Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

2 mmm vasuscHnoasa* A „Hangya" nagy lendülettel erősödik városunkban. Nyíregyháza, január 31. A Nyirvidék tudósítójától!. Tegnap déLulán tartotta a Hangya Szö vetkezet igazgatósági és fellügyelőbizottsági ütését Báró Buttler Sándor elnöklete alatt az Összes tagok részvételével'. A városunkban minden társadalmi réteg szemében egyaránt rokonszenves, elismerten egészséges formában megnyilatkozó szövetkezeti mozgalom izmosodásának volt tükröződése az ülés, amelyen Sallay Sándor főellenőr, központi kiküldött terjesztette elő rovancsolásának eredményét és a Hangya három boltjának mérlegét. A bemutatott számadások az üzletév fokozódó forgalmáról tettek tanúságot és beigazolták. hogy a Szövetkezet kiváló kezekv. ben van s az árhullámzás okozta nehézségeket önerejéből legyűrte. A mérleg ismertetése után az ülés elhatározta, hogy a nyereség 25 százalékát tartaléktőkéhez csatolja, 5 százallék osztalékot fizet s nagyobb összeget jótékonycéllra fordít. Sallay Sándor főellenőr felhívta az ülés és ezúton a jövő hónapban tartandó közgyűlés figyelmét a Hangyának immár hatalmasan kiépült és sokoldalúan produktív albertfalvai gyárára, amelynek rész vényei 200 koronás névértékről rövidesen 600 K-ra emelkedtek és amelyeknek széles körben való jegyzése a legjobb befektetés. Az angol Hangya mindent, amit árusit, saját gyárában termeli s ezt a célt rövidesen eléri a magyar Hangya is. Az ülés többek hozzászólása után elismeréssel

1 fogadta el a mérleget és Sallay Sándor főellenőrnek fáradhatatlan és gyors munkájáért meleg köszönetet szavazott. Ezután elhatározta az igazgatóság' hogy a Kossuth Lajos ág. h. ev. gimnázium szegény tanulóinak segélyezésére 2000 korona értékű természetbeni adományt ad. Nagy örömmel vettek tudomást a Hangya agilis munkásai Báró Buttler Sándor sikeres pénzügyi akciójáról, amellyel a Hangya karöltve a Szabolcsi Közgazdasá gi Takarékkal és a Sóstói Bortermelők Szövetkezetével megvásárolta 1200000 kof rónáért azt a kiváló fekvésű házat, amelyében a Hangya Széchényi-téri boltja van. Ez az akció a fejlődés nagyvonalú lehetőségét nyitja meg a szövetkezeti mozgalom előtt A terv az. hogy a megvásárolt ház telkén 2—3 emeletes palotát építsenek, amint a viszonyok lehetővé teszik. Az utcai fronton a Hangya bolt lesz. mélyítve az udvar felé. A pincehelyiségekben raktárak lesznek; az emeleten iroda és 2 lakás áll a Hangya rendelkezésére. A tervnek további kidolgozására és a pénzügyi müvelet perfektuálására az ülés Báró Buttler Sándort és dr. Szesztay Zoltánt bízta meg s hálás köszönetet mondott az elnöknek a Hangya jövő fejlődésére irányuló lendületes akciójáért. A szövetkezet, amint a lakásviszonyok megengedik a város számos pontján nyit boltot. ..:•. X\f. Benedek pápát gyászolja Nyíregyháza város. Nyíregyháza, január 31. A Nyirvidék tudósítójától'. •XV. Benedek pápa halála világszerte őszinte részvétet váltott ki nemcsak a sok milliós katholiikus hivők táborában, de mindenütt, ahol a békepápa felebaráti szeretettől sugalt politikájának áldott kezenyomát érezték. Halálának hírére Nyiregy háza város káthölikus templomának tornyára azonnal kitűzték a gyászlöbogót. A gyász ünnepies és a részvétlel együtlérző polgárság, hivatalok es intézmények bevonásával való megnyilatkozása tegnap, hétfőn délelőtt 9 órakor történt a róm. kath. templomban. A szentatya rekviemén megjelenlek a hadsereg a vármegye, a város, az egyes intézetek és az iskolák képviselői. A gyászjmisét Énekes János prépost-kanonok szolgáltatta segédlettel. h ,,szokol" A magyar kereskedelemnek és sok tekintetben az iparnak is, a cseh koronán csüng a szeme. Ha a »szokoi« esik, akkor azt mondják, hogy a magyar kereskedelem

1 ben levő portékák ára is esik. Ha a »szokott értéke emelkedik, ha »fél>mfcgy« akkor a magyai" portéka ára is »felmegy?. Ez a felfogás már annyira bele szipakodott a köztudatba, hogy azt onnan kipusztítani alig lehet. Hogyis lehetne, a mikor minden portékánkat »Cseszko-szlbvenszkö« szoligáitatja, illetve onnan kerül hozzánk piacra. Hát van kéremalásan magyar áru?? Nincs kéremalássan!! Ezért függ minden a szokottnak nevezett cseh koronától — kéremalássan. Node, tekintsük komolyabb oldalát a dolognak Akkor, amikor a magyar koronaérték |a zürichi jegyzések szerint sülyedő tendenciájú volt és igy a pesti börzén a cseh koronaérték emelkedett, mert ez Zürichben változatlan volt, akkor a cseh iparcikkek ára itthon, természetesen emelkedő irányzatú volt. A velünk kereskedelmileg anynyira szoros összefüggésben levő »szokol« értéke tehát a magyar kereskedelmet közelről érintette, mert sajnos, a »szokol« Zürichben stabilitást mutatott, mig a mi koronánk állandóan romlott. Amikor a Hegedűs teremtette pénzszü jke. a magyar koronaérték zürichi értékeléf sét emelni kezdte, a »szokol« értéke a pesti tőzsdén esni kezdett és ezzel együtt a többi idegen áru értékével együtt esett a eseti s zármazásu portékák ára is. Vagyis tehát a pesti tőzsde árjegyzései szerint emelkedő »SzokoI«-érték mellett emelkedtek a cseh áruk, a »Szo"köl« pesti értékelésének sülyedő tendenciája mellett fösett a cseh áru ára. Ez a meglátás azután meggyökeresítette azt a tudatot és ezt a kereskedő világ szentírásnak is tartja sok tekintetben és sok 'helyütt nálunk, hogy ha a » SZOKOTÍ: felmegy, akkor az Irak is felmennek, ha pedig »esik« a szokol«, akkor »lemegy a portékák ára. Ezt még azzal is magyarázták, hogy ha a »szokol« felmegy, akkor többet kell a »szokol«-ért adni és igy drágábban lehet csak vásárolni. Mostanában megint: »felimegy a szokol«. Es persze régi »Schwung«-ban lévén, kell, hogy a portékák ára is felmenjen. — Peddig a »Szokol« mostani »felmenetele« nem azonos a régivel. Egy kissé nem olyan simpla eimek elmondása, mint a »shimmy« eílejtése, azért hát csak azoknak szólunk, akiket érdekel. Azelőtt a »szokol« csak a pesti börzén »ment fele, de Zürichben stabil volt: Ekkor emelkedtek a cseh áruárak. Most a »szokol« Pesten is »fehnegy«, meg Zürichben is »felmegy«. Itt a különbség. — Most a magyar koronaérték »stabil«, már amennyire stabil Zürichben. Minthogy pedig a »szokol« emelkedik itt és emelkedik ott is, ennélfogva a cseh portékák árának — tisztán valutáris okból — nem szabad emelkednie. Hogy ezt megértsük emlékeznünk kell arra az időre, amikor a magyar koronáén ték kezdett emelkedni. Akkor ugyanis nálunk javulóban lévén lévén a korona vásárló ereje, a portékák ára sülyedt. Ma ez az eset »Cseszko-szliovenszkó«-ban. A »szokol« vásárló ereje javul, tehát ott esnie kell a portéka árának. A magyar koronaéi^ ték változatlan vagy csak kis kilengésü, en nélfogva a cseh portékát ugyanannyi magyar koronáért kellene megkapni, mint a vagy csak kis különbséggel. És lám mégis, akárhány helyen, azt a kifogást halljuk, hogy emelkedik a »szokot« tehát drágább a magyar kereskedelem ben a cseh származású áru. Pedig ez nem helyes észjárás a »szokol« mai emelkedése idején, illetve azok, akik portékájukon e címen kívánnak magasabb áron túladni, azok nem gondolják jól meg a dolgot. Természetes, hogy a cseh áruk ára, épen ugy mint annak idején a mi áruink is nem sülyedt hirtelen alá, hanem meg

1 kellett indulnia a konkurenciának, hogy az árleszállitások meginduljanak. Ami akkor a Hegedűs-féle olcsó sági hullám idején nálunk volt, az most a cseheknél' kell, hogy elkövetkezzék. Ott le kell szállania a portékák árának, mert a cseh pénz értéke emelkedett. Az áresésnek paralel kell haladnia a cseh pénz értékemelkedésével megfordított irányban. Pontosan ugy' mint nálunk volt, az 1921. év tavaszán. És a cseh kereskedők körében most épen olyan szépen kell elhangzania a panaszoknak, amiként nálunk tavaly tavasszal szóltak a panaszok. Vagyis tehát azt mondhatjuk, hogy a szokol mai értékemelkedése, nem szolgálhat okul a magyar kereskedelemben levő cseh portékák áremelésére, mert a cseh portékák ára, nem nálunk, hanem a cseheknél, sülyedőben kell, hogy legyen, de ez az áresés reánk nézve semmi árdifferenciát elő nem idézhet, sem negatív^ sem pozitív irányban. Ha tehát a magyar kereskedő a »szoko!« emelkedésére hivatkozva áremelést kísérel meg, akkor hibát követ el, vagy konjunktúrát igyekszik kihasználni Pisszer János. A látiialailaíi mií§ Myireyyházáo. Holnap, február 1-én előkelő bál fénye árad a Korona nagytermében. A nyíregyházi jogászvilág bálja lesz a holnapi, amelynek mindenkire kötelező érdekessége egyebek között az is, hogy a láthatatlan vendég akció szolgálatába állították a a felebaráti szeretettől áthatott rendezők. a „Modern Cabaré és Bar n || 1 í I lf (Széchenyi-kávéház, Nyírvizpalota) 1922. február hó 1-én Bt ^ fi1 s II e

S{

e 9 órakor ^^^ Nagy fehér műsor II ós*a után Balfabsrin. Külön étterem. *9V