Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-19 / 65. szám

jíkimwtK i92i. március 19 elöljáróság ennek alapján az összes bejelenlelt tanukat 18 órán belül szabályszerűen kihallgatja, illetőíeg a más községekben lakó tanuk kihallgatása iránt intézkedhetik, az esetleges egyéb ténykörülményeket megvizsgálja és az ejgész eljárásról jegyzőkönyvet vesz fel A tanú vallomását becsületszavával erősili meg. Az elöljáróság'ezután a megállapi.olt lén} állást összefoglaló bizonyítványt az érdekelt részére választói jogának igazolása céljából leendő felhasználás végett kiszolgáltatja. Magától értetődik, hogy a mennyiben ily irányú kérelemmel bármely állampolgár a központi választmányhoz fordul, az fogja a községi elöljáróságokat a szükséges adatok közlése mellett a megfelelő eljárás fogonatositása iránt megkeresni. Az egész eljárást a községi elöljáróság díjtalanul kötelesek ellátni. A keletkezett iratok bélyegmentesek és a fél kérelmére kihallgatott tanuk költséget nem számi Ihatnak fel. Dr. Leftler Bélárié levele a Nyíregyházi „Hadröá"-hoz. Hadröá mélyen tisztelt vezetőségének Nyíregyháza... Alulírott a Nyirvidék egyik legutóbbi szá mában olvastam felhívásukat Szakács István és Szakács József hadiárvák érdekében. Az esetre sikerült fölhívni a svéd Rödda Barnen Mentsétek meg a gyermekeket) egyesület figyelmét és a mai napon 100 svéd koronát illetőleg ennék az összegnék megfelelő magyar koronát kaptam (17241.40 K), hogy azt a két Szakács árva segélyezésére fordítsam. A fenti összeget azzal a tiszteletteljes kérelemmel van szerencsém a mt. Vezetőségnek megküldeni,, hogy azt a R. B. által megjelölt célra bölcs belátásuk szerint fölhasználni szíveskedjék. A Äft. vezetőségnek tiszteletemet kifejezve vagy honfitársi üdvözlettel Dr. Leffler Béláné. Amikor a nyilvánosság előtt is külön nyugtázzuk a fenti jelentékeny nagyságú összeget és megkülönböztetett hálás köszönetünket fejezzük ki Dr. Leffler Béláné úrasszonynak, aki már számtalanszor adta tanújelét páratlan szépségű nemes lelkének, Ugy érezzük,, hogy nemcsak a Hadröá nevében,, hanem Nyíregyháza város segélyre szorultjainak nevében is le kell rónunk meg nem szűnő hálánk és köszönetünk adóját. Dr. Leffler Béláék neve fogalommá vált a szükséget szenvedők táborában. jótékony egyesületek, iskolák, közintézmények, magánosok igen gyakran kapnak minden külön felkérés nélkül a mienkhez hasonló, fájó sebeket enyhítő sorokat. Stockholmi pénz a nyíregyházi hadiárváknak,. amerikai dollárok (Dr. Meskó Károly-féle 10.000 K.) a szabolcsi rokkantaknak — de szabolcsi pénz a szabolcsi özvegyek, árvák és rokkantak részére haj ! de ritkán csurran. Különös és megdöbbentő jelenség ! A távolban szerény körülmények között élő honfitársaink — bár tengerek választják el tőlünk — mégis lélekben velünk vannak,, szivük, segítő karjuk felénk hajlik; de akik itt a bőségben tobzódnak — azok nem látják, a sok könnyes arcot, nem hallják az elnyomott,, de mégis gyakran felcsukló zokogást — mintha tengerek választanák el őket, — bár magukat ők is magyaroknak vallják. Hadröá. Viszketeg ellen ismét kapható minden gyógyszertárban a Gerő-féfe w BOROKA kenőcs. Hogy történnek a váhsztások ? A választás előkészületei.— üiknek van szavazati joguk ? Kiknek nincs Kik választhatók? H>»ya>i igazolják a néuy elemi vegzó-ét. iNyiregynaza, március io. .a i\yn viuciv tudósítójától. : A választás előmenetelei serényen foly ' nak városunkban is. A számlátóiapokat tegnap kezdték meg átald/ni az ezzel megbi- | zott tanítók. A lapokat haladéktalanul és j pontosan töltse ki mindenki. Ezalkalom-] mai összefoglaljuk röviden a választáshoz í szükséges tudnivalókat é-> ismertetjük azokat a törvényes rendelkezéseket, amelyek a választói jogról és a ri;égy elemi igazolásáról szól

ana k. Kinek van szavazati joga? a) Mindannak, aki a régi jogon az 1918. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztói névjegyzékbe fel van véve és ugyanabban a községben lakik, mely- ; ben a választói névjegyzékben 1918. évre | felvétetett. b) Választói joga van minden férfinak, j ha nincs is felvéve az 1918-ra érvényes vá- j lasztói névjegyzékbe, de 24-ik évét betöl j tölte 10 éve magyar állampolgár és két i éve egy helyben lakik. \ c) Minden 30 évet betöltött nőnek, aki ; (i elemit vagy ezzel egyenranjíu más isko- j lát végzett. Vagv lilább 3 gyermeke van. Annak is választójoga van, aki egyetemei, vagy más főiskolát végzett, ha nincs is 30 éves s gyermekei nincsenek. A két évi egyhelyben lakás nem kívántatik meg annál, aki az utóbbi két év alatt egyszer változtatta lakóhelyét, de előzőleg két évig ugyanazon községiben lakott; köz és magántisztviselők, lelkészek, tanárok, tanítók, nyugalmazott köz és magántisztviselők. katonai havidijasok, Országos Szinészegyesü'e! tagjai - és mindezeknek a feleségei, ha különben van szavazati joguk, a lakóhely változtatás miatt szintén nem vesztik el szavazati jogukat; továbbá a meneküllek és a hazatért, igazolt hadifoglyok. ', Kiknek nincs szavazati joguk? a) A szolgálatban álló katonáknak, csendőröknek, községi és állami rendiőröknek, folyamrendőröknek, vámőröknek. (A pénzügyőröknek, mező-, erdő-, hegyőröknek azonban van szavazati joguk ha a fenti feltételek egyikének megfelel nek.) b) Aki gondnokság alatt ál', vajg|y akinek kiskorúsága megvan hosszabbilva. e) Az elmebetegeknek, csőd alatt állóknak, azoknak, akik közsegélyből élnek. d) Akinek atyai hatalmát gyermeke fölött a hatóság jogerősen megszüntette. e) Akik oly személyekkel élnek közös háztartásban, akik erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt állanak. f) Akii részegség miatt két ízben 50 koronát meghaladó büntetéssel sújtottak és t a büntetés óta egv év nem teli el. g) Akik fogház, vagy börtönbüntetésü- I kel töltik ki. h) Vétség esetében 5 éven belül, bűn- j tett esetében 10 éven belül nincs választó- ; joguk azoknak, akiket nyerességvájgjyból ! elkövetett vétség vagy bűntett miatt; fel- • ségsértés. államfő bántalmazása vagy megsértése, lázadás, csoport által elkövetett hatóság elleni erőszak, az alkotmány, a törvény, a hatóság elleni izgatás, az állami és társadalmi renldl hatályosabb védelméről szóló törvényben meghatározott i bűntett miatt elítéllek, akit közveszélyes lyes munkakerülőkről szóló törvény alapján elítéltek. i) Aki vétség, vagy bűntett miatt előzetes letart'ztaiá ban, vagy vizsgálati fogságban van, aki elten vád alá helyező liaLározalot hozlak, vagy főtárgyalás lüzeíet tett ki. akinek politikai jogai fel vannak függesztve. j) Akire kétségtelenül rábizonvull birói vagy más hatóság utján, hogy az ellenséghez pártol;, azl támogatta, ellenséges területre szökött, az ellenséggel cimborált. Ki választható meg kép viselőnek? Mindaz, akinek választói joga van és 30 éves elmúlt, még akkor is ha a választói névjegyzékbe nincs felvéve. Ki nem választható meg képviselőinek? a Aki nyereségvágyból elkövetett *J O Ol' bűn leli miatt két évnél többre jogerősen elitéltek, akit rágalmazás, izgatás miatt háromizben jogerősen elitéltek. b) Vétség miatt 5 éven, belül, bűntett miatt 10 éven belül nem választható meg képviselőnek, akit vétség vagy bűntett miatt elitéltek. e) Az a közhivatalnok, tanár, tani tó, lelkész, ügyvéd, akit hazáfiatlan magatartása miatt jogerősen 'hivatalvesztése iíéltCK és pedig 5 éven belül. 5) Nem választhaló képviselőnek, aki a választás napjának kitűzése és a választás közé eső időben abban a választókerületben főispán, kormánybiztos, alispán, főszolgabíró, szolgabíró, gazdasági felügyelő, polgármester, rendőrkapitány, ité lőbiró, ügyész, választási vagy szavazatszedő bizottság elnöke, alelnöke volt. c) Végül azokat sem lehet megválasztani, akik egy évnél tovább és még a jelenben is mint emigráltak külföldön tartózkodnak. A négy elemi igazolása A vallás- és közoktatásügyi .magyar királyi miniszternek a belügyminiszterrel egyeíértőleg 1914-ben kiadott rendelete az akkori viszonyok szemelőtt tartásával! tüzelésén szabályozta ezl a kérdési, hogy az országgyűlési képviselő választójog igazolása céljára az elemi iskola negyedik és az elemi iskola hatodik osztályának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítványt utólagosan minő iskolai feljegyzések alapján kell kiállítani. Ezeket a rendelkezéseket a mostani viszonyok között is megfelelően alkalmazni kell, mindazonáltal íigyelembevéve azt, hogy a háború folyamán és annak következtében a kérdéses iskolai feljegyzések és előmeneteli naplók közül bizonyos anyag elpuszlulha'ott, aminek következtében egyesek a választói jogosultságtól eleshetnének. Az így bekövetkezhető joghátrányok elkerülése érdekében a belügyminiszter most elrendelte, hogy abban az esetben, ha valamely iskolánál tény íleg igazolhatóan elpusztult, va|2|v hiányzik olyan iskolai vagy más feljegyzés, a melyből a választói jog szempontjából bizonyítványt, vagy más másodlatot keUelie kiadni, az intézet vezetője az érdekelt feleket a községi elöljárósághoz, Budapesten a kerületi elöljárósághoz tartozik utasítani, ahol a szükséges adatoknak jegyzőkönyve való vételét kívánhatja. A községi