Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-21 / 42. szám

4 jtöÍHSÍIDÉK 1922. február 21. ^ „Turul madár" dalának fájdalma a sírba vitte. Tiszadob, febr. 20. Sok — nehéz megpróbáltatáson ment keresztül! agyongyötört megjtépett nemze­tünk. A végtelennek látszó háború szenve­vedésteli évei, valamint a forradalom és következményei sok drága vért követelt ál­dozatául. De ugy látszik a mérték még nem telt be. Gyászos idők élő mártírjai tovább járják a kálváriát. Folyó hó 5-én Bodnár László ny. fő hadnagy főbe lőtte magát. Községünk Legkiválóbb gyermeke, vár­megyénk egyik bátor fia s hazáját végtelen szerető honfia távozott el vele az; élők sorából, hátra hagyva végtelen fájdalmat, nemcsak szülei és testvéreinél, hanem' mindazoknál, akik ismerték, mert szeret­ték is. Sokan ismerték a vármegye legrégibb tisztviselőj étnek — kartársuknak — Bod nár Lásztó tiszadobi főjegyzőnek legidő­sebb fiát. Hiszen gimnáziumi tanulását a vármegye székhelyén kezdte. Azonban ka­landos és bátor természete a katonai pá­ÍVára vitte. A hadapródiskolát nyugodtan én sem végezhette, mert a haza hivó szavá­ra azonnal a harctérre ment, hogy ha kelt életével mutassa meg rajongó honszere­tctét. Ennek és bátorságának igazi doku­mentuma kitüntetései, melyek közül a III. osztályú katonai érdemkeresztet a kar­dokkal Molnár tábornok tűzte ki mellére s kétszeri súlyos sebesülése rövid négy hónap alatt. Másodszori sebesüléséből még teljesen fel sem gyógyulva, újra a harctérre ment, önként. Résztvéve a győ­zelmes gorlicei előnyomulásban, egy iKjerenesétlen vállalkozás közben, sok ez­red magával fogsájgjba esett. Az oroszfog­ság borzalmait végigszenvedte pt és fél évig. Ezalatt szülei és a haza földjének látása utáni vág}' annyira sarkalta, hogy képes volt 5000 km-es bizonytalan útnak neki vágni pénz és ételem nélkül. Hosz­szu 8 hónapos bolyongás után 1920. őszén hazaérkezett, hogy megkínzott és szétté­pett hazájának újjáépítésében résztve­gyen. De jaj!! a kegyetlen trianoni béke, annyi sokad magával őt is megakadályoz­ta honfiúi tevékenységében. Ez fájólag ha­tott reá!! Nem csoda hiszen lángoló haza­szeretetének — aminek oly sokszor adta tanúbizonyságát — nem látta méltánylá­sát. De azért nem keseredett el 1, hogy pá­lyáját félbe kellett szakítania; huszonhét évvel uj pályát kezdett. Ennek folytatásá. ban azonban megakadályozta a sors ke­gyetlen keze. Egy hazafias előadáson — melyen »Mi a haza« cimü melodrámái szavalta igazán átérezve oly érzéssel 1, hogy a hallgatóságot könnyes szemmel — de lángoló arccal ragadta magával — történt ifjú elmúlása. A mulatságon a »Turul ma­dár« c. irredenta diai hangjai hatása alatt eszébe jutott szerencsétlen hazája sorsa. Látta tombolni az önzést a megtépett or­szágban, ottan!! hol szeretetre, megértésre és együttműködésre Uenne szükség; látta, hogy itt nem sokan törődnek a haza sor­sával, kevesen vannak, kik átérzik e szót, hogy »bazac. Maga előtt látta a gerinces­séget és az igazságot megfeszítve; ideáli­san gondolkozó lelkével nem tudta bele­élni magát csupán a pénzért tülekedők erköltsilag zülött világába, ezekért megt­utálva a mostani életet — á halált válasz­totta. Senkisem tudta megfejteni másképen lettének okát. Szerető szülei és testvérei között élt, a községben mindenki szerette; egykori parancsnokának — alezredesnek leánya volt a menyasszonya. Tiszttársai is sokra becsülték nyilt becsületessége miatt Minden beigazoltnak látszott az impozáns temetésen azáltal, hogy végutjára étkn sérte a községünk apraja-nagyja; jöttek mindemiünen, a menyasszonyától az ez­redétől képviselők, hogy koszorút helyez­zenek sírjára s így szeretetökről és be­csülésökről bizonyságot tegyenek. E szomorú tragédiának leírásával töb­bek közt egy cél vágynék elérni; szeret nóm belekiáltani a tespedt magyarság fü­lébe, mikor szűntök már meg egymás el­ten haroolni, mikor értitek már meg, hogy nem az egyén érdeke boldogítja a hazát, mert csak ugy lehet hazánk nagy és ha­talímas, ha minden magyar szivébe vési nagy fia mondását: »A haza mindenek előtt.« Szendy László. Szalay-mester batikianfolyama. Nyíregyháza, február 21. A Nyirvidék tudósítójától. Szaiay Pál mester, Nyíregyháza me­leg poézissal alkotó festőművésze szaka­datlan munkásságot fejt ki a szép kultusza érdekében. Most a szép szolgálatában egyúttal a praktikust is szem előtt tartja, mikor hölgyeink részére könyvkötő és bá­lik tanfolyamot nyitott meg. A tanfolyami érdekes munkásórái a polgári fiúiskola kézimunkatermében folynak le. Hetekint kedden és szerdán délután gyul össze a buzgó tanulógárda és szorgalmasan követi a mester útmutatásait a könyvkötés ós a laikus előtt oly misztikusan érdekes ba­tikmunkák terén. A résztvevő úriasszo­nyok és leányok elismerésre méltó ügyessé get, finomult ízlést és óráról-órára ta­pasztalható haladást tanúsítanak nagy örömére a kitűnő mesternek és mind élén­kebb érdeklődést ébresztve a tanfolyamon ezidő szerint még részt nem vevő hölgyek körében is. Megkerestük a tanfolyámot annyi kedv­vel, ambícióval vezető mestert, mondjon el egyetmást tanfolyama tervéről. Szalav Pál a következőket mondotta: A tanfolyam a középosztály munka­kedvvel, talentummal, praktikus érzékkel megáldott hölgyei körében őrömet keltett s még mindig tart a jelentkezés. Ez elő­relátható volt, mert a könyvkötés és bati­kolás elsajátítása jelentékeny megtakarí­tást tesz otthon lehetővé. A tanfolyam min­den anyagot ingyen ad a résztvevőknek és a következők tanítására terjed ki: A könyvkötészetből elsőzör a fonál­r^a, taajd a" szalagra fűzést, aztán a kötést tanuljuk, majd sorra kerülnek: a papír­kötés, félvászon, egész vászon, félbőr, egész bőr, selyem és bársonykötés. Majd ezek elsajátítása után díszmunkák, al­bumok, emlékkönyvek, naplók készítését vesszük sorra. Ezután a bélés papírkészí­tés, könyvkötő vászon-készítés, aranyozás, cimirások, exlibrisek készítése tetőzi be és jutalmazza a szorgalmas résztvevők fá­radozását. A könyvkötészet elsajá'.itósa után se­lyem és bőrbatikmunkákban szereznek jár tasságot hölgyeink. itt a programmunk a következő llesz: a selyem sajátságai és anyaga, mint nél­külözhetetlen anyagismeret, a batik esz 1­közök megismerése, a jávai batik, tajting, sorony, mártogatás, fullasztás, permete­zés, csurgatás, Wegeritt-metódus, mo­dern írásos batik, végül lámpaernyő készí­tés. A bőrbatik készítés elsajátítása koro­názza be tanulmányainkat. Itt is megis­merkedünk a bőr anyagával és sajátsá­gaival, a bőr színezésével, majd sorra vesZ­szük a bőrfestékeket, a bőrvasalást és pol­lirozást. Megállapítottuk a nyert felvilágosítás­ból, hogy Szalay mester célkitűzése való­ban a legnemesebb intenciókkal értékes szempontok figyelembevételévél történt és megérdemli hölgyközönsé|gíünk élénk tá­mogatását. A tanfolyamra naponkint 1 óráig a polgári fiúiskolában lehet jelentkezni. Moravszky Ferenc főgimn. igazgató előadása a szabad líceumban. Nyíregyháza, február 20. A Nyirvidék tudósítójától 1. A Bessenyei Kör szabadliceuma rend­szeresen végzi a szabadoktatás önzetlen munkáját, melyet a líceum törzsközönsége érdeklődésével és megértéssel támogat Ezen a héten, csütörtökön délután 6 óra­kor Moravszky Ferenc főgimnáziumi igaz­gató tart előadást Itáliáról (62 szines ve­tített képpel.) Előadása során bemutatja Itália történelmi és művészi fontossággal bíró városait, a római klasszicizmus szék­helyeit. A tudós előadó személye, ki a klasszikus tudományok értékes és szakava­tott ismerője, garancia arra nézve, hogy ez az előadás is ípéltóan illeszkedik be az előadássorozatba, mely szórakoztatva tanít és nevel. Ezenkívül ebben az évadban még 3 élőadást tart a líceum vezetősége. A Törekvés-bál. Szószerint a törekvőké volt a Korona vasárnap esti hangulattal, közvetlen ked­ves örömmel teli bálja, a Törekvés Sport Egylet táncmulatsága. A karnevál e szi­nes, friss vidámságu estjén a Törekvés gárdája igen tekintélyes társadalmi réteg képviselőit vonta magához s a bálra sok­sok nyájas otthonból röppentek ki a jövő virágos ígéretei, kacagó, üde szépségű leá­nyok. , A táncot ötletesen rendezett kabaré előzte meg, amelyen a Scmiedeg-szmpad művészei, Vadnay Andor, Kemény Olga, Virág Franci, továbbá a varázsszerü hatás sal táncoló Sárkány—Dániel pár arattak lázas sikert. Különösen Vadnay és Vi­rágh mesteri figurái tetszettek najgjyon míg Kemény Olga kissé síkos dalairól azt tartjuk, hogy nem ebbe a levegőbe valók voltak. A Kabaré után a katonazenekar bűvös bosztonra zendített, Kiss János parancs­nok dirigálásával szimpatikus kifejezést adva a polgársággal váló, minden alkalomé­mai örömmel tapasztalt együttérzésének. A táncos est ,amelyet kitűnően ren­dezett tombolájától? tett még változatosab­bá, a reggeli órákig tartotta ragyogó együttesben a Törekvés derék ifjait és aranyos vendégseregét. — Hunyadi János 60 esztendő óta mint a keserüvizek gyöngye van elismer­ve. Ne fogadjon el mást. Minden cimke a saxlehner nevet viselni. 42 Ma, holnap és holnapután este a Modern Kabaré műsorán ?LAX? A, titokzatos és csodátatos parl­nernője „LEA" vendégszerepel. B8Sf

Next

/
Oldalképek
Tartalom