Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

Nyíregyháza, 1922. január 1. * Vasárnap ír. te% XLI1I évfolyam. * I. szám te SwiíesKS3 v**éfc»r. i é*r* eoo K, 4tS*r* aoo K. Í60 í feéra »K» K. — seáiss tra 8 sorosa ; jóba elek F'«M0c Dr. 8. S2A3Ó LÁSZLÓ A kálvária-uton, seíétben tapogatózó léptekkel lépjük át küszöbödet fátyolos srczu jövő!! Mit rejtegetsz számunkra hét pecsé­tes zárak alatt?? ' Minő sors vár reánk az uj körforgás idején?? A' nyilvánosság tekintete előtt szeré­nyen végzett munkánknak évi zárszámadá­sánál nyugodt lélekkel tekintünk vissza az elmúlt esztendőre. Mincs mit megbánl­nünk, amiért restelkednünk kellene, leg­följebb erőink fogyatékossága miatt, ,amely lyél olykor-olykor nem tudunk eléggé erős nyomatékot adni jószándékainknak, igaz lélekben fogantatott meggyőződésünknek, önzetlen munkával, elismerésre, tet­szésre nem számítva folytattuk' mindenj­kor a közjó, a közérdek szolgálatára szánt tevékenységünket a nemzeti konszolidáció a felekezeti és társadalmi béke, a kölcsö­nös megértés, a multak tanulságainak gya­korlati érvényesítése, a purifikáció s a íoiV radalmi kilengések mérséklése érdekében Tudjuk, hogy nem mindenkor értettek meg bennünket s különösen a mindkét irány-fele kilengő túlzásoknak a hivei sokszor fogadták hidegen egyenes, őszinte és mérsékletes beszédünket... de a kö­zöny. nem csüggesztett, a lekicsinylés, gáncs nem terelt el bennünket az arany­középutról, melyen ezután is szilárdan, megalkuvás nélküli fogunk haladni a kö­telességteljesítés jegyében. A jövő évre programmot ad nekünk ai — Multunk, melyhez hűségesek kivág­nunk lenni , A katasztrofáIis multnak^sok^sok"ke^ meny tanulságát nem fogjuk feledésbe en­gedni. Jól megjegyeztük magunknak az Okokat, melyek nemzeti és társadalmi sze­rencsétlenségeinket előidézték, de emelí­lett nem fogjuk magunkat ragadtatni —< mint ahogy a múltban se ragadtattuk ma!­gunkat — a bosszúállás, a megtorlás szél­sőségei felé. Egyetlenegy cél' fog előttünk állani ezentúl is: a nemzeti megújhodás, a konszolidáció ,az erők egyesítésének ha­talmas eszközeivel kivívandó nemzeti in­tegritás szentséges célja. És ennek a cél­nak szolgálatára nem fogunk megszűnni soha egységes táborba szólítani mindazo­kat. akik a nemzeti és valláserkölcsi ala­pon erre a szolgálatra hivatva és köte­lezve vannak!! Az unalomig fogjuk ostorozni a jö­vőben is a pártoskodást, az egyéni érvér nyesülést. a célnélküli és meddő politi­kai vitatkozásokat, melyek csak a várva­várt teljes jogrendnek, nyugalomnak, bé­kés fejlődésnek hátráltatására és zavará­sára alkalmasak, de semmi üdvöset nem eredményezhetnek. Ostorozni fogjuk azokat a törekvései­ket. melyek a mult tanulságaival nem tö­rődve, ott akarják folytatni destruktív munkájokat, ahol a forradalomkor elhagyf­ták, a túlfűtött liberalizmust, a tömegura­SiMfeMEtöség és kfoióiiivfcíAl: SZÉCHENVKUT 6. SZÁM, K3@. Foatac h» <|ti i Kfe&atofcct MNS vís&is. mxm lomra törekvő demagógiát, a nemzetközi­séget. de másrészről ellene leszünk mini­den setét reakciónak is, amely a jobbfelé való kilengésben még mindig forradalmi Iáztünetet képez. A kormányelnök karácsonyi cikke ugy mutatja, hogy ezek a kilengések mind szű­kebb és szűkebb határok közé szorulnak s a kormánynál okos és higgadt kormát­nyos tartja kezében a rudat, A nemzet nyugodt hittel léphet a fá­tyolos arcú jövő küszöbére, A mi közelebbi hazánknak, szeretett városunknak fejlődési processusára yo,­natkozólag is vannak a múltból átmen­tendő gondolataink, amelyről jól esik eZ alkalommal megemlékeznünk. Olyan programmpontok ezek, melyi­kért ezután is szivesen fogunk küzdeni. Ezek közül legfontosabbnak tartjuk a város vagyonállagának részleges átvál­toztatását akként, liogy; a jelenlegi konjunk' túránk kihasználásával a város olyan tar­talékhoz jusson, melybői a közei jövő­nek hatalmas problémáit majdan játszva olhassa meg. Ilyen problémának tekintjük a városi kislakások építését a jelenleginél is szélesebb keretek között, a csatornázás­nak és vízvezetéknek a kérdését, a város adósságainak teljes rendezését. Már né­hányszor rámutattunk, hogy ezeknek a megoldása illetve előkészítése és financi­rozásuknak biztosítása a jelenlegi érték­eltolódások között egyáltalán nem lehel­tetlen, sőt nagyon is egyszerű transakj­cióból állana s örök kár lenne az alkalmat elszalasztani. Kedves tervünk volt a múltban, amej" Iyet még megoldatlanul kell szintén a jö­vőre átkönyvelnünk: a társadalmi adó be­hozatala. Olyan pótadó, mellyel a népjö'r léti intézményeket központilag, maga a város támogatná s ezáltal a társadalomra háruló jótékonysági akciók terhei ará­nyos és igazságos megosztáshoz viszont a népjóléti intézmények biztos anyagi bá­zishoz jutnának és működésűk kereteit stabilabb alapokra fektethetnék. Nem illenék a jelén ünnepi sorok közt ezekkel a kérdésekkel részletesen foglalkozi ni, hiszen idővel mindenikre úgyis sor fog kerülni. Csak mint egy távolabbi jövőbe-néző, városi programmnak épen általunk pro­pagált tételeit azért emiitettük fel ez al­kalommal, hogy bizonyságot tegyünk ar­ról az érdeklődésről, mellyel városunk fej­lődésének mozzanatait mindenkor kisér­jük s a jövőben is kísérni fogjuk, Es tesZ­szük ezt azzal a meggyőződéssel, hogy amint a mult nehéz kérdéseinek megoldá­sánál, városunk hivatott tényezői meg tudták találni a helyes utakat és eszközö­ket, u'gy a jövőben is biztosan számítha­tunk kipróbált és körültekintő ,okos poli­tikájukra. Szűkebb hazánknak, szeretett váro­sunknak további fejlődése, városias in­tézményeinek, népjóléti berendezéseinek példaszerű továbbépítése mindannyiunki­nak féltékenyen ápolt ambícióját képezi. Ezeknek nemes munkájából, küzdelmeiből sok-sok tennivaló vár a fátyolos arcú Jö­vőre, de bizalommal és jó-reménységgel tekintünk az uj év elő, mert ember tervez Isten végez ugyan, de a komoly váll­vetett munkának rendszerint megszokott jönni az aratása, a kiérdemelt gyümölH cse is, Dr. Sasi Szabó László. Fegyházra Ítélték a hitközség Nyiregyházla. december 31, Saját tu­dósítónktól, . Megírtuk annak idején, hogy a nyír­egyházi statusquo izr. hitközség Szarvas­utcai irodahelyiségét ez év április 10-én ismeretlen tettesek hamis kulccsal felnyi­tották 1 és onnan egy 2500Q korona értékű írógépet és egy zöld posztódarabot elvit­tek 1, A nyomozás sikeretelen volt. Május 28-án éjjel pedig a zsidó templomot nyi­tották fel álkulccsal és onnan 2 darab' 25000 korona értékű futószőnyeget lop;­tak el, A nyomozás ekkor sem vezetett eredményre, bár, bizonyosnak látszott, hogy a két betörést ugyanazok követték el, Junius 7-én ismét jelt adtak magukról) a vakmerő betörők s a Policzer, Jak ah cipészmühelyét törték fel, ahonnan 23700 korona értékű bőrárut loptak, A minden irányban megindított szé­nyíregyházi zsidó betörőjét leskörü nyomozás végül megállapította, hogy mindahárom betörést Kovács Andrási Langer Lajos és egy személyileg meg nem állapitható Emil nevü egyén követte el, akik a lopott dolgokból egyetmást el­adtak egy Papp Pál nevü nyíregyházi la­katossegédnek, Az államrendőrségnek! azonban a betörők közül csak Kovács An­drást sikerült elfognia, mig EangerLa­jos és az a bizonyos Emil nevü egyén sikeresen kereket oldottak. Ez ügyben most ítélkezett a nyíregy­házi törvényszék Kosinszky-tanácsa és Kovács Andrást három évi fegy­házra' Papp Pált pedig orgazdgsáapi^ége miatt' egy heti fogházra itélté? ^W^ Aivlrás az ítéletben megnyugodó^,^.Papp Pafevédője dr. Porkoláb jelentett be, • k >v I .«•"••* bezést ILII Ára S korona. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom