Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-10 / 7. szám
! Tekintély rombolók. 'Abban a fertelemben, ahova Iközéleh tünk jutott, kétségbeesetten keressük azt a szilárd pontot, amelyhez nemzeti életünk hányt vetett hajóját megnyugvással kitköthetnők. De szerte nézve széles e hazában, nincs többé egy biztos bázison nyugvó fixpont, mert immár mindennek megszűnt nálunk a hitele — a tekintélye. Nem elég, hogy a nemzetgyűlés tisztelt tagjai nap mint nap, jobb ügyhöz méltó buzgóságot fejtenek ki arra, hogy egymás jónevét, becsületét, jóhiszemüséf-/ gét a sárga földig alázzák, egymás szenyejsét ország-világ előtt mossák, szellőztessék, amiáltal magának a iiemzetgyülésr nek tekintélyét is a zérus alá szállították, hanem most már ott tartunk, hogy nyíltan mernek szembehelyezkedni szentesített törvényekkel, kardinális alkotmányajogi tételekkel is, sőt magának a nemzetnek szuverénitását is kétségbe merik vonni. Szinte hulla-büzt érez az ember, ha ezekre gondol. Avagy nem nyíltan merik-e hirdetni egyes politikusok, hogy p. o. a detronizál ciós törvény csak afféle szükségtörvény. Ha akarom törvény, ha nem akarom nem törvény. Nem nyíltan merészelik-e kétségbe vonni, hogy maga a nemzetgyűlés maga se bír hatáskörrel ilyen alkotni ányp jogi törvények hozatalára és igy az általa hozott' ezen és hasonló alkotmányi jogi 1 törvényeink már kezdettől fogva semmisek stb. Most azután mindezen tekintély-rombolásokat megtetézte és felül-licitálta gr. Andrássy Gyula, aki a kereszténypárt minapi gyűlésén odanyilatkozott, hogy rettegve gondol a szabadkirályválasztásra, mert szerinte a megválasztandó király nem a nemzetnek a királya, hanem csak »párt-király« lenne, -aki kerteseinek köszönti etné trónját. Csak afféle »trianoni király«, akit egy szégyentörvény alapján illtethetne trónra a nemzetnek egy törer déke... Ekkora merényletet még alig követtek el valaha nálunk büntetlenül a királyi méltóság és a nemzet szuverénitása el u len. Rettenetes eltévelyedése és magamegfeledkezése egy eleddig elismert államiérfiunak. Ne vitassuk most, hogy, mi idézte fel a jelenlegi helyzetet, amelyben elébb-utóbb mégis csak királyt leszünk kénytelenek vá-» lasztani. Ne feszegessük, hogy ki a királyválasztó ,ki a legitimista/ Eredetileg e sorok szerény írója se yolt szabad királyválasztó. De az adott helyzettel mégis számolni kell, az adott helyzet pedig az, hogy, semmi kilátás nincs arra, hogy IV. Károly őfelsége Madeira szigetéről 1 . fel r ségjogait gyakorolhassa s miután a nemzet többsége mégis királypárti, igy előbb-utóbb mégis csak királyt kelt yálasztaí nunk. A királyválasztás joga a nemzetnek ősi joga. A pragmatika szankció folytán csak aludt, de el nem elenyészett s az a nemzetnek ma is virulens és elvitázha) tatlan joga. Aki erről a jogról, erről a mi nemH zeti öntudatunkban és ezeréves alkotni áy nyunkban gyökerező jogunkról ugy mer ÍKYÍRyidék nyilatkozni, mint gr. Andrássy Gyula, az szemben találja magát a nemzet haragjáj val, megvetésevei. Akit a nemzet annak rendje-módja szerint, ősi alkotmánya alapján királyává fog választani és a trónra fog ültetni fején Szent István király magasztos koron nájával. az nem lesz pártkirály, nem lesz trianoni király, hanem az egész nemzetnek felkent és sérthetetlen királya lesz. Kirá lya lesz még gr. Andrássy Gyulának is. — Akár tetszik neki, akár nem. Annak a szentséges fogalomnak a te- ; 1912 január 10. •• —IHIlJgJMI—• a* ••mMMH kintélyét a nemzet egységes elszánt aka^ rata meg fogja védeni ezer ördöggel és ezer Andrássyval szemben is!! Felismerte ezt gr. Bethlen István kormányelnök is és azért lépett ki eddigi rezerváltságából a küzdő-térre, hogy felvegye a harcot a tekintélyek rombolói ellen. Az egészséges gondolkozású, hitében és erejében meg nem tántorodott magyar közvélemény mint egységes tábor fog melléje állani. Sasi Szabó László. Nyilatkozik az ipartestület vezetősége a tanoncoktatási ügyben. A nyíregyházi ipartestület vezetősége H. v. aláírással a Nyirvidék-ben megjelent cikkre a következő nyilatkozatot küldte be: A Nyirvidék hasábján az utóbbi időben gyakran fordulnak elő közlemények, a melyek a helyzet és viszonyok alapos ismerete nélkül ütik az iparosságot. Ilyen a tanoncoktatásról megjelent cikk is. Tisztelt H. v, cikkíró ur, hogy. a fővárosi iparosság miként gondolkozik a tanoncoktatásról, igazán semmi közünk, mi nyíregyházi iparosok épen ugy ismerjük a törvényt, mint Ön, amely törvény a tanoncok oktatását a nappali órákra tűzi ki. Szóval a tanításnak 6 órán tul tartani nem szabad. De a törvény azt is kimondja, hogy az iparosság érdekeinek szem előtt tartásával kell beosztani a tanórákat. Mi a nyíregyházi iparosság nevében arra kértük csak az elmúlt év folyamán a tantestületet, hogy a tanoncok ne 2—4-ig hanem délután 4—6 óra között járjanak iskolába. mert meg vagyunk győződve, ezzel az iparosság 90 százalékának óhaja nyer kielégítést. Természetesen a rajz órát másként, mint 3 órai kezdettel a tanrendbe illeszteni nem lehet, miután heti 3 órában van megállapítva. Illetékes héfyen a yallás és közoktatásügyi minisztérium iparoktatási osztályában ottlétünk alkalmával azt a felvilágosítást kaptuk, hogy, ennek semmi akadálya nincs. Mi épen ugy. tudjuk mint ön cikkíró ur, hogy minden nemzetnek az ereje, hatalma, gazdasága annak minél fejlettebb iparától és kereskedelmétől függ. Sajnos a mi ipartörvényeinkkel, a ránk szabadult konjunkturás lovagokkal szemben a hatóságnak nem áll módjában megvédeni bennünket. Bűnöket emleget á cikkíró ur, hát kérdjük, nem-e áz a legnagyobb bűne a társadalomnak, hogy nem csak a tanyákról (nem a nyíregyházi tanyákat értjük) de a falvakból bekerülő tanulók legnar gyobb része alig, vagy egyáltalán nem tud írni, olvasni. Ilyen anyagból még az iparos tanonciskola sem tud értelmes iparost nevelni. Munkácsy Mihályt pedig a veleszületett művészi hajlam tette híressé és becsültté, nem pedig a tanonciskola. A tanoncszerződés megkötésénél mindig felolvassák a törvényt, hogv a tanoncot csak az iparágnál lehet alkalmazni, ezt tud ja minden tanonc és ha mégis kocsis, pesztonka stb. munkákat végez, akkor az neki kedvesebb foglalkozás mint az ipari munka, mert kényszeríteni senkit sem lehet. Ha panaszt emel, az ipartestület elöljárósága a mesternek ily munkák kényszerítését megtiltja. De ha mégis ismétlőd L ne, a tanoncszerződést felbontja. Beszélt a cikkíró ur egy iparossal, aki azt mondta, hogy ő bizony a tanulóját iskolába nem engedi, ha megbüntetik is, megér az neki annyit. Lehet, a sok között akad ilyen is, mint ahogy a másik társadalmi osztályban sem lehet mindenki olyan szigorii erkölcsbiró, mint a cikkíró ur. Hivatkozik arra, hogy a tanoncokkal szembeni bánásmódra az iparosságot a tőke démoni uralma vezeti, az iparosság túlnyomó része egész életén át küzd a létért s mikorára megöregszik s a szerszám kihull a kezéből, nyugdija legtöbbnek (különösen a ruházati cikkeknél) a kintlevőségek, ami 40—60 ezer koronára rug. Hát ez kinek a bűne?? Ez keresztényi gondolkodás?? Nem panaszkodunk, mert ugy sem segít rajtunk senki, hacsak a'16-féle adó nem. csak kérjük a cikkíró urat és a hozzá hason Tó iparosbarátokat, hagyjanak nekünk békét mint ahogy, mi hagyunk minden társadalmi osztálynak. Hagyjanak békét, mert a közmondás is azt mondja: »Nem mindig az a legény aki üt, hanem aki állja.« Az ipartestület elöljárósága. Kérelem Szabolcsvármegye köztisztviselői és társadalmi vezetőihez! Misem könnyebb mint jólétben vagy az élet bajai között elfeledni a legszentebb hazaszeretet kötelezettségeit. Napjainkban fenn és" lenn egyaránt megfeledkezni látszanak erről, pedig ha ezen érzés eltompul vagy kihal, akkor nemzetünk elvész abban a tömegsírban, melyet irigy szomszédaink számára megfásva tartanak. ( . Mondhatjuk, hogy, ha társadalmunk ezen elfásulásra vezető jelenségét (nincs aki orvosolja, az gyógyíthatatlan betegr ségre s elpusztulásra vezet. Nagy, hálával kell adóznunk ezért az elrabolt magyar területről kiüldözött és hazátlanul bolyongó tisztviselők s művészeknek, ezek között első helyen Murgács Kálmán erdélyi székely dalköltőnek, ki bajban vele osztozó tisztviselők és művészekkel fáradtságot nem ismerve, országszerte terjeszti a hamisítatlan matI m rmi^mmagass^mammBmammmmm^^m. MMBMMBMMMMMMMMW Henmj Porté n fő szereplésével "CS éF^b T ftűi imsr J^ ÜSt . W mj történelmi film • ~ ~ M — " ™ ü^Bi i JBU^M JU^M Xmi 6 felvonásban. szinre fc.rHi: szcrd á„ és csű törtökön J M<\\ tllOZflölm
