Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-05 / 4. szám

•JSfYÍRYIDÉK 1912, január 5. Járhatóvá teszik a vasúti átjárót. A város építteti át a burkolatot. Nyíregyháza, január 4. A Nyírvidélí tudósítójától. A Bethlen-utca végén a vasúti pályaudvar felett épült a viadukt, ameljy a vasúti sorompó el zárh atása s a vasúti forgalom nagyobb szabadsága érdekében vált szükségessé. Nem tudjuk, hogy a vasút mit nyert ezzel a drága hidépitménnyel, annyi azonban bizonyos, hogy a viadukt a teher áru szállítmányoknak a város területére való befuvarozását rendkívüli módon megfnehezitette. A kereskedőknek nagy idő és fuvarerő, tehát anyagi veszteséget jelen íett a nagy kerülő ut ,amely a viadukt burkolatának rossz megépítése következtében csaknem járhatatlan is volt s különösen télen a síkos utak veszedelme idején, yalósággal megkínozta a teherszállítók loivait s nagy veszteséggel késleltette az áruk beszállítását. Erre természetesen csak a fogyasztók fizettek rá, mert tetemesen drágult ia fuvarozás. Különösen most, a dohányszállitás idején tünt ki, mennyi bajt okoz a sorompó bezárása. A kisvasuton érkCző dohányszállitmányokat, ahelyett hogy a sorompón át egyenesen a néhány méterrel odább fekvő dohányraktárhot szállították volna, kirakták, kocsikra tették és átutaztatták a rossz viadukton. A kereskedők és termelők mindent >megkisé

r reltek', hogy a sorompót újra megnyithassádd, de természetesen hasztalan, mert ha mái* megépült a drága átjáró, legalább használják is. A sokat kárhoztatott átjáró iügyében mégis jelentékeny fordulat történt most, amikor a város elhatározta, hogy vasúti viadukt burkolatát átépítteti. Az átjárót még a háború első évében a Máv. építtette. Akkor volt is értelme a viaduktnak, a sorompó lezárásának, mert a pályatesten szakadatlan volt a háborús forgalom. Az átjárót később a megál'lialpodás értelmében át kellett venni Nyiregy*. háza városnak. Ez az átvétel azonban késett, mert az átjáró építésében súlyos hibák történtek, a burkolat használhatatlan^ nak bizonyult s a város joggal tagadta meg az átvételt addig, míg a Máv. az építési hibákat helyre nem hozza. A kereskedelmi miniszter azonban elrendelte az! átjáró átvételét, ami meg is történt. Ezek után nem volt más hátra, mint hogy az átjáró használhatatlan burkolatát a város építtesse újra. A város erre a célra 146 ezer koronát vett fel jövő évi költségveh tésébe. Az uj burkolat jóval szélesebb lesz a réginél. Remélhető, hogy a város építtette jó utón a teherforgalom sokkal simábban nyer lebonyolítást mint ahogyan ! az eddig történt. I A tavaszra halasztották a kislakások építését. Elkészültek az első alapfalak. Nyíregyháza, január 4. A Nyirvidék tudósítójától. A nyíregyházi kislakások felépítését vállaló iparosok, Pisszer János és társai továbbá, Smiják és társai mindent megtettek, hogy az építést azonnal megkezdj jék és még a tél folyamán megépítsenek annyit, amennyit az időjárás megenged. Nagy buzgalommal indült meg az épitő

r anyagok szállítása. A szükséges meszet, követ, téglát és egyéb anyagokat sikerült is kiszállítani s hozzákezdtek az alapfalak építéséhez, amelynek terén jelentékeny haladást is tettek. Nagy jelentősége (Lett volna az épités intenzív megkezdésének munkásjóléti szempontból is, mert a már régóta munkanélkül tengődő épitőmunkátsokat a tél folyamán is keresethez juttatták volna. Az épi'és m©g is indult, mert PisszeréK mindent megtettek a munka akadálytalan végeztetése érdekében. Az első négy darab két szobás lakásból á'Dló háztömb alapfalai el is készüllek s már a második nagy épület alapfalainak árkait is kitűzték, midkor beállott a vakolatot is megfaggyasztő hideg időjárás, amely a további kőműves munkát lehetetlenné tette. Erre az épités vezetősége beszüntette a kislakások körüli munkálatokat s azokat tavaszig elhalasztotta. így is remény van azonban arra, hogy a kislakások májusra elkészülnek, sok lakástalan örömére. Czsgányok vakmerő rablótámadása a vasúti szállítmányok ellen. Nyíregyháza, január 4. A Nyirvidék tudósítójától. Azokkal a cigányokkal, akiket a malomépitések színhelyéről' a vasuli pályatest közvetlen közelébe telepítettek ujab ban ugyancsak meggyülik a baja a lakosságnak. A vasuli átjáró alatt tanyázó cigányok mintegy harminc főnyi csapata támadásra készen leselkedik az átjárón érkező szállítmányokra. Amint egy-egy fát, szenet vagy kokszot szállító szekér közeleg, a cigányok raj vonal a fogja körül. Előbb könyörgésre fogják a dolgot, de ha ez sikertelen, erélyesen lépnek fel a fuvaros ellen és valósággal kirabolják őket. Miniden szekérről elvisznek valamit és így alaposan megkárosítják a szállítmányok tulajdonosait. Az utóbbi időkben ezek a cigánylopások nagystílű támadássá fajultak. A cigányok valóságos rohamot intéznek a kocsisok ellen. Tizenöt-husz főnyi csapat ront elő s jaj annak a stráfszekeresnek, aki' ellentálást kísérel meg. A minap egy ilyen szekerest a társai segítettek ki a megveretés veszedelméből. A cigánytámadás mind vakmerőbb lesz. Nem kiméinek meg egyetlen kocsit sem. egyedül a hatalmas teherautókat respektálják. Ha feltűnik a szürke óriás, félve lapul meg a fekete sereg. Értesülésünk szerint az államrendőrség erélyes beavatkozásra készül s valószínű, hogy a cigányokat kitelepítik a vasút mellől. Az egyetemi bálon. Három nagy diák álmodta meg ít Dunaparton, a Műegyetem mellett, diákikávéházban és az ifjúság álmának valóba Iendülése bizonyosodott be most

1 is: megvolt a csaknem évtizedek óta ismeretlen pompás uri bál, az egyetemi ifjak bála. Megvolt a mult minden aranyos emlékét felidéző belső díszében, abban a lelki derűben, amely ragyogóvá tette a tegnapi éjszakát világos virradatig*. Kilenc óra, a Korona kapuja alá fogatok gördülnek, a lépcsőházban enyhe fenyőillat, zöld galy, az érkezőket fürge rendezők gráciája fogadja. Az arcokon mosoly, egy nagyszerű est ígérete. Itt van mindenki, aki az egyetemi bálra, mint a magyar ifjúság barátja és készséges támogatója meghívást ka>pott. Geduly, Henrik püspök, Énekes János kanonok, dr. Biencs Kálmán pölg'ármes lert s társadalmi életünk' számos előkelőségét látjuk jelen. Lassankint megszínesíti a füzérekkel és szőnyegekkel ízlésesen díszített nagytermet a bálra is némes egyszerűséggel, előkelő ízléssel öltözött hölgyközönség. Kilenc óra után zendít rá Mantu Aladár vonója a csárdásra. Az est hangulata kedvesen közvetlen, rég bujdosó jókedv tüze gyullad s ég, lobog regjg|elig# A souppé-csárdás virágos vihara mindenkit elragad, boldog bálák szilaj kedve kerekedik újra. Választékos ízléssel rendezett, nobilis est feledhetetlen bál volt, amelynek ragyogó sikere a nagyszerű rendezői kart dicséri s az egyetemi ifjakat további testvéri akcióra biztatja. A bálon megjelent hölgyek közül a kőivetkező leányok neveit sikerült lejegyeznünk: Mikecz Sári, Koczogh Matyu, Hauer Irén, Füzesséry Lili, Virányi Sári, Dohnál Olga' Barzó Irén, Csernyus Bözsi, Tóth Sári, Garay Etta, Magyari—Kossá Mici. Murányi Magda, Kuzaila Ruci, Hrabovszky Erzsike, Hrabovszky Ica, Süvegh Anvtus Süvegh Margit, Szesztay Margit, Nikelszky Eta, Korányi Anna, Krasznay Joli, Krasznay Ili, Gönczy Márta, Gönczy Mar* git, Ruszinkó Magda, Jákó Margit, Fe /enczy Ilonka, Nádossy Edith, Adorján tílanka, Szitha Joli, Fráter Dodó, Prok Magda, Prok Juci, írsay Margit. — Törvényjavaslat a tisztességtelen verseny ellen. A kereskedelmi minisztériumnak a tisztességtelen verseny ellen készült törvényjavaslatát betejesztették a nemzetgyűlés elé. A régóta készülő törvényjavaslat benyújtása azért vált szükségessé,, mert a békeszerződés arra kötelez bennünket,, hogiy minden törvényhozási és közigazgatási" intézkedést megtegyünk a kereskedelmi forgalom tisztességének megóvására. A törvényjavaslat a szédelgő feldicsérés,, reklámszédelgés, a megtévesztő kiállítás, kitüntetésekkel űzött visszaélés,. összetéveszthetőség és az üzleti titok megsértése ellen statuált szigorú intézkedéseket. A kereskedelmi és iparkamarák kötelesek a tisztességtelen verseny kérdésében fölmerült viták eldöntésére választott bíróságokat létesíteni. — Ügyvédi előjegyzési naptárnak legjobb a Szabolcsi Naptári Csütörtök a legizgalmasabb 6 felv. dráma kerül bemutatásra Magyar képek II. rész. a Diadal mozgóban.