Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-13 / 10. szám

Í9S2 január 13. Önkéntes jelentkezéseket elfogad a vá­ros katonaügyi előadója, Juhász Mihály h. tanácsnok Városi székház I. emelet.) A jelentkezők kötelesek magyar jálilanj­polgárságukat. születési helyüket, évüket büntetlen előéletüket, politikai tekintet­ből megbízhatóságukat, nőtlenségiiket igazolni. Nős egyének is jelentkezhetnek, ezek­nek jelentkezési kérelme féltett a honvédel­mi miniszter dönt a katonaügyi előadó által előterjesztett okmányok alapján. Hazánk érdekében kívánatos, hogy. a társadalmi egyesületek, lelkészi hivatalok és tanítók igyekezzenek oda hatni, hogy a honvédségbe való belépésre min ét szá­mosabban jelentkezzenek. A minisztérium által kibocsájtott s rö\­vid időn belül felíragaszolás utján közzé­tett hirdetmények kellőleg ismertetni fog­ják a belépéssel járó előnyöket és feltéte­leket. Rejtélyes százezer koronás házitolvaj. A hazahozott dollárok sorsa. — Egy kis fiatalkorú tolvaj. Győrből jelentik: Egy igen érdekes lo­pási eset foglalkoztatja már hetek óta a győri rendőrség nyomozó osztályát, mer lyet a Révfaluban levő Tábor-utca 9. szl alatti házban lakó Arpási János terhére követtek el. Arpási Jánosnak egyik leánya egy hó­nappal ezelőtt visszatért Amerikából és nagyobb összegű dollárt hozott haza ma­gával. A leány a dollárokat a bankban ber váltotta, a kapott pénzt uj ságpapirosba csomagolta és hazasietett vele. Otthon a pénzt a szoba asztalára tette le és ott is hagyta néhány percig, míg ő a konyhában valami után nézett. Visszatérve a szobá­ba, a pénzt a papírból kicsomagolta és az újságpapírt tűzbe dobva, neki látott a pénz megolvasásához. Ijedt meglepetéssel) tapasztalta, hogy a pénz közel százezer koronával kevesebb. Első gondolata az volt, hogy az újságpapírban maradt benn a pénz és azt ő most a kályhába dobta. A kályhában azonban most már csak az el égett papir maradványait találta meg. A leány természetesen nehezen, de be­lenyugodott abba, hogy százezer koronát elégetett és a többi pénzt a szekrénybe tette. Később azonban meglepetéssel észá- , lelték, hogy. a pénzből 1 hol ezer, háromezer I a szekrényből egy nagy értékű ezüst reti­kültárca is eltűnt, a rendőrségen megtet|­klütárca is eltűnt, a rendőrségein megtet­ték a feljelentést. A rendőrség megkezdte á nyomozást, kihallgatták a ház összes lakóit, de semmi eredményt elérni nem tudtak. Végre- á nyomozók elkezdték a leány kis tizesz r tendős öccsét faggatóra venni, aki a leg­nagyobb meglepetésre bevallotta, hogy a hiányzó összegeket ő lopta el és azok nagy része a kertben elásva ínég meg is található. A nyomozók erre természetesen elkezdték a kis fiu általi megjelölt helyeken felásni a kertet és ott egy helyütt megta­lálták a 100 ezer korona értékű pénzt, egy, helyütt az apróbb lopásokból! származó néhány ezer koronát és az ezüst retikült Arra a kérdésre, hogy a kisfiú miért lopta el ezeket az értékeket, azt a választ adta, hogy egyik rokonuknak, aki rossz mostoha anyagi visszonyok között él, adott olykor a pénzből,* hogy igy az élni tudjon. v A rendőrségen most abban az irány- ­ban folytatják a nyomozást, hogy yajjor az illető rokon nem biztatta-e fel a ki; fiút a lopás elkövetésére. Négy év múlva érkezett királyi kitüntetés. Egy debreceni tőmozdony vezető kitüntetése. Kusza Gyula nyugalmazott főmozdony­vezető,, Zöldfa-utcai lakos cimére a napok­ban pecsétes levelet hozott a posta. Kusza Gyula felbontotta a borítékot és abból az alábbiakat tartalmazó hivatalos irás tünt élő : Kereskedelemügyi m. kir. MINISTEK 13434—1018. eln. sz. Kusza Gyula főmozdonyvezető urnák őcsászári és apostoli királyi Felsége folyó évi április hó 4-én a hadszíntéren kelt s légfelsőbb elhatározásával a háború alatt tél- i jesitétt buzgó és hü szolgálata elismeréséül j önnek a IV. osztályú polgári hadiérdemke- j resztet legkegyelmesebben adományozni mél- ' tóztatott. Erről örvendetes tudomásul azzal értesi- I későbben tem„ hogy kitüntetési jelvényét veendi. l , > Budapest,, 1918. április 23. Szterényi. Érdekes,, hogy Kusza a kitüntetésről szó­ló irást csak most,, négy év múlva kapta kéz­hez. Eleddig nyilván ott hevert a minisztérium akta ládáiban. És mennyi minden történt azóta,, hogy Őfelsége ezt a kitüntetést adomá­nyozta a derék főmozdonyvezetőnek,, de azért Kusza boldog megelégedéssel tette el a ritka írást. Nagy veszélyért, sikerrel ki­állt veszedelmekért járt ez az irás és g benne foglalt kitüntetés Kusza Gyula a háború alatt, az orosz betörés idején Hötzendoríi Konrádot és az északi hadsereg parancsnokát viLte a páncélvonaton olyan területről, mely az, 1 orosz tüzérség lövedékeinek volt kitéve. Első ízben, mikor elindult a vonat, a mozp donyvezetőt lelőtték és másodízben Ku­sza önként jelentkezett a veszedelmes fel­adatra. Ezért kapta a szép kitüntetést,, mely ha nagy késéssel érkezeit is el hozzá azért becses előtte. Mennyibe kerül a toborzott honvédség legénysége és mennyibe az antant bizottság Illetékes helyről közlik: Ha átlagos irány gyanánt egy tobor­zott katona után évente átlag 15000 kori­nát számítunk és ezt megszorozzuk a meg­engedeti létszámmal, vagy 35 ezerrel, ugy; iez évi 525 (millió koronát tesz ki. Ha foozzáH vesszük még a fejenkénti élelmet, ruháza>­tot, fűtés stb. költségeket, akkor minden fő után évi 35 ezer koronát számítunk, ami viszont évi 1 milliárd és 50 millió korona lesz. ; Az antant bizottság eltartása évi 1 milliárd 300 millió koronába kerül, holott a bizottság létszáma csak 67 tisztből, 31 polgári és 185 főnyi legénységből áll. Összevetve a két tételt, a következő eredményre jutunk: Az önkéntes hadsereg 35 ezer fője évi' 1 milliárd 575 millió koronába, mig az antant bizottság 283 személy 1 milliárd 3 millió koronába kerül. Ebből láthatjuk hogy a toborzott honvédség költsége csu­csupán 275 millióval tesz ki többet, mint az antant bizottság eltartása. Eminens ér­deke tehát minden jó hazafinak, hogy a honvédségbe minél hamarabb önként Jer lentkezzék, mert a bizottság mindaddig itt marad, amig a trianoni békének e pontja végrehajtva nincsen. Már pedig a majd|­nem egy. fél milliárd antant bizottsági költ­séget az állampolgároknak adóban kell megfizetniök. Nyolcosztályu gazdasági és ipari szakiskolák. Nyíregyháza a gazdasági szakok­tatásért. A gazdatársadalom továbbképzésének módjaira a legkülönbözőbb tervek és prob léniák merültek fel s három nagy alföldi város, Kecskemét, Hódmezővásárhely és Nyíregyháza a jelenlegi polgári iskolának 1 nyolc osztályú mezőgazdasági, illetve ipar technikai középiskolákká való átszerve­zése mellett foglíalt állást s mindhárom, város, Kecskemét legutóbb a gazdakong­resszuson, kiinyilatkoztatta, hogy anyagi áldozatokkal is hajllandő hozzájárulni az ilyen szakiskolák felállításához. A polgári iskolai tanártestület legj­utóbb foglalkozott ezzel a kérdéssel s a fenti értelemben kész tervezetet dolgozott ki és terjesztett fel Vass József kultusznak niszterhez, aki határozott ígéretet tett, hogy a jövő évben vidéken 2 mezőgazdasá gi, a fővárosban pedig 2 ipartechnikai irányú nyolc osztályú polgári iskolát fog felállitarti s ha a kísérlet sikerül, semmi sem áll útjában az iskolatípusok véglegesí­tésének és az iskolák szaporításának Beavatott helyen azt is tudják, hogy, az egyik ilyen kisérleli iskolát, mint a leg­nagyobb alföldi város Kecskemét, a mása­kat pedig Nyíregyháza, vagy Hódmez^ vásárhely, kapja meg. JTewtjork Sxpresskábel színre kerüi: péntek, szombat és vasárnap g Díadsl lUOZflülM szenzációs amerikai detektív sláger. Egy hires londoni detektív és egy amerikai ri­porter bravúros kalandjait mutatja be, ez a hat felvonásos nagyszabású detektivfilm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom