Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-08 / 6. szám

JSÍYÍRVIDÉK 1932 január 8 A tanoncoktatásról. Kétségtelen, hogy közoktatásügyünk egyik legégetőbb és legelőiérbe nyomulóbb kérdése a tanoncektatás. Annál inkább elszomorító a budapesti mestereknek a tanoneoktatássat szemben megnyilvánuló ellenséges magatartása, de mint egyik fővárosi lapból olvasom, a tanoncoktatást még más veszedelem is fenyegeti. A tanoncok tanítását nálunk az elemi iskolai tanítók látják el, akik néptanítói kötelességük mellett a tanoncoktatást is mindig készséggel és örömest vállalták. Igy volt ez az idén is és csak az a szerény kérésük volt, hogy a tavalyi 10 K külön óradijat egy méltányos és elfogadható összegre emeljék lel. Á kérelem megL értésre talált, mert a főváros közoktatásügyi osztályának a vezetője 20 K külön órabért helyezett kilátásba, a mi a békebelinek a tízszerese. Csakhogy az igéret, igéret maradt s mert kilátás és ígéretből megélni nem lehet. sőt még a fizetésből sem; nagyon természetes, hogy a tanítók, akik hiába várták külön óradíjuk kiutalását, a szükség és nyomortól késztetve kénytelenek voltak a tanoncokLatásról mind többen és többen lemondani s privátak és más mellékfoglalkozás után nézni, hogy ételüket valahogy tengethessék. Igy' aztán előállt az a helyze, hogy nem volt. aki a tanoncokat oktassa, mert némely iskolánál egy sem, másoknál pedig alig egf-két tanitó maradi s ez is csupán szívességből tanított. Önző világ hallddü A kiéhezett és lerongyolt magyar néptanítók közt még szívességből dolgozók is vannak, ha a magyar kuliuráról van szó. S addig a főváros az átszámítás és formai kellékek miatt n em volt képes a 20 K külön óradiját. mely 1 kgr. sárgarépára is kevés, lévén ÍI sárgarépa kgr.-ja 25 K — kifizetni. Az ólomlábakon járó óradíj kiutalás, mint valami karácsonyi ajándék december közejpére lett ismét kilátásba helyezve s ha ez ismét csak igéret, ugy fővárosunkban megszűnik a tanonooktalás. Ahol a kullurmunkásokkal így bánnak olt kulturfölényt csak hangoztatni liehet, de megtartani nem. Pedig, ha valamikór ugy ma egyik legnagyobb erősségünket benne kell, hogy lássuk!! S épen ezért nemcsak a felettünk átviharzó vörös uralom tanulságaként, hanem a jövendő versenyképes magyar iparért mindent meg kell tennünk, hogy az eddig elhanyagolt tanoncügyet előbbre vigyük!! A tanoncoktatással együtt bele kel vinni a gyárak, műhelyek és boltok tanoncainak zsenge lelkébe a nemzeti magyar érzést és a valláserkölcsöt ugy, hogy azt onnan többé senki és semmi ki ne törölhesse!! Érezze a tanonc, hogy komotyan foglalkozunk vele s hogy az uj Magyarország' kiépítésében nagy és fontos feladat vár rá s ezért már most lássa, hogy nem lenézzük, hanem a leendő magyar iparost és kereskedőt tiszteljük és becsüljük benne, amiáltal büszkévé tesszük arra, hogy ő tanonc s igy mintegy ösztökéljük is egyben, hogy az általános műveltség és a szaktekintélyre minden erejével törekedjék. Volt idő, amikor a magyar ipar nagyon is mostoha gyermeke volt a gr ár államunknak. Mi fogyasztók pedig lekicsi( nyeltük és léha közönnyel mellőztük. Es akkor iparosaink műhelyeiben talált egyedül megértő szivekre és egyben menedékre. Ezt tudva kétszeresen fájdalmasan érint, hogy ma éppen a fővárosi mesterek részéről talál a magyar ipar fejlesztését és a magyar iparosság szellemi nívójának emelését szolgáló, tanoncoktatási rendelet a leghevesebb ellenzésre. Mint ahogy a mesterek eljárását nem helyeslem, éppen ugy nem helyeselhetem a főváros lent vázolt és nagyon is bürokratikus eljárását, amellyel sikerült 'a lanoncoktatást válságba vinnie. Pedig, hacsak szónokolunk és rendeleteket adunk ki és a tett,"'illetve a végrehajtás pedig csetlik-botlik s mindenhol akadályba ütközik: ugy bármennyire vajúdnák is a hegyek, csak egy kis nevetséges egér születik. Harmadik közleményem, a lanoncoktatás, illetve a tanoncnevéléssel kapcsolatosan a helybeli tanoncoknak óhajtom szentelni. II. v. A rakamaz/ kisgazdák üdvözlik Kálloy Andrást. Rakamaz,, január 7. Saját tudósítónktól. A Rakamazi Kisgazda Kör tegnap délután gyűlést tartott,, amelyen egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy Kállav András nemzetgyűlési képviselőt táviratilag üdvözlik. A távirat szövege a következő : A Rakamazi K'sgazda Kör mai közgyűlése alkalmából összegyűlt nagyszámú tagjai,, kik Nagyságod személyének és politikai elveinek törhetetlen hivei,, Nagyságod iránti ragaszkodásuk jeléül kiváló tisztelettel üdvözlik. Kóder Béla elnök. , Ekker Mihály jegyző. Prológ\ Magyar Tisztviselők ! Ó mi minden rejlik e szavaknak mélyén Mint a titokzatos éj bus sötétségén — ' Mennyi komor bánat, mennyi sejtés, álom : Mint rejtelmes borús néma éjszakákon. Mennyi könny, fájdalom elfojtott sírásban Mint egy régi, régi halottas Írásban — Intő komolyságban Zokog fel e szavak minden betűjében A magyar ftidásnak e temetőjében : Magyar tisztviselők ! Magyar tisztviselők A Haza sorsával \egy a fi sorsotok, Az ö jó napjával virrad jó napotok. Ha jövend Hazátok n agy feltámadása : Akkor lesz sorsotok jobbra fordulása. Csonkamagyarország nem a ti aHzátok : Azt az ezeréves Hazát akarjátok Sírva óh a jtjátok, Amely csorbítatlan, porba \nem átázott, Az egységes, dicső, ezerszer is áldott Nagy magyar országot! Magyar tisztviselők ! Tiétek az ország minden szenvedése, Ki nem fejezhető mély keserűsége. Bánatos szivetek ország buját hordja — Lüktető agyatok minden gondolatja, Izzó lelketeknek minden akarása, Munkás kezeteknek minden alkotása, Könnyetek hullatása, Szomorú sorsotok sok nyomorúsága Minden a Hazáé, mi szegény Hazánké, Nagymagyarországé ! Magyar tisztviselők ! Rendületlen szívvel álljatok a harcot, Meg lesz, meg kelt lenni, amit ti akartok. Az a sok szenvedés nem esett hiába : Lesz még a magyarnak nagy feltámadása! j Lesz még egyszer ünnep ezen a világon : Magyar tisztviselő ez készen talátjon, A szivedbe szálljon S lepereg szivedről a ráfagyott bánat... Adjon az Úristen boldog uj esztendőt Nagymagyarországnak ! Dr. Walter Géza Feltalálók útmutatója szabadalmashoz, értékesítéshez né külözbetetlen. — Djj alacul kü di: Áron és Molnár szabadalmi iroda Budapest, VIII József körút 9. Telefon: József 45. 9288-1 Népegészségügyi Füzetek. E cim alatt dr. Sándor Sándor szerkesztésében sorozatos kiadván}' kisebb-nagyobb időközökben füzetek jelennek meg,, melyeknek elsejében dr .Práger Márton katonaorvos közérdekű tanulmányát: A háborús prostitúció és a vérbaj cimen találjuk. A világháború, mint irja a szerkesztő,, amely a legnemesebb emberanyagban oly rettenetes pusztítást okozott,, »egyenesen rákényszeríti a társadalmat, hogy gondoskodjék az emberanyag újjászervezéséről.« És ekkor az újjászervezésnél nagy hasznát veszi a társadalom e füzeteknek,, amennyiben a reorganisatió ut- és ujjmutatásait készen veszi. E füzetek minden álszemérem nélkül tárják fel a társadalom egészségügyi viszonyait a közönség minden rétege által megérthető egyszerű,, világos modorban. E füzeteket kiváló sociologusok,. orvosok,, Tanárok irják s beti/nöfk a vért vesztett és ronto'tt társadalom igazi tanácsadót talál. Milyen megkapó látvány az,, midőn az ember egészségeért töprengő orvos egyik kezével a fizikai testre rakja Gileád balzsamát m'ig a másikkal az erkölcsöket gyógyítja az emberektől észre sem véve. Dr. Práger a közönség dacára is megmegszólal az apákhoz,, anyákhoz, férjekhez, fiukhoz,, hogy felébressze az alvó lelkiismeretet,, diadalra ujttassa a jobb érzést. Követeli a többek közt a »nemi hygiénia« bevezetését áz iskolákban,, a lakosságnak a vérbajra vonatkozó felvilágosítását,, a prostitúcióra vonatkozó humánus törvényt,, a kuruzslások megszüntetését,, orvosi szakrendelők vidéken való felállítását,, óvszerek forgalombahozatalát,, a házasság előtti orvosi vizsgálatot, stb. Nem lesz érdektelen a három részre osztott mű történeti részéből megemlíteni,, hogy a prostitúció a vallással lepett kapcsolatban s Babyloniában volt otthonos. Görögöknél sem volt ismeretlen,, mig Solon megvetette a felügyelet alatt álló prostitúció alapját,, felállította a nyilvános házakat. Az őskultura ótfón szenzációs és minden előadáson < mbolajáték az tfixama^on) 30 értékes I ryen nei y.