Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-19 / 65. szám

6 llTWifl XltamÉK 1921. március 19. — A bécsi vásáf. *A vásárok, mini a . vevők és eladók találkozó helyeinek jelentő­sége a közlekedésügy és hírszolgálat töké­letesedésével mindinkább csökkent, mert a kereslet és kínálat körét ez annyira tágí­totta,, hogy a vevők és eladók nem voltak annyira egy helyhez, a vásár helyéhez kötve, mint a közlekedés fejletlenebb állapota mel­lett. — Csák egynéhány vásár tartotta meg világhírnevét,, igy pl. a nisníj—nowgorodi, mely külső képében is még régies, középkof­fias volt, igen híres meg a lipcsei vásár, mely azonban már nem a régi lipcsei vásár,, ahová társzekerek ezrein jöttek Keletről az eladók­vásárlók,, hanem úgynevezett árumintavásárrá alakult át, melynek előnye szemben a régi Vásárokkal az,,"hogy az eladó, a gyáros vevői­vel szemelyesen tárgyalhat, viszont a vevő áttekintést nyerhet az egész kínálatról, ami­kor a beszerzési források áruit egymás mel­lett láthatja, minőség, ár szempeiitjából ösz­szehasonlithatja az úgynevezett árumint a váf ; sáron. — Lipcse városának ujabban verseny­. társai akadtak az áruminta vásárok rendezé­sénél Prága,, Reichenberg, 'Wien városokban. S habár Lipcse és Frankfurt vezetőhelyét még nem is tudják elvitatni,, bizonyos, hogy a vásárok kalendáriumában jélentős helyet vívtak ki maguknak. A vásárok közgazdasági jelentősége és haszna nemcsak a rendező városokra, 'hanem az államra nézve is oly íiagy, hogy a fáradságot, amit egy ilyen vásár megrendezése megkíván, busásan megjutal­mazza, nemcsak a nagy nyereséggel, amit a nagy idegen forgalom, a kereskedelem, ipar fellendülése eredményez,, hanem azzal a gazdaság-politikai jelentőséggel, hogy a békeszerződés által szétszakított országokat gazdaságilag egymáshoz közelebb hozni se­gítik. — Ránk, magyarokra különösen jelen­tősek azok a vásárok,, melyeket a szomszédos államok rendeznek. Főleg és elsősorban je­lentősek a földrajzi közelség miatt,. no meg azért, mert ezeken a vásárokon nyílik meg számunkra a lehetőség arra,, hogy a vi­lágforgalomba újra bekapcsolódjunk s a monarchia szétdarabolásával szétszakított gazdasági kapcsokat újra felvesszük : de nem kisebb a jelentőségük,, ha azt a tanulság got nézzük,, melyet pl. a bécsi vásár rendezé­séből magunkra nézve levonhatunk. Ugyanis arra a szerepre,, melyet ina tagadhatatlanul Bécs tölt be,, óriási haszonnal, t. i. a nyugat*­ről-keletre és viszont irányuló tranzitó ke­reskedelem lebonyolítással földrajzilag ked­vezőbb fekvésénél fogva Budapest volna hi­vatott. S ezt a szerepét valóban betölthesse,, ahhoz nem csupán kedvező politikai légkörre volna szükség,, ami — sajnos — nálunk nin­csen meg, hanem élénkebb, frissebb, termé­kenyebb és tevékenyebb gazdasági admi­nisztratióra,, (bár igaz az is, hogy a kettő nem él meg egymás nélkül). Az eredmény Bécs ragadja magához azt a szerepet,, amit Budapestnek kellene betöltenie. — A bécsi vásár,, mely immár a második március hó 19-től 25-ig tart. A rendező vásár részvény­társaság az osztrák kormánnyal együtt a legnagyobb erőfeszítéseket teszi,, hogy a vá­sárnak oly szép sikert biztosítson,, mint ami­lyennek az őszi vásár dicsekedhetett. Lakás­ról a vásárlók részéről előre gondoskodnak, csak egy lapon a vásárlátogatási szándékot a vásár vezetőségének be kell jelenteni. Az ipar és kereskedelem minden ága képviselve lesz a vásáron. Azok,, akik a vásáron megje­lenni kívánnak,, a vásár látogatására jogosító »Messe Ausweis«-t és a szállást rendelő lapot kiválthatják a kereskedelmi és iparkamará­ban. — Itt emiitjük meg,, hogy Budapesten is készülődik serényen a budapesti kereske­delmi és iparkamara egy Keleti-vásár meg­rendezésére,. melynek ismertetésére még la­punkban visszatérünk. — Székrekedés. Purjesz tanár, az euró pai hirii belorvos, megállapította, hogy a Ferencz Józsefe keserűvíz kitűnő hatása minden kellemetlen melléktünet nélkül jön létre.. — köszönetek A Nyirvidék legutóbbi számában megjelent kérelmünkre a követ­kező adományok folytak be : Liptay Jenő ur Nyíregyháza 1600 kg. burgonyát adott,, mi által lehetővé tette azt nekünk,, hogy a »Napf­közi« ottheriunkat folyó év május havában megnyithassuk. A Nyíregyházi Termény és Áruraktár rt. tOOü koronát,, Novak Zoltán ur Nyíregyháza 20 kg. kölest,, Tatár Boriska urnő Kamocsaháza 89 kg. rozsot és 5 zsák burgonyát,, a Júlia gőzmalom rt. 50 kg. lisz­tet,, István malom 4tí kg. lisztet, a Róih-ma­lom 20 kg. lisztet,, továbbá ugyancsak ter­mészetben a következők adakoztak : Erdey Sándor,, Erdey István, Weisz Lipótné, Hege­dűs és Szentpétery urak,, továbbá az itteni hentes és mészáros urak minden vasárnap hust adnak az ingyen levesosztónk részére,, melyekért fogadjak ezúton a leghálásabb kö­szönetünket. A Szociális Missziótársulat FK­uőksége. Az izraelita Kézművesek Segélyző Egye­sülete által rendezett március hó 14-iki Pu­Hin-bálján ugy a felülfizetőknek,, -valamint akik jegyeiket megváltották, hálás köszönetét fejezi ki az egyesület nevében a rendezőség. — A gyulaházai és nyírtass! választó­kerületekben a törvényhatósági bizottsági tagok választását igazoló választmány nem hagyta jóvá a gyulaházi vaiasztast a beadott felebbezés alapján azért is, mert meg nem engedett eszközökkel való kor­teskedés esete látszik fennforogni. A nyir­tassi választás azért nem érvenyes, mert a szavazók névjegyzéke nem állt az elnök rendelkezésére. Gyulaházán Lengyel En­dre is Legeza Miklós, Nyírtasson Újhelyi József esnek el ez álltai megbízatásaiktól. — Kei". papváJaszJás Nyírtasson. — A korán elhunyt Bertalan Imre nyirtassi ref. lelkész helyére 31 pályázó volt, A folyó hó 12-én megtartott választáson a legtöbb sza­vazatot nyertek Kovács Miklós bárándi s.­lelkész és gesztei Nagy Béla. A pótszavazás­ból Kovács Miklós került ki győztesen 32 szavazattal 26 ellenében. Amint halljuk a választást a hivek az erős korteskedés miatt az egyházmegyéi bíróságnál meg fogják tá­madni. Ahol nagyon haragszanak a Sh/mmyre A pécsi rendörseg erél} oa Jaiwpest az idegen táncok ellen. — Az „ero­likus" táncokat lamtam nem szabad. Pécsről irják: Az államrendőrség pé­csi kapitánysága erélyes intézkedésével egy* csapásra megoldotta azt az elmérgesedett társadalmi problémát, mely a shimmy-láz fellépésében jelentkezett. Hires nemzeti táncaink kultuszát ko­molyan veszélyeztető divathóbortok ellen eddig csak a társadalmi egyesületek lép­tek fel, de eredménytelenül. A morális til­takozás csak olaj volt a tűzre. Végre is a társadalmi egyesületek a rendőrséghez fortdiultak panaszukkal 1. Az államrendőrség pécsi kapitánysága át­érezte azt a veszedelmet, melyet a beto­lakodó táncok nemzeti kulturánk elnyo­mására jelentenek és a legújabban beérke­zett panaszok alapján meghozta döntését. A shimmy-láz magával ragadta a szám­kivetésbe a sokat vitatott onestepp-el, two­stepp-et, toxtrott-ot és a fangót is, amelyek kinövései a minden idegenért tüntetően lelkesedő divatnak. A tánc kultuszának visszavezetése a nemzeti motívumokból fejlődő művészet­hez. nemes szórakozáshoz a pécsi társada­lom körében jóleső megnyugvást keltett. Az államrendőrség rendeletét az aláb­biakban közöljük; 3742—1922. áll. Tárgy: Simmi, vanstepp stb. táncok nyilvános táncmulatságokról való kitiltása. Véghatározat. A Simmi«, »Vansztepp«, »Tusztepp«, )Foxtrott«, és »Tangó« néven ösrnert tán­coknak nyilvános táncmultságok alkalmá­val való táncolását és ezen táncoknak nyil­vános tánciskolákban a rendes táncóiák keretében való tanítását Pécs szab. kir. város egész közigazgatási területén eltil­tom. Amennyiben valamely nyilvános tánc­mulatságon a fent felsorolt táncokat ezen tilalom ellenére mégis táncolnák, il­letve, ha ezen táncokat valamelyik táncok­tató az iskolájában rendes anyagként taní­taná, ugy a táncmulatságot a kirendelt rendőrtisztviselő beszüntetni fogja, a táncoktatótól pedig a kiadiolt engedélyt visszavonom. Indokok: A fent nevezett táncok, azoknak egyes figurái és mozduiatai Ízléstelenek és túllé­pik azon határt, ameddig a tánc nyilvános táncmulatságon táncolva szórakozásnak •minősíti s inkább az erotikát szolgálják. Ezen táncoknak nyilvános táncmulatságo­kon táncolása és tánciskolákban rendes tananyagként oktatása a nemzeti és az er­kölcsöket nem sértő táncoktól ellávodást tehát ezen a téren a destrukciót jelent, a mit a hatóságoknak a társadalom jóizlésü és tisztult erkölcsi felfogású rétegével kar­öltve lehetetlenné kell tennie. A pécs társadalomnak egy része — ami­dőn több társadalmi egyesület ezen táncok betiltását beadványban kérte — már nyiJat­kozóft,, niás alkalommal pedig a Közelmúlt­ban tartott egyik táncmulatságon a »Simi« tánc táncolása és annak táncolói ellen oly mértékben tüntetett és tiltakozott,, hogy rend­őri beavatkozás vált szükségessé. Egyrészt tehát a fjóizlés és erkölcs meg­óvása és a táncolás terén észlelhető destruk­ció megakadályozása, másrészt pedig nyilvá­nos táncmulatságokon előfordulható botrá­nyok megelőzése céljából a fent felsorolt táncok nyilvános táncolását és oktatását meg*­tiltanom kellett. Ezen — a sajtó utján közhírré tett — véghatározat elleti a közhírré tétel napjá­tól számított 15 napon belül felebbezéssel élhet. A felebbezést,, amely csak birtokon kí­vüli lehet,, hivatalomnál kell előterjeszteni és a pécsi ker. rendőrkapitánysághoz kell cí­mezni. Pécs,, 1022. március 13. Török s. k.,, m .kir. rendőrtanácsos, a kapitányság vezetője. A • • ELEGÁNS DIVATLAPOK az Ujságboltban. • • 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom