Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-20 / 16. szám

•JÍYÍRVIDÉK 1912 január 20. A háztulajdonosok mozgalma. A »Magyar Kelet« mult heti szániában kifogástalan tárgyilagossággal

1 irja meg a háztulajdonosok naggyüjését. Az ott hozott határozatokhoz fűzött észrevételei; azonban nem helytállók, aggályai túlzottak. ezeket eloszlatni következőkben fogom megkísérelni. Hét évig tűrte a háztulajdonos a közszükségltet parancsolta kényszert, tűrnie kélfItett, hogy háza teljesen lerongyolódott, Imert a házbér a sokszorosan felemelt adót sem futotta, nemhogy tatarozásra vagy hacsak más jövedehne nem volt — egyébre telt volna. Amig lakója az ő házában, üzr iethelyiségében sokszor nagy vagyonokat gyűjtött, kivéve a közalkalmazottakat és egyes dolgozni nem tudó, vagy nem akaróikat; addig, ismétlén ha más jövedelme nem volt és csak háza jövedelmére volt utalva, a bérháztulajdonos eladósodott. Es jóllehet, hogy ez megtörtént vele, most kétségbeesve várja a vagyonváltságot mely sokakra elviselhetetlennek ígérkezik. De beszéljenek a számok: Ezeket a csalhatatlan számokkal fogom én a zúgolódók mellének szegezni. A suszterem évekkel ezelőtt egy pár i'élltalpért 2 koronát számított, akkor az ő házbére 300 korona volt, ma egy féltálp és sarokjavitásért 400 koronát számit, a feleméit házbére 420 korona. A szabóm ezidőben egy kitűnő télikabátot csinált nekem 78 koronáért, az ő házbére ekkor 400 korona volt. Ugyanazon kabátnak kifordításáért, anélkül, hogy csak egy gombot is adott volna hozzá 1000 koronát kért és kapott tőlem az idén, felemelt házbére írna 580 korona. A ^mészárosom ekkor évi 600 koronáért lakott egy három szobás lakást. nála a havi husszámlám; legtöbbször kétszer naponta evett családom hust, 40—50 koronát tett ki havonta, ima feliemelt házbér mellett 860 koronát fizet, a családom alig egyszer eszik naponta hust, naponta egy kg-ot számítva, sem zsirt, sem szalonnát nem számítva ; havi husszámla a mult évben ca 3000 koronát, most 1600 koronát tesz ki és igy megy ez az egész vonalon. Amig a fogyasztási és egyéb cikkek ára 120—150 szeresére emelkedett, a liázbér nem egész 1 és fél

1 szeresére emelkedett. Más: egyik legnagyobb kereskedőnk a házak lekötöttsége előtt, évi 3000 korona boltbért fizetett, m. évben a ház tulajdonosa 8000 koronára kívánta a házbért felemelni, a bérlő bíróság elé vitte a dolgot A bíróság 6000 koronában állapította meg a boltbért és marasztalta a háztulajdonost a nagy perköltségben. Ez a 6000 korona boltbér a békebeli 50—60 koronának feltel ineg. Ezen kereskedőhöz bement valaki és egy már divatból' kiment, békebeli árucikket akart vásárolni; ennek békebeli ára 200—210 korona volt, a kereskedő 6500 koronát kért érte. Kell ehhez kommentár? Egy llakóm 4000 korona évi házbért fizet, ebből 50 százalék lemegy adóban, marad évii 2000 korona. A napokban az angol closett megromlott, a lakatosnak egy fél órai munkáért 250 koronát, a házamban évi 300 koronáért illakó kő mívesnek, ki a . liakatos után reperáit, 500 koronát fizettem. De azért gazember a házigazda, kiuzsorázza a lakót. Egyezzünk hát ki 50 százallékban, vannak tisztességes lakók és itt-ott ilyen házigazdák is. Az osztó igazság az lenne, hogy a mi sovány hét esztendőnk után következtnék a kövér hét esztendőnk. Hát ezt mi háztulajdonosok nem is várjuk. De teszek egy propoziciót: Ma az országban senki sem köteles, senkinek kedvezményes áron semmit adni, csak a háztulajdonost tették meg hivatalból »fahibolondjának®. — Vállalják hát a lakók, vagy kötelezze a hatóság a susztert, a szabót, a mészárost, a boltost, a kőművest, az ácsot stb., hogy a háztulajdonosoknak áruikat békébe]) áron adják és mi, házigazdák ezzel szem-' ben kötelezzük magunkat, hogy nemcsak ezeknek, de minden lakónknak a békebeli házbér mellett adjuk házainkat. Eloszlatom a »Magyar Kelet« aggályait az egész kislakásokat illetőleg is, először is ezen kislakások után nem lesz olyan nagy a kapkodás, de ezeken az épülő kislakások is segítenek, de meg nincs már olyan szegény ember, hacsak nem beteg vagy rokkant, ha munkája van, hogy mondjuk a háromszorosára felemelt házbért meg ne tudja fizetni, hisz ehhez képest fogja ő szabni azonnal a munkabérét Hátra van még tehát a közalkalmazottak házbére: Ha az állam, mint munr* kaadó tud gondoskodni a 3000 koronás búza mellett élelmiszerükről, gondoskodjék a lakbérükről is és ne tegye meg az sálfiam bolondjává« a háztulajdonost; annál is inkább ne, mert hisz csak mult évben emelte fel a házak utáni adókat ötszerer sére. Cikkíró végül azt mondja: a szükségparancsolta egyesület életképes, az bizonyos. De ez a tömörülés egyoldalú és kilátásba helyezi a nyíregyház ilakók egyesületének megalakulását. Hát kérem szeretettel, ezt mi örömmel fogjuk fogadni, mert ez esetben és azt előre is igérem, mint a megalakult egyesültet egyik igénytellen vezető tagja, azt fogom mondani a megalakítandó egyesület vezetőségélnek. »Ne veszekedjünk, hozzák hozzánk minden egyes esetben, a meg nem egyező »elvtársukat!; vagy mi visszük önökhöz a mi »elVtársunkat« és addig el nem bocsátjuk őket. mig meg nem egyeznek, mert mi nem zsarolni akarunk, csak jni is megélni akarunk. Köszönet a »Magyar Keltetnek« objektív cikkeért és még csak azt ajánlóm az illetők figyelmébe, hogy »Nem eszik a levest olyan forrón, amint főzik.« o—ó Nyíregyházi iparosok, kereskedők, gazdák épp ugy, mint a tisztviselő és más latéi- i Jier társadalhii rendbeli a maga legbensőbb őrömével köszöntheti' a Bessenyei Kört abból az alkalomból, hogy a magyar polgárság egyetemének büszkeségét, az immár patriarka korba lépő Rákosi Jenőt méltó irodalmi ünnepség keretében, mint ragyogó példaképet állítja elénk. A szombaton délután öt órakor a vármegye dísztermében rendezendő Rá" kosi Jenő emlékünnepről valóban nem is maradhat el városmik öntudatos, lelkes polgárságának egyetlen képviselője sem. Hol rendezhetünk méltó fogadalmat,, a becsülettől, a lelkesedéstől, szent ihlettől áthatott élet fogadalmát jelentő találkozást ma. a gyűlölet, meg nem értés, szertehuzás, hamis jelszavak idején mint annál az oltárnál, amelyet Rákosi Jenőnek gyújt a tisztult honfisziv hálás ragaszkodása!! Valóban, a Rákosi Jenő ünnep valamennyiünkre, akik valljuk az ő tisztult életfelfogását, müvészethitét és hitét ennek a nemzetnek megigazulásában, kötelező s nem lehet elég súlyos okunk az ünnepről való elmaradásra. — Az ünnepi ségre szóló belépő jegyek Eerenczi könyvesboltjában kaphatók. Fö/det kapnak a kiszolgált honvédek. Beitska Sándor honvédelmi miniszter a m. kir. honvédségbe önkéntesen belépő földmivesek kedvezményeiről nyilatkozva. többek között a következőket jelentette ki: — Az 1920. évi XXXVI. t.-c. szerint, amely a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről

1 szól, elsőrendű közérdekű földbirtokpolitikai cél, hogy a becsülettel szolgált katonák földhöz jussanak. A szükséges ingatlanokat az állam lehetőleg szabadkézből, árverésen vagy a törvényben biztosított elővásárlás vagy pedig megváltás utján szerezheti meg. A szükséges ingatlanokat a törvényben lefektetett módozatokon felül való megszerzéfsét még olyképpen is biztosithatnánk, ha nagy és ;kiözépbirtokosok olyan arányban ajánlanának fel kisebb, tiz-tizenöt holdnyi területeket, amilyen arányban az illtető községből önkéntesen katonai szolgálatra jelentkeztek. — Ez a kérdés tehát, mint láthatjuk, alapos előkészítést követel és ma még csak azokról az általános irányelvekről beszélhetünk, amelyek keretei között a megoldást keresni fogjuk. Meg lehet azonban győződve mindenki, ak imost a m. kir. honvédségbe önként belép, hogy akkor, amikor leszerel, a belépéskor vele szemben tett ígéret leljes egészében be is fogjuk váltani. A leszerelt katonák részére biztosítandó földbirtok nagyságára nézve az önkéntes jelentkezés alapján csak a m. kir. honvédségben eltöltött szolgálati idő lehet mérvadó, ugy, hogy az, aki becsülettel megtette kötelességét, leszerelés után, két-három holdig terjedő földet kapjon. Mindenki, aki bevonulj már a bevonulás alkalmával ki kell jelentenie, hogy igényt tart-e a föMkedvezményre és ehhez képest már a bevonulástól kezdve illetékeiből visszahagyja azt az összeget amelyért azután az állam neki leszereléskor földbirtokot ad. Ezeket az önkéntes visszahagyásokat gyümölcsöztetően fogjuk elhelyezni és ha valaki időközben megváltoztatja szándékát vagyis ha leh mond arról, hogy az államtól kapjon az előbb emiitett módozatok mellett földet, akkor a visszahagyott összeget bármikor kamatostul vissza fogjuk neki adni. Uj védekezési mód a járványos betegségek ellen. A városban és a környéken az ihflüen za máris járványosán lépett fel, hogy néni fog-e ez egy ujabb spanyoljárványnyá kifejlődni azt sem lehet tudni. Reméljük. hogy nem. De azért jobb minden eshetőségre elkészülni "és a "járványos időkben szo'ftásos hygíeiiSkus (iiitézkedése(Bet elővenni. 'TTivel azonban ezek a puszYSn "hygierffküs óvintézkedések a muriban nem bizonyultak elegendőknek, célszerűdnek tartom a közönséget még egy védekemési móddal megismertetni, amely minden járvány vagyis minden baktériumok okozta betegséggel

1 szemben sikerrel alkalmazható. Ez a módszer abban áll, hogy Calciumchloridos kenyeret eszünk. Az ilyen kenyér készítése nagyon egyszerű és a Cateiumchlórid is olcsó. Erről a sóról Hamburger tanár néhány év előtt bebizonyította, hogy a sokmagu fehérvérsejtek baktérium emésztő tehetségét erősen fokozza és ezáltal egyszersmind előmozdítja a szervezet által a kórokozó csirák ellen teremlt védőanyagok termelését vagyis másszóval növeli a szervezet tel'lentálló képességét a baktériumok iránt. E feltevés igazolására különböző kórokozó csirákkal egereket és tengeri malacokat olr