Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-31 / 25. szám

2 JNtflHtíIDÉK swrw'ww 1922. január 31. ntuuuiiui HnBMMHWB Politikai következetesség. Logikának is nevezhetném. Mert igaz ugyan, hogy a politikai szédelgés bukfenc művészetében az az ellv járja, hogy »csak az ökör következetes«, de azért az észszerüség és okszerűség ellve mégis csak elmaradhatatlan előfeltétele minden politikának, amely éppen az Okosságnak a tudománya. Az okosságnak, a célszerűségnek a tudományát el sem tudom képzelni okszerűség és észszerüség nélkül. Épen azért kell nagy megütközéssel olvasnom gr. Amdrássy Gyulának azt a védekezését, hogy ő mindent elkövetett a király visszatérésének megakadályozása érdekében. Hogyan?? Komolyan kell és lehet ezt venni?? Eddig ugy tudtuk, hogy g!r. Andirássy Gyula egyilke a legkomolyabb és legképzetr tebb államférfijainknak, diplomatáinknak, politikusainknak, akinek széles látóköre, diplomatai éleslátása, komoly államférfiúi bölcsessége mindenkit tiszteletre ragadott. El kell tehát hinnünk, hogy ő amit mond, komolyan mondja és csakugyan mindent elkövetett, hogy a királyt vállalkozásától. visszatartsa. Ebben a kijelentésében és abban a ma gatartásáhan azonban, amelyet a puccskísérlet lefolyása alatt, de főként azóta tanúsít. valami rendkívüli ellenmondás, logikátlanság, érthetetlenség* mutatkozik, a ínit megmagyarázni, kiokoskodni absolüte Ifehetetlen. Felteszem, hogy azért követett el mindent a király távoltartására, mert vállalkozását ugy a legitimitásra, mint az országra nézve veszedellmesnek tartotta. — Alig hinném, hogy más okok vezették voina. Hitet mernék rá tenni, hogy nem a király személye és nem a dinasztia ellen volt kifogása. Ha vissza akarta tartani a vállalkozástól, ebben a törekvésében csak is az a belátás vezethette, hogy a válatlkozás időszerűtlen és veszedelmet jelent királyra, országra, nemzetre egyaránt. Nos. Ezt és idáig értem, mert ebben mi is egy nézeten vagyunk. De — quid nunc?? Mi következik ebből'?? Semmi egyéb nem következhetik, legalább a logika és az észszerüség elvei szerint, semmi nem következhetik egyéb, mint az. liogv a kormány nagyon helyesen cselekedett, ha ezt a vállalkozást minden tőle telhető eszközzel, teljes erejének latibavetésével és felelősségének tudatában leszerelte. letörte és azokat, a kik a vállalkozásban részt veitek, azt akár tényleges cselekményükkel, akár nevük odaadásával támogatták s akár fegyverrel, akár erkölcsi eszközökkel segítették, azokat áriak inatlanná tette. A kormány ilyen rettenetesen kritikus helyzetben nem elégedhetik meg egyszerű óvásokkal, szóbeli és írásbeli tilalmakkal, tanácsokkal, hanem a kormánynak a fellelősség miatt, amellyel a nemzetnek és a történelemnek tartozik, momentán, rögtönösen és erélyesen cselekedni kell. Egy perc habozás, egy pillanatnyi tétovázás és már helyrehozhatatlan káros következmények történnek. Nem győzzük eléggé dicsérni és meghálálni a kormánynak gyors és elszánt elliatározását, amellyel a puccskísérletet az ország, a nemzet érdekében erélyesen megakadályozta és a belőle származó veszedelmeket elhárította. De ha ez igy van, pedig igy van: akkor teljesen érthetetlen előttünk gr. Andrássynak és társainak az a elkeseredett és irgalmatlan hajszája, amit a kormány ellen végsőkig folytatnak amiatt, hogy elhárított az országról olyasmit, amit ők

1 is ve- ? szed elemnek tartottak. Ezt a teljes és tökéletes Jogikállansá- , got, ezt a kiáltó okvetetlenkedést nem tudjuk mi sehogy se megérteni. Mennél jobban gondolkozunk rajta, an nál) inkább megerősödik bennünk az a felfogás, hogy nem is annyira támadás ez, mint inkább — mosakodás. Szóló. A mozgószinházak kultur/elentősége. Ismeretterjesztés a mozivászonról. — A magyar tilm. — Művészi zene, ínek. A huszadik század nagy fejlődés fokát mutatja minden, az Ember siet, hogv még az elérhetetlent is elérje. A tizenkilencedik század-vég csodája volt a vászonra vetített kép, ma már odajutottunk, hogy a vászonra csodás tájakat, jelenete ket varázsolnak, nagyszerű események a szemünk előtt játszódnak le s kicsi városokban jönnek hozzánk a nagy művészek' arcukon szenvedések megrázó vonalaival s a mosolygás, a szépség derűt fakasztó ábrázolásával. Afrika, Ázsia, Délamerika s Ausztrálja exotikus tájai jömiek elénk a vásznon a valóság színével és elevenségével. Idegen népek, fajok érdekes szokásait ismerjük meg általában; nyugat kulturája * tárul elénk, exaltált nők, rajongó bűnbe sodródott férfiak; létért küzdő rongyosok és szalon betörők bravúrjai, bünhődései; vonaglások a szenvedély extázisában s ha" lállusa az emberarcon. Mind-mind jön s elmúlik, feledésbe hull akár csak az élet, a mi kis életünk, mely hasonló apró és egetostromló történésekből áü. Mozgószinházaink kiemelendő estéi a magyar filmek bemutatása. Magyar tárjak, magyar levegő érzése, magyar ptlet és szellemesség. Legutóbb csodás hatású volt a Karinthy Veszélybem a pokol cirmü filmatrakciójae darabban finom szatíra, ötlet, a magyar szó gazdasága nagyszerű leleményeséggjeK volt beállítva. Vagy lehet-e annál találóbb szatíra, mikor előlép a Józan-ész és megláncolt kezeire belakatolt szájára, vas,, kalapos fejére célozva azl mondja rá a magyar közéletet jól ismerő házasságközititő: ez olyan, mint a magyar szabadsajtó!! E darabot a Diadal-mozgó mutatta be s ugyanakkor a páratlanul kedves és még a régi magyar életet jellemző Ifi!ói diákokai mutatta be az Apolló-mozgó. Naiv, szivet, lelket fölemelő meleg meséjü történet Far kas örökbecsű színdarabja után. Könnyeket fakasztó csodás szepesi tájak — ó már nem a mienk — jöttek benne hozzánk. tipikus felvidéki házakkal, emberekkel; diák élet. diák szerelem és dal... Különben is nagy előnyére válik a mozgószinháznak az is„ hogy, mint utóbbi időbenszokásos,. finom, értékkel bíró zenét produkál a közönség gyönyörűségére. Ennek külön jelentősége van. A verkli-szerü muzsika közö11segessége rontja az Ízlést s nagy haladás, mikor kis pénzért van alkalma mindenkinek jó zenét élvezni. Azt hiszem, nagy vonásokban rámutattam a mozgószinházak kulturjelentősélgére. A felhozott előnyök ellensúlyozzák a cow-boy drámák mérgét, melyek határozottan károsak a kalandot szomjazó, még tapasztalatlan gyermekifjak lelkére. Frego*!. Falusi levél egy disznótorról — Kis riport Kátajból. — Kedves Barátom : A dolog ugy történt, hogy egy reggel lelkendezve jelenti a szomszédasszony — Etel néni — az urának: Hallod hé, nem eszik a hizóü Nem eszik!!?? — Feleli a szomszéd könnyen segítünk rajta, Uevágjuk Es még aznap megkezdődött a nagy előkészület. Az üstöt fényesre pucerázták, & kést, a bárdot élesre fenték, szóltak a komának — és a többi pedig már jött magától. Reggel négy óra, de mái- a szomszédéknál, mindenki talpon van!! Eljött a koma, a sógorék apraja-nagyja, sőt még az öreg Hanzli is beállított... egy kis szíverősítő is kerül hamarosan, de tudod ez itt nálunk ugy dukál már régen, hisz tét van, kemény tél, ez pedig kegyetlen hideggel szolgál... itókát kíván!! Végre kezdődik az aktus!! A koma ölte a sógorék fogták. A gyermekek már csak a lobogó disznót látták. Mert szalmát tettek rá, jó gabona szalmát;: az égő szalma lángja magasra fellobban, világos tőle egész Kótaj, csoda, hogy nem kongat tőle Laci bácsi a toronybán. A piros láng megfesti mindenkinek az orcáját, enyelgő tréfa és vidám kacaj között telik el iaz idő. A perzselés után jön a felbontás és a feldolgozás!! Mindenkinek van dolga; egyik a kolbászba való hust vagdalja, a másik a szalonnát készíti elő. a harmadik hurkát tisztit. abároL. a gazdasszony süt, főz. hisz ebéden itt lesz a »falu esze« a pap s a n agy torkú kántor. 12-őt üt az óra, itt vannak a vendégek!! Párolog a finom orrja-leves ,a toroskáposzta, ropog, serceg á kolbász, pattog a hurka s a vendégek pedig nem győ

u zik eléggé dicsérni az ügyes háziasszonyt... Megnyílik a „Modern Cabaré és Bar" (Széchenyi-kávéház, Nyirvizpalota) 1922. február hó 1-én este 9 órakor. Nagy fehér műsor. II óra után Baltabarin. Külön étterem.