Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-22 / 67. szám

1U11. március 22 JNCtoUíXDfTK 3 Ha a bankok „arbilrá/nak Hogy lehet nagy nyereséghez jutni a számológép, a matematika és a telefon segit.segével ? Az arbitrális — egy pénzügyi »manőver« i — hivatása az, — az egyik fővárosi lap közgazdásza szerint,, — hogy kiegyenlítse a világszerte hullámzó árfolyamokat. Hogy tényleg az a hivatása, azt alábbi példák igazolják : Budapesten adtunk 100 osztrák korongért 10 magyar koronát,, a paritás szerint tehát Wienben kellene adni 10 magyar koronáért 100 osztrák koronát. Azonban előáll az,, hogy Wienben 103 osztrák koronát adnak. Ha most eladok Wienben 100.000 magyar koronát., kapok érte 1,030.000 osztrák koronát; ezt eladom Budapesten,, kapok érte 103.000 magyar koronát ; nyereség 3000 korona. Egy másik példa : Zürichi nyitás: Budapest 1.—, Berlin 3.—. Prága 9.—. A paritásos szerint tehát kerülne Berlinben 1 szokol 3 márka, Budapesten egy szokol 9 korona,, Budapesten egy márka 3 korona. — De nem egészen igy van — Berlinben egy szokol 3.02 márka, Budafpesten egy szokol 8.95 korona, Budapesten egy márka 3.01 korona. Ha most veszek Budapesten 100,000 szokolt á 8.95, tehát 895,000 magyar koronáért, ezt a 100,000 szokol kifizetést telefonon eladom, Berlinben á 3.02 márka, "kapok érte 302,000 márkát ; ezt a 302,000 márkát rögtön eladom Budapesten á 3.01 koronáért, kapok érte 009,020 magyar koronát, nyereség 10,020 magyar korona. És ehhez nem kell semmi,, csak egy, az »arbitrálás« céljára külön berendezett szoba. Ez pedig áll egy hozzáértő úrból,, aki a telefon mellett ül„ állandó kapcsolatban van a tőzsdével. Ha a tőzsde leadja azt a várt »bizonyos« kurzust,, akkor a mellette lévő svájci számológépen a »logógépen« egy pillanat alatt kiszámítja,, hogy a kurzusnak milyen paritás felelne meg,, ha érdemes arbitrálni, akkor telefonon repül a megbízás a külföldi városokba. Vigasztalódjunk. Csak a bankok arbitrálnak és nyernek. A kisember csak spekulál és tönkremegy. Az egész vonalon áremelést kérnek Drágább lett a .Jekete Nyíregyháza, március 21. A Nyirvidék tudósítójától' . Az Árvizsgáló Bizottságnak ugyancsak megszaporodott a tennivalója. Az árak újra erős hullámot vernek s most drágasági hullám tarajosodik felénk, szegény kis hajónkat elsülyesztéssel fenyegetve. Érdeklődtünk, mi hír van ezekben a drágaságot fokozó böjti napokban az Árvizsgáló Bizottságnál. A bizottság, munkássága is az árak dagadására vall. Egymás után érkeznek be a kérvények az Árvizsgáló bizottsághoz s egyszer ez. máskor az a szakma kér emelési engedélyt. Legújabban a borbélyok és fodrászok kérelme érkezeti be. akik nem kevesebb mint 50 százalékos áremelésre kérnek engedélyt. Ugyancsak erős áremelést kérnek a fehérnemütisztitó cégek is. Az Árvizsgáló Bizottság valószínűleg nem nagv méltánylást tanúsít ezzel az iparággal szemben. A A pueeráj -osok ugyanis a gallér tisztításért 5.. a dunlagarért 7. a kézellő tiszti- j lásáért 10 koronát kérnek darabonkint, illetve páronknét. Itt az a baj, hogy a nyíregyházi tisztitóintézetek Miskolczra, Budapestre vagv Debrecenbe küldik a fehérne- j mül és ezzel drágítják meg az üzemi költségeket. Az árvizsgálóbizottságnak tudomása van róla, hogy van olyan cég, amely gépekkel is rendelkezik, csak üzembe kellene azokat helyezni. Ebben az esetben Nyíregyházán sem kerülne többe a tisztítás, mint pl. Miskolczon. mert hiszen itt sem drágább a nyersanyag, mint ott. A Központi Árvizsgáló Bizottság egyéb ként már a műit évben sokalta anyiregyhá zi árakat, a 3, illetve G koronát és rámutatott hogy Budapesten nincsenek érvény, ben ilyen magas árak. Áremelést kérnek a szállodások is és pedig 100 százalékosat. Az Árvizsgálóbizott ságban az az indítvány hangzott el', hogy az előterjesztett indokok "alapján engedtesség meg a szállodásoknak az 50 százalékos emelés, de a bizottság akként határozod, hogy ezt a kérelmet is, mint a többit, felterjeszti véleményezés céljából a Központi Árvizsgáló Bizottsághoz. Megdrágul a kávéházi áru is. A kávésok és vendéglősök ugyanis megint áremelést kértek és a Bizottság bizonyos mértékben elegei is tett a kérelemnek. Eszerint a kávéházi és vendéglői fekete ! 8, a tejeskávé (hab nélkül) 10, a tea pedig 10, illetve 11 korona lesz. Egy szó. mint száz, jön a drágasági hullám, sőt itt is van már is olyan erős, hogy még az Árvizsgáló Bizottság-nevű zsilipet is áttöri. U/ terv a lakáskérdés megoldására. A sokféle megoldás, amelyek szerint a lakásépítés megindítható volna, Baja várost nem elégítette ki,, hanem uj tervre sarkalta. Ugyanis látva,, azt, hogy a lakás kérdés sem rendeletekkel, sem rekvirálásokkal kőzmegnyugvásra mejg nem oldható és hogy az egyetlen helyes és végleges megoldás csak a lakásépítés lehet, arra a gondolatra jutott, hogy azokat a vagyonos bevándoroltakat fogja lakásépítésre kényszeríteni, akik a lakáshiánynak részben okozói. Megállapítja a város, hogy kik azok akik 1914. augusztus elseje óta a városba beköltöztek. Ezek közül kiválogatják a vagyonosabbakat és kimondják, hogy személy szerint milyen lakást tartozik felépíteni a város által mérsékelt áron rendelkezésre bocsátott lelkeken. A házak az építtetők tulajdonai lennének és megilletnék őket mindazok a jogok, melyet az állami lakásrendeletek az uj építkezéseknél biztosítanak. Azok, akik nem építenek, nem kapinák meg a telepedési engedélyt, vonakodásuk esetén a város területéről kiutasittatnának. Női kalapok átyarrása és festése Zrinyl Ilona-utca 4„Ejti, ráérünk arra még /" Néptanítók T,npjn. »Félve szólamlok meg ...« ezzel kezdhetném. De nem...,, egy egy nemzet oktatás—nevelésügye mindennél fontosabb... mintsem érette mindent elkövetni ne kellene. Védem a szent ügyet. Azt hiszem a társadaf lom sem lehet közönyös aziránt, hogy gyermekének tanítója honnan veszi szellemi táplálékait., hogyan táplálja a kicsinyeket ugy-e mint galamb a kicsinyeit ? Nos kérem a tanítóság egyetemes orgánumáról, a Néptanítók Lapjáról azt irja a Görögkatholikus Népiskola legújabb száma, hogy : tulbő tartalmú. »Alig akaródzik átolvasni. A tulnépes iskolában működő tanítók át se olvassák s ez kárára van a tanügynek. Kívánatos volna az összevont (1—3) számok helyett minden számot külön és hetenként kiadni,, ugy mint régen. S akkor miudenki oly szeretettel lapozná át és Olvasná minden betűjét, mint mint régen«. Ezt irja a Lapszemle rovatban. Hogy mennyire igaza van a »Senki Lapjára« vonatkozólag,, ezt a felvágatlan lapszámok mutatják. De akad azért mindég egy-egy moly, vagy betükukac; de ezzel az arány nem lesz kedvező. Minden állítás igazságát a meggyőződés és meggyőzés mutatja. A Néptanítók Lapja a legujabbi számában átnyúl a többek közt Franciaországba s a Revue Pedagogique számából jó karajat, 6 hasábnyit levág,; hogy bemutassa a beteg francia lusta gyermekét. És utoljára is 4 pontba szorított morzsákat találunk : aki rest,, az beteg (de csak a franciáknál) ; a gyermek fiziologia és psichologia a tanítói,, tanári vizsgáknál felveendő itt megvan) ; a nevelés munkájába a családokat be kell vonni (régi nóta) ; az egyforma tanítási rendszert és tantervet el kell ejtenünk (tantervünk maximumot és minimumot kíván.) No most menjünk tovább ! 34,, azaz harmincnégy hasábon hozza szórói-szóra az 1884. XVII. t. c.-be iktatott ipartörvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. mely a falusi,, tanyai városi tanítók legtöbbjét íamugy sem s a napilapokból olvasottak után még az illetékeseket sem érdekli. Mi köze továbbá a magyarnak s tanítójának az Egyesült Államok tanyai gyermekeiinek kocsikázásához,, mikor az ott leírtakat a mi tanyai gazdáink gyakorlatban már rég keresztülvitték, amennyiben télen szánkóval, esőben szekérrel vitték a gyermekeket az iskolába és vissza. Hogy meleg étel nincs délben ? De van jó befütő,, magas kalória értékű ószalonna és van jó gyomor,, mely mint a jó malom,, mindent megőröl ! A tanyai gyerekek plombirozott fogak nélkül eszik a kenyérhéjat,, szalonnabőrt s mégsem szaladnak Karlsbadba,-a 74 fokos Sprudel-forráshoz. Ne tömjük meg ilyenekkel a papirinség idejében az állami,, ingyenes lapot ! A 60 oldalas lap ból 12 oldal külföldi,, átültetett termék, mely akklimatizálódásra sem számithat,, lévén jobb a jónak is ellensége. De különben is azok a törvények, melyek Párisban, Amerikába^ jók,, nem jók az Alföldön. Más a költészet, festészet fent és lent ; másként vigad a mar gyar,, más, összeszorított ajakkal beszél a hideg lakója,, míg öblös hangon a magyar. És igy tovább. Mondhatjuk, hogy oly csillagok vagyunk, melyek egymást el nem érik soha. Szerény óhaja a magyar tanítóságnak ez,, hogy : magyar tanügyi férfiak magyar tanítóknak és magyar tanitókkal szerkesszék a lapot s a magyar termékeket terjesszék. Ezt kívánja a magyar nemzeti iskola megépithetése,, melynek cimszallagját olvastuk, de valóságban nem láttuk. A kényszer iskoláztatási törvény is mutatja a büntetések mellett azt a tényt, hogy nem szereti a magyar az iskolát,, mert nem látja benne a magyar faj anyagi,, szellemi, erkölcs jólétének előmozdítóját. A tanítóság pedig nem kapja a hivatalos lap utján azt az impulzust,, hogy a tanítás a magyar nép szellemével egybekapcsolná