Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-02 / 27. szám

jfiiminiK 1922. február 2. mmJKemamgtaasammtmam Egyenes út Nyiregyháza-U/hely között az uj ha/sa/ híc/on át Bujon uj villanytelep épül. Nyíregyháza február 1. A Nyírvidéki tudósi tó j ától. Erdekeit vasúti köröket lázasan fog­lalkoztatja Nyíregyháza és Sátoraljaújhely, nek élénk vasúti összeköttetésének terve. Arról van szó, hogy BalsánáL vashidat épí­tenek a Tisza fölé. Ezen a hídon botnyoi lilják le a forgalmat villamosjárat segitsé- j gével. Az áramot a nyíregyházi telepen kívül egy Bujon építendő uj telep, továb- | bá az újhelyi telep szolgáltatja. A balsai híd építésével komolyan foglalkoznak az illetékes körök. Bálisa község képviselőtes­tülete két millió koronát szavazott meg a ia hídépítés céljaira. így a terv a megvaló­sulás stádiumába lépett. A Nyíregyháza —újhelyi forgalom rendkívül jelentős lesz Szabolcs közgazdasági életére. Villa mos vasúton két óra alatt Uj helyben IteinL nénk. A Kansz. vitadélutánjai. Az első összejövetel lebruár hó 2 án lesz. I Nyíregyháza,, január 31. A Nyirvidék tudósítójától. A »Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége« törvényhatósági választmányá­nak elnöki bizottsága ehatározta,, hogy min­den csütörtökön délután 4 órai kezdettel ösz­szejövetelt tart,, a Köztisztviselők Otthoná­nak Bethlen-utca 21 szám alatt levő helyisé­ben. A nyugdijasok régi kívánságát valósítja meg ezzel,, mert alkalmat ad bármelyik Kansz tagnak,, hogy a szövetség ügyeiről tájéko­zódhassák,, a nagy közönség érdeklődő tagjai­nak pedig arra,, hogy a nap-nap mellett válto­zó hivatalos rendelkezéseknek a fennálló tör­vényekkel összhangzásban álló helyes értel­mezését,, szakemberektől, díjtalanul hallják meg. Ezek az összejövetelek ugyanis nem ülések lesznek és igy azokon való megje­lenés még « csoport elnökökre sem kötelező, hanem barátságos összejövetelek,, amelyen bárki esetenkint vehet részt és az általa ki­választott és arra állásánál fogva hivatott egyénnel nyilvánosan,, — vagy ha ugy tetszik, négy szem között — közölheti megfigyeléseit kérhet tanácsot,, vagy tehet valami közérdekű indítványt. A cél érdekében, mindazon által ezúton kéri fel a Kansz elnöksége a Vármegye? vá­ros, pénzügy, államvasút, tanügy, rendőrség, posta, igazságügy és a többi csoportok elnök­ségeit hogy a csoport vezetőségének 6—.8 tagja közül, — akár váltakozóan —- de mirt­dig küldjön ki egy-egy olyan tagot t aki a cso­port beléletét ismeri és igy hozzá tud szólani a felmerülő kérdésekhez f vagy legalább is útbaigazítást adhat, hogy biztos válaszért) kihez lehet fordulni. A vezetőség nagyon szí­vesen veszi,, ha az egyes csoportoktól minél többen jelennek meg nemcsak az elnökség, hanem a tagok közül is,, mert az összejövete­leknek egyik céljául az tüzetett ki„ hogy a kartársi együttérzés fokoztassék. A vita­délutánok nagyon is népeseknek ígérkeznek,, ami nem csoda,, ha meggondoljuk, hogy azon való rendszeres megjelenésüket híres jogá­szok,, adózási specialisták, gazdag tapaszta­latokkal rendelkező orvosok és különféle hi­vatali ágazatokban dolgozó magas állású tisztviselők Ígérték meg,, akik mint Kansz ta­gok, nem csak tagtársaiknak, hanem a nagy­közönség köréből összejött és szívesen foga­dott vendégeknek is készséggel adnak majd felvilágosításokat. A Kansz vezetősége ezzel a legújabb in­tézkedésével is tanúságot tett arról,, hogy ismeri a gyakorlati élet kívánságait és hogy a nagy köönségzért nemcsak tud,, hanem akar is cselekedni. Magyafország boldogulásához pedig az az ut vezet,, amely az egyes társa­dalmi osztályoknak az egymás iránti előzé­kenységét sem hagyja figyelmen kívül. Mennyit kapnak a rokkantak az uj törvény szerint ______ Évi segítség 1200 tói 3600 koronáig 50 és 100 százalékos emelés altisztek­nek és tiszteknek. Az ellenforradalom és a vörös hadsereg rokkantjai • Bernolák Nándor népjóléti miniszter most nyújtotta be a nemzetgyűlésnek a nem hivatásos katonai állományba tartozó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról szóló törvényjavaslatát. Az általános rendelkezés szerint e törvény alapján ellátásban reszesülnek mindazok a magyar állampolgárok, akik katonai szolgálatuk alkalmával megrok­kantak. továbbá mindazoknak a magyar ál lampolgároknak, akik a háborús szolgálat alkalmával meghallak vagy eltűntek, öz­vegyei és árvái vagy arra jogosult hozzá­tartozói. A mem hivatásos katonai szolgálattal e törvény szempontjából azonos elbírá­lás alá esik az. aki a hadviselés érdekében végzett katonai müveleteknél rokkant meg. továbbá aki hadifogságban, ellenséges in­ternálás közben, vagy az u. n. tanácsköZ!­társaságbt támadó ellenforradalomban való részvétel közben rokkant meg, vala­mint méltánylást érdemlő esetekben pél­dául az u. n. vő r ö sh ad seregben súlyos kényszer hatása alatt teljesített szolgálat közben szerzett rokkantság esetén is. A törvényjavaslat magáról a rokkantellátás ról a következőket mondja: A rokkant rokkantjáradéka, ha kereT setképessóge legalább 25 százalékkal csök­kent, évi 1200 korona, ha 50 százallékkal \ csökkent, évi 2400 korona, ha 75 százalék kai csökkent, évi 8600 korona. Ennél a já­radéknál 50 százalékkal nagyobb, felemelt összeg jár olyan rokkantnak, akik a kato­nai altiszti vagy polgári életben szakkép­zettséget vagy hosszabb gyakorlatot igény­lő állást töltöttek be. Száz százalékkal feliemelt összeg jár olyan rokkantaknak akik szolgálatban havidijasok, havidíjas jelöltek, vagy pedig egy éves önkéntesek voltak. Egy fejezet az özvegyek ellátásával foglalkozik. Az özvegyi járadék évi 1800 korona, altiszteknél 2700 korona, a tisz­teknél 3600 korona. Az özvegyeknek ugyan olyan nevelési pótlék jár gyermekeik ré­szére. mint a rokkantaknak. Elvált nők járadékigényét csak abban az esetben álla­pítja meg a törvényjavaslat, ha a házasság felbontása nem a nő hibájából történt és újból nem ment férjhez. — Holnap este lesz a borbély és fodr rász bál. Okvetlenül menjen fel — olyan jól fog mulatni, mint még soha. Éjfélikor olyan szenzációs meglepetésben lesz ré­sze. amilyen eddig csak a velencei karne­válokon volt. A zenét Sáray Elemér teljes bandája szolgáltatja. A mulatság szigo­ruán zártkörű lesz. Meghívó kívánatra elő mutatandó. Szolgálja-e az iskolai okta­tást a mai Jósa-muzeum ? Mi a sürgős teendő? Nyiregvháza, február 1. A Nyirvidék 1 tudósi tójától. A napokban kulturánk féltésével tet­tük szóvá a szabolcsvármegyei Jósa-mu­zeumnak, ennek a belső értékében párat­lan, de mai szorongatott helyzetében romlásnak induló külturtényezőnek ügyét. A kiáltó cikk méltó hajlékot sürgetett az igének, annak a fenséges tanító igének, amellyel multunk varázsa a néma kútfők nyelvén felénk szól valahányszor a vár­megye híres muzeumába lépünk. Haj tér kot, templomot, kulturházat s ennek elő­teremtésére megfelelő áldozatot kértünk vármegyénk közönségétől, áldozatot kul­turpótadó formájában, amelynek terhét könnyen és büszkén viselhetné minden szabolcsi a vállán. Kiáltó cikkünkre tyisszhangzanak a fogékony lelkek. Egy nyíregyházi peda­gógus a kérdésről a következőket mon­dotta. A muzeum ma nélkülözhetetlen szem­léltető szerve ajz iskolai oktatásnak is. A középiskolák'história tanára minden fes­tői erejű muttidézés. bármily értékű jel­lemző magyarázat mellett sem nélkülöz­heti a muzeáfís tárgyak megvilágító segitsé gél. A nyíregyházi iskolák helyzete e tekin­tetben egyfelől páratlanul kedvező, ugyanakkor íájdallmas akadályokkal küz­dünk. A történelemelőtti kort a Jósa-mu­zeum prehisztorikus eszközei fényesen vi­lágítják be, a honfoglalás korál a büszke múlt beszédes emlékeivel keltik életre. — Maga a muzeum látogatás azonban a mai viszonyok közölt mem gyümölcsöző. Ab­ban a két kis szobában, ahol a tárgyak egy része össze van zsúfolva egy osztály, növendékei szorongásik megtöltik a szek­rények között a szük utakat. A magyarázó szóra, amely nélkül a néma kútfők nem szólalnak meg. vagy igen keveset, köny­nyen félre is érthetőt szólanak, csak egy-két növendék hallgatja, a többi szerte szóródva lézeng. A muzeumnak sürgősen helyiségekig van szüksége, mert így csak szomorúan, kielégítetlenül 1 távozunk a gyorsan röppenő látogatás után a muzeum bői. Ami a felnőttekre való hatást illeti, a muzeumnak ebből a szempontból még égetőbben szüksége van a külön, külse­jében is figyelmet keltő kultúrházra, mert a tömegekre való hatásnak a külsővé! való imponálás egyik feltétele. Egyébként ugy tudom, hogy a muze­um relikviáit és nagy értékű műkincseit komoly veszedelem fenyegeti. A setét, szük helyiségekben az összezsúfolt műtár­gyakat, penész, por, pókháló rozsda fenye­geti. Pedig a Jósa-muzeumban páratlan értékű kincsak vannak felhalmozva. A muzeum érdekében megindult ak­ciót ellenállhatatlan érvek egész sora tá­gat ja s biztosra vesszük, hogy ez az ügy egész vármegyénk, hazafias felkarolásával találkozik. jutánjis áros kaphatók Őrük és Hegedűs Bud»paat, V. kerület Doroííya-utca 10. sz. Telefonszám: 103-86 149-8

Next

/
Oldalképek
Tartalom