Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-11 / 8. szám

JWSOTBJESL 19)2 jaauár 11. A háztulajdonosok nagygyűlése, Nyíregyháza, január 10. Saját tudó­sítónktól. Aligha volt még Nyíregyházán olyan nagy népességű gyűlés, mint a vasárnap délelőtt megtartott háztulajdonosok gyür lése. Jóval a gyűlés megkezdése előtt megí­télt á városháza nagy és kisterme, de a kiszorultak megtöltötték a folyosókat és lépcsőházat. Pontban 11 órakor nyitotta meg dr. Kenés Kálmán a gyűlést, frappáns sza­vakkal ecsetelte a háztulajdonosok helye zetét, rámutatott azon ferde helyzetre, hogy amig az országban immár mindenki rendelkezik vagyonával, egyedül a háztu­lajdonos van ettől elütve. Rámutatott arra, hogy a háztulajdonosok a házbérből nem^ csak. hogy megélni nem tudnak, de a há­zuk teljesen lerongyolódott. Ekletáns pél­dául felhozza, hogy. a város háztartására is milyen súlyosam nehezedik ez az álla­pot. A város ez évi költségvetésére illusztrál ja ezt, mely szerint az évi pótadó ez évr ben csak 336 százalék lenne, ámde a vá­ros házait már okvetlen tatarozni kell, és ezen kiadások 71 százalékkal rúgtatták fel a pótadót. Elmondta az elnöklő polgármester, hogy országos mozgalom indult meg, a melynek célja a lakások szabaddá tétele. E célból indítványozta, hogy ugy, mint az más. városokban már régebben me^ történi, alakítsák meg a háztulajdonosok egyesületét, mely hivatva lesz a háztulajr donosok minden dolgában eljárni, és jo­gaikat megvédeni. Nagy helyesléssel fogadták az indít­ványt. ennek 'folytán az elnök kimondta, hogy a »nyíregyházi háztulajdonosok egyesülete« megalakult. Majd Sándor Mór terjesztette elő, folyton megújuló, nagy he lyeslések között a háztulajdonosoknak a kormányhoz felterjesztendő feliratát. — Minden felesleges frázis mellőzésével fel­tárta a jogos kívánságokat, rámutatott mily, módon lehet a lakáskérdést megolr dani, valamint arra is, hogy a bérház tulaj donosok helyzete tarthatatlan. Statiszti­kai adatokkal igazolta, hogy, Nyíregyháza város népessége az utóbbi liz év alatt csak 7.06 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben ezen idő alatt épültek a takarékpénztár nagy bérházai, a Nyír­víz háromemeletes bérháza az Agrár taka­rék, az Általános Hitelintézet palotái és sok magánbérház. Hogy mégis lakáshiány van, holott még a háború előtt is sok ház üresen állott — annak az oka kézenfekvő. Amig a háború előtt a lakosság tulL nyomó része — a közalkalmazottakat ki­véve — keresetének egyötöd, sőt egynegyed dét áldozta lakbérre, addig ma alig néhány százalékát fordítja e célra. Addig a lakók csak a legszükségesebb lakrészeket tartot­ták elfoglalva. Ma a lakók ezrei, a rájuk lényegtelen házbérek mellett, a lakásokat tényleges szükséglet nélkül tartják, puszf­tán,, hogy fényes bútoraikat elhelyezzék vagy pedig, hogy lakásukat magas áron albérletbe adják ,sok esetben pedig, hogy hallatlan lelépési dijakért értékesíthessék. Rámutatott arra, hogy a mai viszonyok le­hetetlenné teszik az építkezést, mert min­dentől eltekintve, senki sem teszi ki ma­gát a nagy zaklatásoknak. Ez okozza aztán az ipar és részben a kereskedelem pangái­sát, főleg pedig a munkanélküliséget. A nagy helyesléssel fogadott előterf­jesztéshez Liptay Jenő szólott hozzá, kö­szönetet mondva az elnöklő polgármester­nek és az előkészítő-bizottságnak fáradsá­gos munkájukért, majd több észrevétel után indítványozta, hogy az aláírási ive­ket aláírás céljából minden háztulajdonos^ nak küldjék el. A gyűlés következőleg alakította meg az egyesület vezetőségét: Elnök: dr. Benes Kálmán. Alelnök: Marsalkó Lajos. Jogtan nácsos: Szabó László ny. táblabíró. Ügy­vezető: Sándor Mór. Választmányi tagok: dr. Fráter Ernő, Paulusz Márton, Fisch Hermán, Práger Károly, dr. Szűcs Jenő, Karner József, Szmolár Pál, L. Kovács Já­nos, Lukács Vilmos, Friedmann Zélig, — Friedmann Miksa, Haeffel Tivadar, Erdé­lyi Kálmán, Rutkay Gyula kanonok, Klár Gusztáv, Szakolyi Ignác, Liptay Jenő, Énekes János prépost-kanonok, Ungár Bé­la, Zajácz András, Zajácz János, dr. Simkó Endre, Antal János, Huray. János, Csengery Kálmán, Pivnyik András, Ferdjf ticska Rudolf, Tárczay Endre, Béler Gusztáv, Barta Sándor, Nagyváthy Fef x-enc, Dallor Péter, Hogyan József. A Falu Országos Szövetség Központi Népakadémiája lelkes felhívást intézett az iskolaszékekhez melyben haladéktalan csatlakozásukat kéri' E felhívás kiemelkedő pontjai a követ­kezők: A népművelést végző dolgozó in­tézmény falun nem lehet más csak a falu iskolája. A megjavított elemi iskola a gyakorlatiasan megreformált továbbp képző (ismétlő) iskola betetőzése legyen a népakadémia, mely vasár és ümiepnar pokon. sőt télen akár mindennap a népnek előadást tart énekkel, zenével stb. tölti ki. A népakadémia vezetésére az iskola oktató karát (pap, tanitó,) a falu jegyzője, orvosa, alkalmas tanult ember bevonásárt val népművelő testületté bővítik ki. A népmüvelés anyagát minden falusi népi­akadémia vezetősége megkapja. Mi a teendő?? Az iskolaszék egybehivása s a F. ,Orsz. Szöv. Központi Népakadémia kimerítő is­mertetése, a népoktató testületnek népf­müvető testületté bővítése. Legfontosabb ez: mondja ki az iskolaszék v hogy népiskof­Iája mellett a népakadémiát megalkotja s azt bekebelezés végett a Központi Népakaf démiának (Falu Szövetség, Budapest VIII. Vas-utca 19.) azonnal jelentse be. A népakadémiás előadások a népisí­kolában tarthatók, hiszen ennek folytatása A népakadémia igazgatója azonnal érint­kezésbe lépni köteles a központi akadémiá val. Anyagi hozzájárulás nem, csupán a »Falu« havilap járatása szükséges A kül­dendő előadásokért díj csak akkor jár, ha ezt a könyvtár számára megtartják. — Mozgóképelőadásokra berendezkedés ese­tén filmek kölcsönöztetnek megfelelő dij ellenében. Mindezekből világosan kitűnik, hogy a népakadémia létesítése, miután a helyj­ség, előadás ingyenes minden faluban mini­den anyagi megterheltetés nélkül létesitf hető. A Központi Népakadémia, hogy megkönnyítse a népművelő testület munká ját. megtervezett szórakoztató előadások programmját is megküldi (bemutatások, színdarabok, jelenetek, párbeszédek, szava latok, zene, énekdarabok, Miapozitivek fil­mek, mintajátékok stb.) A csatlakozást, a népakadémia gyors megvalósítását kérő sorok a következő idé zettel záródnak: >Mélységes meggyőződé^-' sem — irja egyik aranytollú agrárirónk a népakadémiákról — hogy ennél szebb, ne­mesebb és hasznosabb intézményt emberi elme ki nem gondolhatna és a község ve­zetői semmivel sem tehetnek jobb szol­gálatot falujuknak és hazájuknak, mint az­zal. ha a népmüvelésnek és a nemzeti ne­velésnek ezeket a szerveit megteremtik.« E szavakhoz értékcsökkenés nélkül hozzátenni nem lehet: minden kominenw tár nélkül adjuk és ajánlguk e vázlatos ismertetést a magyar népmüvelésnek ügy­szerető munkásai figyelmébe, kik bizo­nyára tudni fogják szent kötelességüket, hol és hogyan kell éleszteni a nemzet őrtüj. zét. mely a fényt és meleget árasztó maí-. gyar kultúrának is őrtüze leend. »Itt az idő, most vagy soha!l« Egy Brazíliában élő nyír­egyházi származású orvos nemeslelkű adománya. Nyíregyháza, január 10. Saját tudá­si tónktól. Ma amikor az önzés orgiáit üli, ma, amikor mindenki ököllel, ravaszsággaj, csak a Pénz Istenének áldoz, jól esik lel­künket megfürdetni a lelki nagyság,, az ál­dozatkészség köimyekig megható példaV adásának kristályos vizében. A múltkor azt irtuk hogy akadtak Nyíregyházán dús­gazdag emberek, akik a hadirokkantak kar rácsonyára gyűjtőket durván kiutasítot­ták ezekkel az őket jellemző szavakkal: »Nem azért fáradtam, gyűjtöttem a há­boru alatt, hogy, most azt könnyen szét­osztogassam«. A múltkor ezeket irva, bizony széf­gyenkeztünk mi is egy kissé ő miattuk. — Most azonban a sötétben tapogatódzó szár nalmas lelkek kontrasztjaképen egy láng­ban égő magyar lélek krisztusi péttíaadár sáról adhatunk számot. Meskó Károly, dr. Meskó Pálnak Nyír, egyháza város boJLdogeinlékü főorvosának fia, aki 35 évvel ezelőtt Braziliába vándoi­rolt ki s ott Congussu-ban folytat orvosi gyakorlatot,, családot alapítván 12 élő­gyermek atyja — a háború okozta inség enyhítésére 10 ezer koronát juttatott test­vérei dr. Meskó László és Meskó Elak kezeihez azzal a rendeltetéssel, hogy, ez az adomány u hazánkért vérzett hadirokkantak segítségére és néhány haxQarva könnyének fefezárilasára ferdita* sék. Értesülésünk szerint a küldött ősi­szegből 2500 K-t a Hadröa javaslata alap­ján két nyíregyházi illetőségű rokkant ka­pott, névszerint Zsizska János teljesen vak és Hornyák János évek óta ágyban fekvő s önmagával tehetetlen hadirokkant^ 5000 koronát pedig a vármegye ár­vaszéke fog 2—3 megyei illetőségű a se­gélyre leginkább ráutalt árva között kioszí­tani. Annak jellemzésére, hogy, az adoiná*­nyozó miként érez ma is hazája iránt, ér­demesnek tartjuk leveléből ezeket kos­zolni: »A hazai lapök olvasása közben bi* zony sokszor megesik, hogy köny~, nyek szöknek szemembe. A magyar csapatok bevonulása Pécsre! Nytír gafmagyarország sorsa : oly esemér nyek, melyek mély halassal vemnak a drága hazától, az édes szülőföldtől messze szakadt magyar szívre. — 4 magyarnak Jób türelmével kell vár­nia a majdan kínálkozó alkalmai. Tartsuk szemeinket nyitva és kar­dunkat élesen! Nem hiszek én a tu­ráni átokban s kérem az Istent, hogy az uj és boldog Magyarország feU építésére én is járulhassak még egy épitö kővel /« Honvéd utca 5. szám alatt egyezerQbb J tükör, lámpa, konybaedónyek, ruhane­müek, két pár uj női cipő stb. 136-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom