Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-27 / 22. szám

jtóÍKUWÉK A tanoncoktatásról. Közleményem korkép akart lenni raeh liyet a hozzászólások egy s más oldalról még jobban megvilágítottak. Egy rendeliet kapcsán igyekeztem bemutatni, hogy a gyakorlati kivitel elé mennyi akadály tornyosul s hogy menynyire a jelennek és nem & jövőnek élünk, Igy van éz nemcsak a tanoncoktatási, hanem más rendeltetnél is és közélétünkben inkább csak a felszinesség és a jelszavak dominálnak. Pedig a kor követelményeit céllzó nagy elvek és feladatok csak ugy valósulhatnak meg, ha mi is a jövőbe igyekszünk tekinteni és nyomorúságos helyzetünkben. melybe a vesztett háború sodort bennünket, a jobb jövő reményeért még ál dozatoktót sem riadunk vissza. Ne várjunk csodára, mely "nemzetünket talpraállitsa. hanem egymást megértve dolgozzunk, mert, mint jeltenlegi pénzügyminiszH terünk is mondotta: »A nemzetet csak 9 nemzet összes tagjainak együttes munkája mentheti meg. Hozzáférhetőbbé kelll tehát tenni mindenki részére a kultúrát és annak áldásait!! Az általános jólét és az ebből fakadó általános megelégedés megalapozásán kelll fáradoznunk, hogy itt mindenki jól

1 érezze magát s igy elszakított véreinkben a vágyat lankadatlanul

1 femi kel tartanunk, mig ismét a régi határokon lénghet a magyar zászló. Mondhatom, hogy nem a véletlen folytán választottam a tanoncoktatási rendeletet, amelynek fejtegetésénél! éppen a fenti elvek miatt az első pillanatra egyesek előtt ellenfélnek tűnhetek ugyan fel, de ellenségnek nem. Igaz, 'hogy csak egyszerű inasokról irok, akik eddig leginkább az adomákban szerepeltek és a vicclapokból! olvastunk róluk s tanulmány tárgyává teszem ügyüket, mert hisz ők is jx>rbasujtott nemzetünk ifjai s megcsonkitott hazánk reméínyei, akik mint nemzeti magyar iparunk jövendő letéteményesei megérdemlik', hogy velük igazi megértéssel foglalkozó zunk. A miniszteri rendeltet intenciója szerint a nyugati 'államokhoz hasonlóan egyházi szempontból nincs vasárnap tanítás. A tanítónak ilyenkor az lenne a "köter Itessége, hogy a tanoncokkal déltelőtt a templomba menjen, továbbá kirándulásolkat rendezzen vellük, valamint , ének és zenekart alakítson s más tanoncifjusági kulturegyesületekbe tömörítse őket, ahol ugy szellemileg mint lelkileg művelődhetnek, fejlődhetnek. Itt említem meg a tanoncok és diákok budapesti kísérleti cserkész^ csapatát, amellyel az Országos Cserkészíszövetség egyrészt a tanoncnevielJést célozza szolgálni', másrészt pedig azt a nagy ürt akarja áthidalni, melyet gőgös lenézésnek nevezhetünk s a mely kevés kivételiéi már az elemi iskolából kikerült diák és inas közt meg yan. Én még inast, pláne meg inasokat csoportosan — ugy mint az elérni és a középiskolái tanulókat^ valamint a katonáikat — a templomban nem láttam. S ugyan miért?? Mert a légtöbb mester vasárnap, még a tanoncotthonban lakó tanoncokat is mühelytakaritás cimen a műhelyben foglalkoztatja. És mi csodálkoztunk azon, Jiogy a legtöbb istentagadó és hazát nem ismerő kommunista az ipari munkásság köréből verődött össze?? Pedig,"ha emlékezetbe idézzük a letűnt liberális kort szabad prédává tett iparával, elhanyagolt elemi és tanonciskolájával, arra a megállapodásra jutunk, hogy nem volt nehéz a kufároknak a megtéveiyedésre irányuló munkája. — Mint szomorú valóságot szegezem le. hogy az ipari pályára kerülő tanoncok 65 százaléka még irni és olvasni Is álig tudott. i Nem akarok én keresztényebb lenni a kereszténynél, sőt még a látszatát sem kívánom ennek^ de itt kérnem kell az ipari munkaadó flester urakat, hogy tegyék lehetővé, miszerint a tanonciskola nemcsak oktató, de* nevelő feladatának is megfeI lelhessen, különben a mült bűne fog kisérteni bennünket, mely mint a 'közelmúltában tapasztaltuk, a romboló erőszakhoz vezetett!! A husipari tanoncok helyzetét külön kell szóvátennem. Ugyanis városunkban á tanoncoktatás és az állatvágások ideje összeesik és nagyon természetes, hogy egy és ugyanazon időben két hellyen lenni nem lehet. Ez az ellentétes helyzet ugy a mesterekre, mint a tanoncokra hátrányos. A tanoncoktatás érdekében arra kell"hát a város vezetőségét kérnem, amit annál Is inkább megtehet, mert itt nem anyagi áldozatról, hanem csak néhány tollvonásró.1 van szó, hogy a vágások idejét hozza összhangba a tanoncoktatás idejével. — Mert a vágóhíd mint .közintézmény és a husiparosok részére törvényileg kötelezett munkahely a legkevésbbé sem állhat útjában a tanoncoktatási rendeltetnek. Negyedik közleményemben a tanonciskolával kapcsolatosan ^ középosztály fiainak az ipari és kereskedői pályán való elhelyezkedéséről fogok értekezni. H. v. Tudományos társaság alakult Debrecenben. Az egyetemtanárai alkották. A debreceni egyetem "tanára még a mult év november havában elhatározták, hogy Debrecen székhellyé!

1 egy tudományos társaságot fognak felállítani, Ezen határozat következménye gyahánt f. hó 19-én megálapitották a »Debreceni Tisza István Tudományos társasági alapszabá^ lyait és megalkották a társaság tisztikarát. A tudományos társaság célja: 1. művelni a tudományt, ápolni a nemzeti irodalmat és művészetet, különös tekintettel a Nagy magyar Alföldre, közelebbről a tiszántúli hazarészre, Debrecen városára és környékére és ennek természeti és társadalmi viszonyainak részletes és tudományos feltárása. valamint feldolgozása a társaság legsajátosabb feladata, 2. az említett terület természeti és társadalmi viszonyaira jellemző adatok összegyűjtése és rendszeres, gyűjteményben elhelyezése, 3. buzditólag liatni a tudomány munkásaira az előbbi pontok alatt említett célok érdekében, 4 alkalmas eszközök felhasználásával terjeszteni a tudományt, a műveltséget és odahatni, Tiogy a Nagy magyar Alföld s a tiszántúli hazarész a nemzeti lét újjáépítésében s fennr tarlásában az 'itten rendelkezésre álló szellemi és "anyagi erőforrásokhoz képest közreműködjék. A társaság tagjai működő és pártoló tagok. Amazok tudományos munkásságuk alapján, ezek a társaság tudományos tevékenységének anyagi és erkölcsi támogatása által lesznek a társaság tagjaivá. A' pártoló tagok: 1. pártfogók, kik hat évi kötelezettségeivel évi 100 K pártfogói dij fizetésére kötelezik magukat, 2. örökös pártfogók, akik a 100 K pártfogói diját 1922. január 27. 3000 K lefizetésével vagy jogerős kötelező határozattal örökidőre biztosítják s végül 3. alapítók, akik a társaság céljaira legalább 10000 K alapítványt tesznek. A társaság pártolás és támogatás céljából megkereste Szabolcsvármegye törvényhatóságát, TMyiregyháza varost és a Bessenyei Kört. A Bessenyei Kör értesítette is az alapitókat, hogy minden rendelkezésre álló módon segiti és támogatja tudományos munkásságában a társaságot. A nyírbátori járás jegyzőt karának müvészestje. Murgács, az irredenta dalköltő Nyírbátorban. Nyírbátor, január 26. A Nyirvidék tudósítójától. Ugy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült müvészestéIlyet egybeköh tött táncmulatságot rendezett a folyó hó 21-én a nyírbátori járás jegyzői kara Nyírbátorban Erdőhegyi Ferenc járási főszolgabíró elnöklete és dr. Kulcsár Barna járásorvos alelnöklete alatt az Országos Jegy zői Árvaház javára a Murgács-féle irredenta művész-társaság közreműködésével. A müvészestélyt ugy a vidéki, mint 0 helybeli nagyszámú előkelő közönség hallgatta végig és az egyes művészek számai után fel-felzugó tapsvihar volt a bizonyítéka annak a sikernek, amelyet a művé

1" szék arattak. Külön-külön méltányolni nem is igen lehet őket, mert a szép közönség láttára mindannyian igyekeztek magukon túltenni, ami a legfényesebb sikerrel járt. ' Az estélyre váratlanul megérkezett ma ga Murkács a müvésztársaságnak vezetője, aki habár a műsorban nem volt felvéve, mégis a szép közönség láttára fellé!pett és a saját szerzeményű irredenta dalait adta elő saját hegedü-kisérete melllett. A kellem, a kedves báj, amellyel 9 dalokat előadta s minden diai után felzúgó tapsvihar csak arról tett tanúbizonyságot, hogy Murgács Murgács maradt és méltó a művészgárdának vezetésére. Az estély erkölcsi sikerének előmozdításában legnagyobb része volt Erdőhegyi főszolgabírónak, aki azzal, hogy az elnökséget elfogadta a jegyzők, a jegyző árvák és a jegyző özvegyek iránti nemes gondolkodásáról tett tanúbizonyságot s eflzel a cselekedetével az özvegyek és árvák ügyének megnyerte az intelligens közönséget. Ottláttuk raj fa kívül a társadalmi előkelőségek közül Birtha József kormánybiztos, nemzetgyűlési képviselőt Háhnel Ferenc dohánybeváltó főfelügyelőt, Lupis Gyula állampénztári főtanácsost, Spitzer József Bóni gyártelep igazgatóját. Bujnovszky Aurél rendfőnököt, a helyben állomásozó 12. gy. ezr. 'III. zászlóaljának

1 tisztikarát, élükön Görgey Lajos alezredes állomásparancsnokkal. Ott láttuk Richr novszky Oszkár csendőrszázadost. A? előadást reggelig tartó táncmulatság követte. — rA kiválóan sikerült est felül fizetőiről

1 más alkalommal számolunk be. fc Grenadinok, Opálbatistok minden legújabb szioekben Hosszúszárú báli keztyük és divat harisnyák a farsangi idényre megérkeztek FODOR FERENC diyatüzletében Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 5.