Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-18 / 40. szám

JfcftiHKIDÉK 1922. február 18. Kettőskeresztes nemzetiszínű zászló és a turániak címere a szabadkőműves páholy szónoki emelvényén. Nyíregyháza, február 17. A Nyirvidék tudósi tó játóL A Szaboicsvármegyei Turáni Kör, mely tudvalevőleg az itt megerősödő sza­badkőművesség ellensúlyozására, kimon­dottan a keresztény és nemzeti gondolat intrazigens érvényrejutlatása céljából ala­kult meg 1916-ban. Apponyi Albert gróf közreműködésével 1 lefolyt alakulógyülésen, a napokban tartotta hatodik közgyűlését — a poroszoknak Versailles-ba történt be­vonulására emlékeztető aktussal — a sza­badkőműves páholy üléstermében. A szó­noki emelvényen ezalkalommai a kettős keresztes nemzetiszínű zászló és a turániak jelvénye éke­sítette. A turánista tagok nagy számmal jelentek meg soraikban dr. Jármy Bélia főispánnal. Dr. Kliekner Károty, a Turáni Kör el­nöke a Hiszekeggyel nyitotta meg: a nagy közgyűlést. Megnyitójában áttekint az el­múlt három esztendő rettenetein. Hiába tekintettünk — mondotta —• hol kel ki a mag, melyet elvetettünk, csak itt-ott látszik a kikelet nyoma. Fagyos der­medés borítja a földet, melynek repedé­sein mérges gázok törnek elő illatos vi­rágok helyett. S a nyüzsgő férgek raja romba döntötte az egész országot, mely a keresztény és nemzeti eszmétől való tá­volodásnak következménye volt. Mikor a bolsevizmus megyénkben mindent maga alá temetett, egy kis csapat állit rendíthe­tetlen hittel és bizalommal eltelve tekintett a jövőbe s ez a fennállása óta a keresz­tény és nemzeti eszme szolgálatában álló Turáni Kör volt. Ezt szolgálta a kör a múltban s ezt fogja tántoríthatatlanul szol­gálni a jövőben is. Ezek után a keresztény és nemzeti eszmére való tántoríthatatlan hűségre lelkesítette a kör lagjait. A luránislák politikai akciói A nagyhatású elnöki megnyitó után dr. .Bernáth Zoltán főtitkár vázolta je­lentésében a forradalmak és az oláh meg­szállás napjait átszenvedő kör politikai és társadalmi akcióit. A Turáni Kör — mondotta — meg­maradt e nehéz időkben is a nemzeti és keresztény eszme mellett s talán egyedüli volt évekkel az­előtt kitűzött szent eszméihez s egy jottányit sem tért el a keresztény-és nemzeti érzés álláspontjá­tól. Mi voltunk azok, kik 1919. ll.-jában a vadul előre vágtató nemzetköziség térhó­dítása idején bátran felirtunk a kormány­hoz a kötelező vallásoktatás fentartása ér­dekében s tiltakoztunk az elnemzetietléne­taiedés ellen. S mikor megyénkben és vá­rosunkban katonák jártak rabolva és pusztítva mindenfelé: Körünk volt, mely állást foglalt a pártatlan nemzeti hadsereg mielőbbi megteremtése mellett, a területi integritásunk megvédése érdekében állást foglaltmik a Máv. és állami gépjgjyárak bér­beadása ellen. Sokak előtt tán vissza tet­szést szül amit mondok, de az én felfogá­som és meggyőződésem, hogy ma min­denkinek politizábii kell. Ma, mikor jól tudjuk, hogy az államfő keze meg van kötve, tojás táncot ktíll járnia az antant kívánalmaival szemben, akkor a társada­lom különféle egyesületei azok, amelyek őszinte kifejezői a magyar társadalom széles rétegeinek. Ha ezen időkben és szokásunk el- , lenére politizáltunk, tettük ezt azért, hogy szolgáljuk es előse­segitsük a hatalmassá íejlődö régi nagy Magyarország- vissza­szerzését. A kommün bukása s a románok kita­karodása után egymás után ugy jöttek hozzánk B pestről, mint régi kedves ba­rátjukhoz a különféle s a keresztény és nemzeti alapra helyezkedő egyesületek: hozzánk, kik már 1916 elejéin ezeket az esz­méket trtuk fel zászlónkra Hozzánk fordultak tanács és megszerve­zésük elősegítésére a T. E. V. E. L., a Magy. Nemz. Szövetség, a Honszeretet, É. M. E., a MÜVE, Barosszővétség, a keresz­tény biztosító és pénzintézetek, a külön­böző kereszt, lapok és pártok, hogy a ta­lajt előkészítsük számukra. Tőlünk telhe­tőleg támogattuk is őket erkölcsi és sze­rény anyagi tehetségünkhöz képest. Min­dent elkövettünk a nemzetietlen szabad­kőműves uralom feltámadása ellen. Szer­vezkedtünk az integritás védelmére. Se­gítettük uj alapon "feltámadásában a Bes­senyei Kört. A románok alatt 44 falut be­szerveztünk. A nyíregyházi huszár ezred­nek disz zászlót adtunk. Egyik alelnökünk báró Buttler S. rendezte a Kormányzó ur fogadtatását. Egyik lelkes turáni testvé­vérünk, Cserfa Kálmán szervezte meg a románok megszállása alatt azt a kis lel­kes gárdát, mely nem törődve a romá­nok börtönével házról-házra járva a me­gye több falujából is több ezerre menő alá írást gyűjtött titkon és azt kerülő utón sikerült eljuttatnia Budapestre az or­szág első és keresztény nemzeti alapra he­lyezkedő kormányának üdvözlésére. Gyű­lést rendeztünk a destruktív sajtó ellen s a nemzetgyűléshez küldött feliratban ün­nepélyesen tiltakoztunk a békeszerzőtlés aláírása ellen. Végül gr. Apponyi Albert disztagunkat 75. születésnapja alkalmá­ból egy remekművű turáni motívumu dísz­albummal leptük meg. Örvendetesen jelenti továbbá, hogy a megalakuláskor 96 tagot számláló létszám 1 3 hó múlva 257-re emelkedett, ma pe­dig 415 tagja van a körnek, melyből 264 helybeli és 151 vidéki. Akció a művészeten Ezután Lukács Béla főtitkár a Kör kulturális tevékenységéről, a hangverse­nyek és felolvasásokról számol be részle­tesen. A közgyűlés hálás elismerését ós köszönetét fejezte ki a nívós és szépen sikerült estélyek rendezése körűt fáradha­tatlanul tevékenykedő főtitkárnak. Cserta Kálmánnak a Kör fáradhatat­lan agilitással és mindig eredménnyel mű­ködő pénztárosának jelentése után meg­választották a tisztikart. Az elnökké válasz tolt dr. Kllekner Károlyt a közgyűlés per­cekig tartó ünneplésben részesítette és Énekes János kanonok üdvözölte. A tisz­tikar a következőképen alakult meg: Ellnök dr. Klekner Károly, alelnökök: Énekes János, br. Buttler Sándor és Me­| zőssy Gusztáv, Kaszinó elnöke Kauzsay Tibor lett. Főtitkárokká: dr. Bernáth Z. és Lukács B. Titkárokká: dr. Vass Jenő és Kovács József. Pénztárnok: Cserta K. Ügyész: dr. Ivrómy K. Körgazda: Orbán András. Ellenőr: dr. Szentpétery E. és könyvtáros: Ferenczy István. Végül elnök előterjesztette Cserta Kál­mánnak a legutóbbi válm. ülésen köztet­széssel fogadott azon indítványát, hogy a Turáni Kör megalakulásának évforduló­ját a testvéri együttérzés kifejezésre és a turáni eszme és célok felelevenítése, éb­rentartására évenként társas vacsora kere­tében megünnepelje. Az indítványt a köz­gyűlés tetszéssel fogadta s ezzel a lelkes hangulatban lezajlott gyűlés szétoszlott, hogy este 8 órakor az első turáni testvéri vacsorán találkozzanak. Az emelkedett hangú vacsoráról már előző számunkban beszámoltunk. Válasz a Hadrőának. Nyíregyháza, 1922. február 17. A szabolcsi nemzetgyűlési képviselők höz intézett felhívásukra következőkben válaszolok magam részéről. Bármilyen há­lás téma lett volna is, tartózkodtam kép­viselőségem tartama alatt f elszóltaim a hadirokkant, hadiözvegy és árvák ügyében a Nemzetgyűlésen, mert hiszen resteltem a nemzetgyűlést és kormányt legszentebb kötelességére figyelmeztetni. De Benárd és Bennolák miniszter urakat szóbelileg igen sokszor és 17 levélben figyelmeztet­tem és kértem a tűrhetetlen és szégyenle­tes állapotok megszüntetésére. ígéreteket kaptam, amelyeket e lap hasábjain is lekö­zöltem és 2973 ajánlott levélben kerüle­tem szerencsétleneivel tudattam is; ám a helyzet máig alig változott, mert a gávai és kemecsei járás 2700 hadirokkant, öz­vegy és árva közül 1300 máig sem kapott egy krajcárt sem. A rokkant ellátásról szóló törvényjavaslatot hat heti súlyos be­tegségem miatt csak ma olvashattam át és még ma bejelentem kifogásaimat a mi­niszternek, az utolsó szóig magamévá té­ve Ferenczy István ügyv. igazjgató ur ja­vaslatait. A segítség alfája mindenesetre az, hogy végre-valahára műiden községben hiány nélkül állapíttassák meg a hadirokkan­tak, hadiözvegyek, árvák és a rokkantsági százalék, azután a megyénkinti szervezés és ellátás száma. Mózer Ernő volt kép­viselőtársam interpellációjára adott mi­niszteri válasz szerintem semmi és szóval nem jellemezhető mulasztást követett el a nemzetgyűlés, amikor a rokkant javaslatot le nem tárgyalta és törvényerőre nem emelte. Káöay. András. IZ SZIN TÁPEFJO az UHU kávé pótlék előnyei S ECérje minden fiiszeresnél. I Művész quartett ez Minden kedden, szerdán, pénteken és szom­baton az esti 7 és 9 órás előadásokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom