban legalkalmasabb a Nagyméltóságod kiváló egyénisége azért, mert az a nézetünk, hogy a közgazdasági és pénzügyi politikának felül kel. emelked nie minden pártkereten és pártérdeken. S ha igaz az, amihez alig férhet kétség, hogy a helyes pénzügyi és közgazdasági politikának az összes társadalmi osztályok, foglalkozási és termelés ágak érdekének összhangba hozatalaim s ez érdekek arányos és méltányos kielégítésére kell törekednie, ugy önkényt folyik ebből, hogy a szükj ségkép erre irányzott politikát pártkülönbség nélkül k( I támogatnunk. De vétenék ;

l köteles őszinteség ellen, ha bizalmunknak még egy forrására rá nem mutálnék. arra a kegyelet övezte emlékére, mely városunk polgárainak é

s Nag'ymél lóságodnak névében egyaránt s ez Istenben boldogult, áldott tevékenységű édesatyjának emléke. Hiszen a mi utunk annak a megyének székvárosából vezetett' ide, melyben Nagyméltóságod bölcsője ringott abból a városból, mely évtizedeken át volt tanuja boldog emlékű ódte. atyja fá'alhatatan tevékenységének a közegészséáigy terén; a közügyek zöldasztalánál pedig az ő fenkölt gondolkozásának s minden nemes törekvést hiven szolgáló buzgalmának. Abból a városból jövünk, ahol a mi házaink sorában az ő, sajnos korán elhagyott hajléka áll, ahol Nagyméltóságod oly sokszor pihente ki nehéz hivalásának fáradalmait. Felejthetetlen marad előttünk, hogy ő városunk uj polgárai között azon kevesek közé tartozott, ezeknek is legelseje volt, akik teljesen azonosították magukat a városi közérdekkel, a köz javával s nem szűntek meg érte fáradozni. Mi hiven őrizzük az ő emlékét; azt hisszük, hogy. hisz az a reményünk, hogy e drága közös emlék szálai a politikai elvek kapcsa mellett még erősebben fognak bennünket N agy m éltó ságodidlal összefűz ni. Nyíltan és őszintén tártam fej szivünk és lelkünkeL, amikor a minket idevezető bizalom forrásait megvilágítottam. — Most még csak arra akarok rámutatni, mi az. ami nem vezetett minket, amikor idejöttünk. Nem vezetett az. hogy NagyinéLtóságod, mint a magyar pénzügyek legfőbb iniézöjc a közhatalom osztályosa egyszersmind. Városunk polgárait nem vonzotta s nem is vonzza most se csupán a hatalom birtoka, mert mi sohse voltunk lepkeraj, ' mely a hatalom fénye felé siet repülni, s a múltban nem egyszer mulattuk meg, hogy a hatalom birtokosai, csak hatalomért, elvi és érzelmi közösség nélkül nem emeltük bizalmunk paizsára s mosl NagyméHóságodal azért kívánjuk odaemehii, mert ugy érezzük, hogy az elvi közösség a teljes bizalom, a nagyrabecsülés erős kapcsai csatolnak minket együvé. Bizalommal kérjük, hogy a jelöltségei elfogadni., ujs|y minket, mi,nt küldőinket e kijelentéssel m^görvendlezlelUi méltóztassék. Dr. Meskó László beszéde olv mély hatást tett a jelen voltakra, hogy nemcsak a pénzügyminiszter, hanem a küldöttség tagjai is könnyezni kezdtek. IXr. Kállay Tibor válaszában a következőket mondotta. Méltóságom Uram! Mélyen tisztelt Uraim! Nagyon köszönöm a hozzám intézett megtisztelő szavakat és különösen köszönöm azt a melegséget, amellyel őmé tósága boldogult Atyámról mejgfcemlékezni méltóztatott- Éz az emlék az, amely legjobban összeköt bennünket. Hiszen én nem mint Szabolesvármegyének és Nyíregyháza városnak a polgára jutottam abba a politikai állásba, amelyei belöltök, nem éltem a vármegyének, a városnak közéielét s igy félhettem attól, hogy nem fognak egészen maguk közül valónak tartani. De ha más terrénumon működtem és más utakat jártam is, mindég csak önöknél voltam otthon. Semmi sincs ami olyan alakítókig hal. mint az otthonnak a levegője, azok a viszonyok, azok a benyomások és képek adják meg az ember gondolkodásának a karakterét. Mehetünk azután a széles világon bárhová, az uj viszonyok, az uj képek csak akkor jöhetnek hozzánk közelebb, ha az otthoniak mértékével előbb már megmértük volt őket Ezért hiszem, hogy összetartozunk s azérl remélem, hogy nem fog nehézségeket ftiftoh tjSílJfmiiMd.iu^ FRANCESKA BERTINIiS& Városi Szinház Ézp,7LS&