Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-25 / 46. szám

I9tl február 25. jtáÍRVIDÉK 3 Egy protestáns világszövetség elnöke Nyíregyházán. Clark É. Ferenc doktor Magyarországon. Nyíregyháza,, február 24. A Nyirvidék tudósítójától. Clark doktor,, a »Christian Endeavor Si­cfety<f megalapítója újra (immár harmadszor) meglátogatja hazánkat. Mikor 1881. február 2-án mint a portiandi (Egyesült Államok) gyülekezet lelkésze a »C. E.« mozgalom mus­tármagját elültette,, álmodni sem merte, hogy 40 év elteltével a keresztyén szövetségi mun­ka lesz a világ leghatalmasabb protestáns szövetsége. 40 országban 80 felekezet kebelé­ben 70000 helyi csoportot és 5 millió tagot ölel fel. A jszövetség alapelve öntudatos hit­életre eljutott lelkeket a naponkénti biblia­olvasás, naponkénti imádkozás, a keresztyén munkája való kiképzés s a testvéri közösség elmélyítő,, fegyelmező nevelése által Isten országa hasznos tagjaivá tenni. Isten min­den kétséget kizárólag nagyon gazdagon megáldotta e munkát,, az utolsó 2 évben 9238 uj szövetség alakult a világ minden részén. Á bostoni központ évi költségvetése 75000 dollár. (47 millió korona). Ma Clark dr. a vi­lágszövetség elnöke. 70 éves kora mellett is feleségével együtt fáradhatatlanul látogatja az egész világ szövetségeseit. A mult évben 25 ezer mértföld utat tett meg. Bennünket,, magyarokat különös melegséggel szeret,, pár héttel ezelőtt is az erdélyi magyar szövetsé­gek támogatására hatalmas adományt kül­dött. Február 25-től március 6-ig lesz Ma­gyarországon. (Azután Finn,, Lett, Észt, or­szágba megy,, hol virágzó C. E. munka folyik) Ez idő alatt felkeresi Budapestet,, Debrecent (február 28—március 1) és városunkat. Ná­lunk március 2 és 3-án fog tartózkodni. Első napon tisztán a Bethánia egylet tagjai ré­szére tart előadást, március 3-án (pénteken) délután 6 órakor egy vallásos estély kereté­ben az ev. iskola dísztermében fogja el­mondani bizonyság-tétejét. A vallásos es­télyre belépő-díj nincs. Mindenkit szerététtel hiv meg »a nyiregyházi Bethánia-egylet ve­zetősége®. A C. E. mozgalommal kapcsolatban álló dolgokban szívesen nyújt felvilágosítást a Bethánia-egyesűletek irodája, Rákóczy-u. 8. szám. Máraus 1-én megindul a közvetlen forgalom Romániával Nyíregyháza. február 24 A Nyirvidék TddósftőjáLól. • Anniik idején örömmel adtunk hirt ar­ról. liögY hosszas tárgyalások után végre a máv\Tgrtzga t óságának sikerült a román 'v^tíökkál Thíígáttapodásra jutni a köz­Jrafön Wgáfom fel vécéiéről Nyir­áft'í'áiiy es BiHarfeJerésztes' ideiglenes ideig-­)enes haíSrál tamásokon át. De mindjárt 'ra K&öliítfhk kellett azt is, hogy külön­r.boÍő tornán akadékoskodások miatt a 'megá'íá portás gyakbrlali érvényesítése el­' tolódbtt. Ugy fátszíik, most végre sikerült minden nehézséget elhárítani, mert a ' tnáv.' debf-ecéni üzletvezetősége ma a kö­vetkező értesítést adta ki: #á*clus 1-én Blharkarmtts és Xyiíábrány fóetgleiies határállo­máson ái a román vasutakkal a közvetlen személy, podgyász és áruforgalmat felvesszük. Ebből folyólag ugyanezen naptól, te­hát március 1-től kezdődőleg Biharke­réSztcs—B harpiispoki és Nyirábrány—Ér­ifaHtáiyfalva között az alábbi személyszál­lító vonatok fognak közlekedni: Biharkeresztes—B>harp<üspöki 511. személyv ind. Biharpüspökiből] (8 ó 31 p.) 7 ó. 31 p.; érk. Biharkeresztesre 7 ó 51 p. 551. vegyesv. iud. Biharpüspökiből (20 ó. 10 p.) 19 ó. 10 p.; érkezik Biharkeresz­tesre 19 ó. 30 p. 512. személyv. ind. Biharkeresztesről' 18 ó. 49 p., érk. Bibarpüspökibe 19 ó, 09 p. (20 ó. 09 p. ,552. vegyesv. ind. Biharkeresztesről 7 ó. 10 p.; érk. Rih:irpiispökibe 7 ó. 30 p. (8 ó. 30 p.) Nyirábráuy—Érmihályfaiva 1723. vegyesv. ind. Ermihályfaltváról (18 ó. 31 p.) 17 ó. 31 p - érk.Nyirábrányba 17 ó. 52 p. 1824. vegyesv. ind. NyiráUrányból 17 ó. 09 p.; érk. Ermihályfalvára 17 ó. 30 p. (18 ó. 30 p.) A zárjelbe tett számjegyek a román /keleteurópai) időada'okat jelzik: Jelen forgalomfelvétellel kapcsolato­san és egyidejűleg, tehát ugyancsak már­cius 1-től kezdődőleg Debrecen—Nyiráb­rány között az 1824. menetrendje némileg módosul Debrecenből' 20 perccel koráb­ban, tehát 14 óra 40 perckor indul és Nyir­ábránybaábrányba ugyancsak 20 perccel korában, azaz 16 óra 09 perckor fog ér­kezni A Bessenyei Köri lyceáhs előadása Itáháról. Ól ^ I^regyháza. február 24 A Nyirvidék tudósítójától. ' 3t L. A 5 klasszikus szrépségek országa, Itália megközelithetellien,"elérhetetlen álom­~?^or$zág azok Számára, akiket az olasz ég, a látih kultura múltja és jelene a müvésze­"^Qért Való rajongás zarándokaiként von­<^ í£ott :mindenkor. Csak a szerencse lovagjai - j kiváltságos gazdagok jutnak el ma" az °il örök Város földjére. A lelkekben azonban i&'tftfahál eíősebben él a vágyakozás Itália f^^^Díia Bessenyei Kör lyceátis előadásainak rr -w^wamába "csütörtökön délután 6 órára / , ítaffa^ ismertetése volt kitűzve. Dr. Mo­Ferenc a nagy klasszikusok föld­^^jSt^WfíSíf lelkes, tudós főgimnáziumi igaz­B n^wat5 > /VoH ífe>iolasz föld, városuk, az olasz ta"'"ffréfttóéja. A tárgy s az előadó tfcv'IBIQBfl , ! hivatottsága egyaránt nagy közönséget vonzottak fl főgimnázium diszlermébe, a mely ezalkalommal is zsúfolásig mqgtelt az érdeklődőkkel. Dn Moravszky Ferenc ^ görög és latin lélek és kultura jellemző vonásait tanulsá­gosan vetette egybe s úgyszólván Görög'röld­ről vezette hallgatóit az Appenini félszi­getre, mintegy a keletről nyugatra áradó görög kultura nyomában. A felolvasás to­vábbi menete kellemes és tanúságos utaz­tatás volt. Szebbnél-szebb,, jellemzően il­lusztráló képek ringattak abba az illúzió­ba, hogy Velencében gondo-ázunk, dó­mokban, palotákban, tereken, utcákon, te­metőkben járva kutatjuk, lápjuk az olasz föld örök csodáit. Az olasz városokat be­járván Moravszky Ferenc dr. az olasz té­lekrajzott tárta elénk s értékes összefogla­lásban mutatta be a legjellemzőbb olasz műfajnak az olasz operának fejlődését. A mindvégig lebilincselő előadást lelkes tapssal köszönte meg a közönség, amely­nek sürü sorokban való részvétele ismétel­ten igazolta, hogy a Bessenyei Kör lyceális előadásai iránt a békeévek intenzív és ál­dásos érdeklődése ujüít fel. Közvágóhíd és bőrgyár. Felületesen szemlélve a dolgot, nem is hiiménk, hogy e két ipartelep milyen szoros összefüggésben van egymással. Mindenki tudja, hogy a közvágóhídon vágják az állatokat s mint fő termék in­nen kerül közfogyasztásra a hus és mint melléktermék ugyancsak innen kerül forga­lomba a nyers bőr is. Azt azonban kevesen tudják, hogy a bőrgyárosok és tímároknak állandó a pa­nasza, hogy a hazai közvágóhidakon ha­nyagul és szakszerű.lenű! bürözik Je az ál­latokat, aminek folytán nagyon sok vak­és áthatómetszéssel értéktelenitett silány nyersbőr kerül hozzájok kikészítésre. Es ez a legfőbb oka annak, hogy bőriparunk a külföld bőriparával nem képes a ver­senyt felvenni. A szabolcsi bőrgyárrá! kapcsolatban nem lesz talán felesleges rámutalni azokra ametyek a gondatlan bőrlefej éssel öly nagy és számokban ki sem fejezhető nean­zelgazdaságjgp károsodást okoznak. Az isten megadta az állaton az első­rangú bőrmiiiöséget, amelynek értékét ma már kéVés kivétellei sem a gazda, sem pe­dig a katonaság a szokásban volt égetett bélyegzéssel" nem csökkenti. S a bögolyök sem okoznák számbaVehető kárt, Ahelyett tehát, hogy mennél johbat és többet igyekeznénk termelni, a közváígóhi­don lész a jóminőségü nyersbőrből' a hi­bás és silány áru akkor," amikor hazánk­ban fénykorát éli a több termelés jelsseava. Sokan talán kizárólag a hüsiparóáókat okolják, míg én főleg'a közvágöhidakban bau látom a baj igazi gyökerét. Minket szabolcsiakat ebből' a szem­pontból vármegyénk közvágóftidjai keli, hogy érdekeljenek s elsősorban is a leg­több nyersbőrt termélő nyiregyházi köz­vágóhíd. ' • A - J k Bizony kétségbeejtők és szánalmasak az állapotok, különben a mult évi aLispáni jelentés is megállapítja, hogy Szabolcs­ban a köz vágóhidak elhanyagoltak, rozo­gák és tisztátalanok. És éZ a megállapítás áll a nyiregyházi közvágóhidra is. Ezek után kérdem, hogy hogy lehes­sen még csak el is képzelni, hogy e|gy pisz­kos helyen tisztán, gondosan es szaksze­rűen tudjanak dolgozni ? Nagyon közel fekszik, a gondolat, hoggy ilyen állapotok mellett a husiparosóljt- és azok munkásaiból előbb-űt^bb kivész a tisztaság és rend szeretete. És éz a hús­ipar hanyalására, majd pedig a teljes le­züllésre fog vezetni. S nagyon félő^ hogy az uj nemzedék nem fog tudni megtaijpuLni dolgiMit JVp£ f ^rí T® I Hogy külföldön a bőrök lefejtése mindenkor szakszerűen és a legnagyobb gondosságod történik, azt főleg atinak tu­lajdonítom, hogy a közvágőhidák'céljuk­nak minden tekintetben megfelelő szép, tiszta, gondozott és tágas csarnokokkal rendelkező iparművészeti remekek, ahová kedvvel mennek a husiparosok és munká­saik, mert ott igazán és szakszerűen- dol­gozhatnak, míg nálunk szűk bagolyvárak, ahová csak kénj'szerből jönnek, merfc'mun kájuk nem is munka, hanem kínlódás. Nemfoiyiáiasos! ^s«to?gi$e£etojt£§tftlen emlékeket hagy a gyöajöüiíötlő nézőben a Mesék szigete amit ma vett műsorára a Városi Szinház Mozgó. Amilyen szép mesét az emberi fantázia el tud kép­zelni, az mint bűbájos valóság pereg le szemeink előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom